Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-29 / 23. szám, péntek
6 I RÖVIDEN Vietnam: marad a leninista rendszer Hanoi. A Vietnami Kommunista Párt szerdán újraválasztott vezetője világossá tette tegnap, hogy országában marad az egypárt- rendszer, és hangsúlyozta, ez a kollektív irányítási forma jobb alternatívát jelent „a demokráciának álcázott tekintélyelvűségnél”. „A központi bizottság a párttal, a néppel és a hadsereggel együtt tovább fej leszti a marxista-leninista doktrínát és Ho Si Minh (néhai kommunista forradalmár) ideológiáját” - mondta a 71 éves Nguyen Phu Trong. (MTI) Iszlám Állam: bevonnák a NATO-t Brüsszel. Az Egyesült Államok azzal a kérelemmel fordult a NATO-hoz, hogy segítse A WACS típusú légtérellenőrző repülőgépekkel az Iszlám Állam terrormilícia elleni harcot - közölte az észak-atlanti szövetség főtitkára. Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a katonai szervezet jelenleg vizsgálja a kérelmet. A NATO-főtitkár elmondta, a tagországok védelmi miniszterei február eleji találkozójukon meg fogják vitatni a kérdést. (MTI) Pokolgép a jemeni elnöki palotánál Aden. Robbantásos merényletet követett el egy öngyilkos merénylő a jemeni elnök ádeni palotája közelében, a robbanásban 8 ember meghalt, 12-en megsebesültek. A merénylő az al-Ma- sik palota egyik külső kapujánál hozta működésbe az autójába rejtett pokolgépet, a palota épületétől kb. 500 méterre. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. Állítólag Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök a merénylet idején a palotában tartózkodott. (MTI) Migránsok halála az Égei-tengeren Athén. Újabb menekültek fulladtak az Égei-tengerbe, Szá- mosz szigetének közelében, mert elsüllyedt hajójuk. Huszonnégyen meghaltak, tízet sikerült kimenteni a vízből - közölte tegnap a görög parti őrség. A halálos áldozatok közül 9 gyermek van. A migránsok hajója fából készült kiszolgált tákolmányvolt, mert öt túlélőt egy roncsdarabba kapaszkodva találtak meg. (MTI) Brit EU-szavazás: uniós javaslat Brüsszel. Új javaslattal készül előállni az Európai Bizottság Nagy-Brirannia uniós reformköveteléseivel kapcsolatban, amely segíthetne megfékezni az EU más államaiból érkező bevándorlók áradatát. A tervezet központi eleme, hogy amennyiben egy uniós ország a többi tagállam előtt bizonyítani tudja a szociális ellátórendszere túlterheltségét, akár négy évre is megtagadhatná a szociális ellátást az újonnan érkező munkavállalóktól. (MTI) * KÜLFÖLD 2016. január 29.1 www.ujszo.com Skandinávia már kitoloncolna Svédország mintegy 80 ezer, Finnország pedig 20 ezer menedékkérőt küldene vissza Macedónia tegnap ismét megnyitotta a görögországi határátkelőket a menedékkérők előtt. Macedónia múlt héten is lezárta ideiglenesen Görögországgal közös határát, akkor állítólag Szlovénia kérésére tette ezt. A balkáni ország novemberben szigorított a határellenőrzésen: csak azokat engedi tovább, akik háború sújtotta övezetből, Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkeznek. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm/Helsinki/Bécs. Svédország mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a menedékjog iránti kérelmét tavaly elutasították. Finnország pedig kb. 20 ezer olyan menedékkérő kitoloncolásának tervét vetette fel, akiknek a kérelmét májusig elutasíthatják. Anders Ygeman svéd belügyminiszter elmondta, a kormány a kitoloncolásra vonatkozó rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot. Kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charteij áratokat bérelnek erre a célra. Várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak. Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45%-át utasították el. A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund-hídon utaznak. Azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette. Finnország 20 ezer menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a kérelmét májusig elutasíthatják - közölte Päivi Nerg, a finn belügyminisztérium titkárságának vezetője. A finn hatóságok szerint a tavaly Finnországba érkezett 32,5 ezer migráns közel 60%-ának menedékkérelmét el fogják utasítani, ami mintegy 20 ezer embernek felel meg. Az első döntéseket már meghozták, és az eljárások csak gyorsulni fognak - mondta Nerg. 2014-ben még mindössze 4000-en kértek menedéket Finnországban. A menekültek többsége a svéd-finn határon át, a Németországból érkező kompjáratokkal vagy Lappfold felől az orosz-finn határon át érkezett az országba. Oroszország és Finnország megállapodott abban, hogy szorosabbra fűzik menekült- ügyi együttműködésüket közös határukon, amelyen keresztül egyre több menekült lép az EU területére - jelentette be Petteri Orpo finn belügyminiszter. A finn kormány a múlt héten bírálta Moszkvát amiatt, hogy egyre több menedékkérőt enged eljutni az 1340 km hosszú finn-orosz határra. A finn határőrség adatai szerint csak januárban 400 menedékkérő érkezett Oroszországból a finn határra, míg tavaly egész évben 700. A menekülteknek folyósított szociális juttatások drasztikus csökkentését javasolja Felső-Ausztria tartomány vezetése, ugyanezt fontolgatja