Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-30 / 299. szám, szerda
www.ujszo.com | 2015. december 30. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 115 Tömeg a boltokban, káosz a parkolókban NÉMETI RÓBERT Elkezdődtek az ünnepek utáni kiárusítások, tegnap is nagy tömeg volt a kassai bevásárlóközpontokban. Némelyik boltban akár 70 százalékos árengedmény is van, de egyesek szerint az akció csak olcsó marketingfogás. Mostanában egyre nagyobb divat karácsony után vásárolni. Az üzletek óriási kedvezményekkel kecsegtetnek országszerte. A karácsony utáni akciók már vasárnap elkezdődtek, az Aupark bevásárló- központban 70 százalékos árengedménnyel is lehet vásárolni. A megkérdezettek nagy része inkább az olcsóbb ruhák és cipők miatt ment el a boltba, de vannak, akik az akciós elektromos berendezéseket keresik. „Mindenütt kiárusítások vannak, ilyenkor lehet a legolcsóbban vásárolni. Régóta vágyom egy márkás cipőre, most legalább tizenöt euróval olcsóbban vehetem meg” - mondta lapunknak az egyik vásárló. A lelkes akcióvadászokon kívül voltak olyanok is, akik nem nagyon hittek a rikító piros árcéduláknak. „Szerintem ez átverés. Nemegyszer láttam már, hogy az A parkolóházak és az utcai parkolók is tömve voltak tegnap (A szerző felvétele) : ünnepek előtt felemelték a termék ; árát, pár nappal később pedig az : eredeti áron próbálták eladni - akciósként. Persze ilyenkor megőrülnek az emberek, és azt hiszik, min- ; den olcsó” - véli egy másik vásárló. : A rengeteg ember nemcsak az üz- : letekben okozott káoszt, hanem a bevásárlóközpont alatti kétszintes parkolóház is teljesen megtelt. A közösségi portálokon mindenki a ; hatalmas dugókra hívta fel a figyelmet, de még úgy is többen autóba j ültek, hogy előre tudták, aligha ; fognak parkolóhelyet találni. Az Auparkban tegnap legalább egy órát kellett parkolóhelyre vár- : ni, és a kijutni is ennyi ideig tartott. Szent szobrokkal van tele Ipolyszalka SZÁSZI ZOLTÁN Érkezzen bármelyik irányból az utazó ebbe az Ipoly menti községbe, azonnal feltűnik a sok értékes, szép és gondosan ápolt, szentet vagy a szentek együttesét ábrázoló szoborcsoport, feszület, apró szakrális emlék. IPOLYSZALKA(SALKA Turczel Lajos tanár úr szülőhelye ez a falu, az egykori mezőváros, a sok ezer éve lakott Ipolyszalka. Az ősidők misztikuma Legkevesebb hétezer éve lakott ez a terület, erről a község határában talált, újkőkorból származó vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei tanúskodnak. Ipolyszalka mint stratégiailag jól védhető hely a későbbiekben a rézkori lengyeli kultúra népének adott otthont, őket a bronzkor hatvani kultúrájának népe, majd vaskori népek, a rómaiak 2. századi letelepedése követte, és a 10. században a honfoglaló magyarok telepedtek meg itt, és itt élnek utódaik máig is. Első írásos említése 1156-ból származik, ekkor még királyi birtok volt és Zalka néven említették, 1261-ben IV. Béla az esztergomi érseknek adta át ezt a birtokot. Feltehetően már akkoriban is magas szintű szőlőművelés folyhatott itt, erről a későbbiekben is számot adnak a krónikások. Ipolyszalka egészen 1848-ig maradt érseki birtok. Szűz Máriának szentelt egyházát 1332-ben említik először, a falu régi templomának helyét az ipolyszalkaiak a település nyugati végén lévő temetődombon lévő, mintegy két-három méter mahogy még Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte A szálkái viadalról című költeményében. A Törökhalomtól alig kilométernyi távolságra, Kiskeszi határában, közvetlenül az Ipoly partján egy kisebb földvár maradványai máig jól kirajzolódnak, itt a bronzkori magyari kultúra népének teli jellegű telepét és az arra a későbbiekben rátelepült kultúrák nyomát találták meg a régészek. Híres hely, híres emberek Talán az egyik legismertebb ipolyszalkai Turczel Lajos tanár, aki itt született 1917-ben, és 2007- ben itt helyezték végső nyugalomra. A tervek szerint 2017-ben, születésének centenáriumán az ipolyszalkai alapiskola felveszi Turczel Lajos nevét. Emlékszobáját néhány héttel ezelőtt nyitották meg az iskola épületében. Szalka szülötte Csepreghy Ferenc, a 19. század ismert népszínműírója is. Ami pedig érdekesség: Ipolyszalka neve Jules Verne A dunai hajós című regényében is szerepel. Szakrális kisemlékek díszítik a falut gas dombon vélik. Egy innen származó, feltehetően román stílusú boltívmaradványt a falu mostani, Szűz Mária mennybemenetelének szentelt templomának északi sekrestyéje falába építettek bele. Az is feltűnhet az erre járónak, hogy a település méretéhez képest kiemelkedően sok itt a szakrális emlék. A templom melletti kálvária, a Szent- háromság szoborcsoport, Szent Flórián és Szűz Mária szobra, a kisebb-nagyobb kőkeresztek a falu katolikus lakosságának elkötelezettségéről tanúskodnak. A régi temető kiemelkedő részén ma egy háromszáz éves, egy darab kőből faragott, rendkívül szépen megmunkált, figyelemreméltó kőkereszt áll, sajnos egyre romlik állaga. A körülötte jól látható terepdeformációk szépen mutatják egy épület nyomát. Ipolyszalka mindig módos település volt, egykor királyi birtokként vámszedőhely volt, sóraktárak voltak itt. Mivel 1715-ben Mária Terézia vásártartási jogot is adományozott, ezzel együtt mezővárosi rangot is kapott Ipolyszalka, így lett az Alsó-Ipoly mente egyik legjelentősebb települése. A település fejlődését, gyarapodását az Ipoly on épült vízimalmok, a szőlőművelés, a termékeny szántók és kaszálók, vadban gazdag erdők tették lehetőTájoló Ipolyszalka községbe, amely Párkánytól északkeletre fekszik, az 564-es úton lehet eljutni, Magyarország felől Let- kés határátkelőnél. Aturiszti- kai szolgáltatásokfejlesztésre szorulnak, helyben még nincs szálláslehetőség, legközelebb Párkányban vehető igénybe teljes körű szolgáltatás. vé, amelyek egyben az esztergomi érseket is gazdagították. 1544-ben a falutól északkeletre lévő, Kiskeszi felé eső részén esett meg a híres törökverés, amikor Thury György és Nyáry Ferenc seregei egyes források szerint kilencszáz janicsárt kaszaboltak itt le. A törökök Léváról visszavonulóban bocsátkoztak itt ütközetbe az őket üldöző magyar lovassággal. Az Ipolyszalka és Kiskeszi közti út mellett ma is jól látható egy kiemelkedés, amelyet Törökhalomnak hívnak, és állítólag ide temették el a csatában elesett magyar és török katonákat. Az esemény olyan nagyjelentőségű volt az 1526-os mohácsi csatavesztés után, Ritkaság az ilyen háromszáz éves monolitfaragású kereszt (A szerző felvételei)
