Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-12 / 287. szám, szombat
8 KULTÚRA 2015. december 12.1 www.ujszo.com Az irodalom mint inspirációs forrás A megzenésített versektől kezdve a festményeken, kisfilmeken át a performanszig terjedt a skála a LitFesten A kassai KGSzT tagjai Németh Zoltán Állati nyelvek, állati versek című kötetével (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN Kassa. Csütörtök este negyedik alkalommal rendezték meg a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában a LitFest című estet. Ez a kezdeményezés a maga nemében párját ritkítja, pedig viszonylag egyszerű ötletre épül: gimnazisták használják inspi- rációs forrásként hazai magyar kortárs szerzők szövegeit saját alkotásaikhoz. A megzenésített versektől kezdve a festményeken, kisfilmeken át egészen a performanszig terjed a műfaji skála. Idén sem volt ez másképp, azzal a különbséggel, hogy a fiatalok egy része művésztanárok vezetésével már nyáron elkezdett foglalkozni az irodalmi alkotásokkal abban az alkotótáborban, amelyet Várhosszúréten szervezett számukra a LitFestet kiötlő Fecsó Pál Polgári Társulás. További örömteli hír, hogy a vírus lassan terjedőben van: idén a király- helmeci gimnazisták Sycorax színjátszó csoportja is készített egy verses-zenés összeállítást, amelyben szépen megfért egymás mellett a slam poetry, a humor, a filozófia és a rockzene. Izgalmas volt látni, hogyan hatnak a különböző szövegek erre a korosztályra, hogyan kerülhetnek zökkenőmentesen egymás mellé olyan, látszólag kevés közös vonást mutató szerzők, mint H. Nagy Péter, Sipos Janka, Németh Zoltán, Szúnyog Zsuzsa és Szászi Zoltán. A Pekárovics Marianna vezetésével dolgozó királyhelmeciek összeállítása ráadásul helyenként még „rímelt” is a kassai KGSzT produkciójára, azaz valamiféle generációs alapon működő közös érdeklődés érződött a levegőben. A Márai Sándor Gimnázium színjátszói persze tapasztaltabbak, ha úgy tetszik, rutinosabban mozognak a színpadon, vezetőjük és rendezőjük, Bodon Andrea pedig az évek alatt saját, összetéveszthetetlen színpadi nyelvet alakított ki. A fiatalok önkeresése és önmegvalósítási vágya azonban egyformán magával ragadó mindkét csoport tagjainál. Külön említést érdemelnek a képzőművészeti alkotások, amelyek sok esetben olyan bátran rugaszkodtak el az inspirációs forrásként szolgáló szövegtől, hogy egész más dimenzióba röpítették az eredeti műveket. A Fecsó Szilárd vezetésével dolgozó fiatalok rég túlvannak már azon a szinten, hogy szimplán illusztráljanak. Gyakran csak egy hangulatot ragadnak meg, egy érzést öntenek színekbe és formákba. A LitFest idei két íróvendége, Szúnyog Zsuzsa és Németh Zoltán több alkalommal szót kapott az est folyamán, hogy reagáljon a látottakra, illetve beavassa a közönséget a szövegek születésének műhelytitkaiba. Mindkettőjük számára hatalmas élmény volt a színpadon szembesülni saját műveikkel. A számy- bontogató poétanemzedéket a ki- rályhelmeci Bari Fatima képviselte, aki verseivel idén nyáron díjat nyert a Pegazus alkotópályázaton, és megkapta Tőzsér Árpád védnöki különdíját. Érdekes színfoltnak bizonyult a képzőművészeti részt megnyitó Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja, aki amellett, hogy ért a fiatalok nyelvén, igazi szómágus is, és nem mellesleg ifjú performerek- nek igyekszik átadni a tapasztalatait. A LitFest idén a Szlovákiai