Burgenland tartomány, valamint ezt szorgalmazza a kisebbik kormánykoalíciós párt, a konzervatív Osztrák Néppárt (OVP) is. Az egész szociális rendszer megbillenhet, amennyiben egyre több ember csak a segélyekből él - hangzott el az osztrák közszolgálati televízió (ORF) műsorában. A felső-ausztriai javaslat szerint a jelenleg folyósított 914 euró helyett 320 euróra csökkentenék a juttatást. Ausztriában jelenleg a menekültkérelmet benyújtók szállást és havonta 40 euró költőpénzt kapnak. A szociális segélyre akkor lesznek jogosultak, ha megkapják a menekültstátuszt. A javaslat alapján amennyiben a menekült nem mutatna hajlandóságot az elhelyezkedésre, illetve megtagadná a német nyelvi kurzusok és az értékrendszerről szóló tanfolyamok látogatását, úgy további 25 százalékkal csökkenne a juttatás összege. EU: Görögország elhanyagolta a határok védelmét Görögország „súlyosan elhanyagolta" a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeit a migrációs válság közepette. Görögországnak három hónapja lesz arra, hogy eleget tegyen az előírásoknak. Brüsszel/Athén. Valdis Domb- rovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős al- elnöke közölte, megvitatták a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét, ami komoly hiányosságokat tárt fel. Az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szakértőinek egy, előre be nem jelentett novemberi helyszíni látogatásán alapuló dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Előfordul, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal. Az uniós biztos elmondta, hogy bár tavaly november óta a görög hatóságok fokozták erőfeszítéseiket, ez még mindig nem elegendő, továbbra is komoly hiányosságok tapasztalhatók. Ha a tagállamok többsége elfogadja a tervezetet, akkor a bizottságnak akciótervet kell kidolgoznia Athén számára. Ebben az esetben Görögországnak 3 hónapja lesz arra, hogy eleget tegyen az előírásoknak, különben szankciókat vezethetnek be ellene a schengeni egyezmény értelmében. Olga Gerovasszili, a görög kormány szóvivője úgy nyilatkozott, egyáltalán nem konstruktív, hogy Brüsszel „Görögország elszigetelését megalapozó hangulatot” próbál teremteni egy novemberi állapotokat leíró értékelés alapján, amikor a körülmények már teljesen mások. A szóvivő úgy vélte, a menekültek vizsgálata és regisztrációja sokat javult. Hozzátette, Athén mindent megtesz, de csak részben kapott választ arra a Brüsszelnek címzett felszólítására, hogy az EU nyújtson nagyobb segítséget a menekültek regisztrációjánál. Rámutatott, a 160 ezer menekült más EU-tagállamokba történő áttelepítéséről szóló megállapodás dacára eddig mindössze 414 embert helyeztek át más tagországba. A Frontex szerint a menekültáradat a tél beálltával sem mérséklődött jelentősen. Novemberben 150 ezer, decemberben 108 ezer menekült lépett Görögország és Olaszország területére. Tavaly összesen 1,4 millió bevándorló érkezett az unióba a két országon keresztül, ez ötszöröse a 2014- es adatoknak. (MTi)i A korábbi konfliktusokra fátylat kell borítani, és új fejezetet kell nyitni Irán és Franciaország kapcsolatában - hangsúlyozta tegnap Párizsban Haszan Ro- háni iráni elnök, akit Francois Hollandé francia elnök is fogadott. Manuel Valis francia kormányfő tudatta, a PSA Peugeot Citroen autógyár visszatér Iránba országa, öt év alatt 400 millió eurót fektethet be az iszlám köztársaságban, ahol idővel évi 200 ezer autó készülhet. Teherán több mint száz Airbus-repülő megvételét is kilátásba helyezte, valamint francia nagyvállalatok iráni repterek korszerűsítésében, bővítésében, üzemeltetésében is részt vehetnek, (sita/ap) Kétséges béketárgyalás Genf/Damaszkusz. Aligha kezdődnek el ma Genfben a béketárgyalások a damaszkuszi kormányzat és a szír ellenzék képviselői között - tudatta Hajtam Manna, a Szíriái Demokratikus Tanács nevű arab-kurd ellenzéki szervezet vezetője. Manna elmondta, Staffan de Mistura ENSZ-különmegbízott igyekszik elhárítani az akadályokat. Manna egyúttal leszögezte: két kurd vezető, Száleh Muszlim és II- hám Ahmed jelenlétéhez mindenképpen ragaszkodik. Oroszország, a megbeszélések egyik fő előmozdítója úgy véli, a kurdok nélkül aligha lehet eredményes a béketárgyalás. Törökország viszont ellenzi kurdok meghívását, mert vezetőiket terroristának tekinti. A Szaúd-Arábia által támogatott, a felkelők nagyobb csoportját képviselő, ún. Felsőbb Szintű Tárgyalóbizottság előterjesztette az általa javasolt résztvevők listáját. Moszkva szerint ez túl sok iszla- mistát tartalmaz, akik közül Oroszország többeket terroristának tart. A béketárgyalásnak hétfőn kellett volna elkezdődnie Genfben, de mára halasztották, mert egyelőre arról sem sikerült megállapodni, hogy ki képviselje az ellenzéket. Legalább 44 civil halt meg szerdán Szíria északi és keleti részén orosz légi csapásokban - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet. Az Iszlám Állam terrorszervezet által ellenőrzött Deir ez- Zór tartományban és az azonos nevű városban 29-en haltak meg, köztük 9 nő és 3 gyerek. Emellett Aleppó közelében, al-Bábban egy orosz légitámadás 15 civil halálos áldozatot követelt. (MTI)