Magyar írók Társaságának a figyelmét is felkeltette, olyannyira, hogy bekapcsolódtak a szervezésbe és támogatták is a rendezvényt. Az est három éven keresztül a Kazinczy Napok kísérőprogramja volt, most azonban úgy hozta a véletlen, hogy az elkészült programot önálló műsorként mutatták be. A kassai Thália Színház Márai Stúdiója pedig zsúfolásig megtelt, sőt úgy tűnt, a rendezvény mára ki is nőtte ezt a helyszínt. r Katalógus Mayer Eva kiállításairól A Magánterület Egopolis határán című széria részlete (Fotó: Somogyi Tibor) RÖVIDEN Táncfórum napok Komáromban Komárom. A Táncfórum Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete hatodszor rendezi meg az égisze alatt működő hazai néptáncegyüttesek országos koreográfiái seregszemléjét. A Táncfórum napok 2015 elnevezésű rendezvény ma este kezdődik, a nyitó táncháznak a Rév - Magyar Kultúra Háza ad otthont 19 órától. A vasárnapi programból: 14.00-tól nyilvános főpróba a gálán résztvevő együttesekkel a városi művelődési központban; 18.00-tól tánctanítás, gyerektáncház; 21.00-tól táncház a Révben. A háromnapos találkozó hétfőn este gálával fejeződik be a Komáromi Jókai Színházban, a Táncfórum 18 órakor kezdődő gálaműsorában 12 néptáncegyüttes lép színpadra az ország szinte minden szegletéből. (ú) Bartók Bólóra emlékeznek Pozsony. A szervezők tájékoztatják az érdeklődőket, hogy a Bartók Béla emlékhangversenyt műszaki okok miatt új időpontban, december 14-én (hétfőn) 18 órakor rendezik meg a Zichy-palotában (Venturu. 9.). Bartók Béla művészete és tudományos munkássága nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. A koncert a 70 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző előtt tiszteleg. Közreműködnek a pozsonyi Konzervatórium és Zeneművészeti Főiskola növendékei és tanárai. A hangversenyterem előterében megtekinthető a Bartók Béla (1881-1945) című vándorkiállítás, melyet az MTA Zenetudományi Intézete állított össze. A koncert ingyenes. (k) Kassára költözik az Art Film Fest Trencsónteplic/Kassa. A népszerű hazai nyári filmfesztivál, az Art Film Fest jövőre Trencsén- teplicből Kassára költözik. A nemzetközi szemle 24. évfolyamát már Kassán tartják 2016. június 17. és 2 5. között - derül ki a fesztivál sajtóanyagából. Több okból döntött a költözés mellett a fesztivál szervezőbizottsága. A legfőbb az volt, hogy Kassán megvan az ilyen kvalitású filmfesztiválhoz szükséges optimális kulturális-társadalmi infrastruktúra. Az Art Film Fest kassai központja a Fő tér lesz, ahonnan könnyen elérhetők a szemle tervezett helyszínei: egyebek közt a Kunsthalle, a Kulturpark, az Úsmev és a Tabačka mozi. Az 1993- ban alapított fesztivál folytatja eddigi hagyományait: megmaradnak a verseny szekciók, és a filmvilág elismert egyéniségeit is szeretnék meghívni Kassára. Az Art Film Fest elnöke jövőre is Milan Lasica, programigazgatója pedig Peter Nágel lesz. (tb) TALLÓSI BÉLA A budapesti Gabbiano Print Nyomda és Kiadó gondozásában jelent meg az a gyűjteményes katalógus, amely Mayer Éva Munkácsy- díjas képzőmész eddigi kiállításait fogja csokorba. Következésképpen a közel százharminc oldalas kiadvány több mint katalógus, nyugodt szívvel nevezhetjük művészeti albumnak. Egyrészt a kiadvány profi kivitelezéséből, kifinomult ízlésről és esztétikai érzékről tanúskodó grafikai elrendezéséből és képszerkesztéséből kifolyólag (szerkesztette Mayer Éva és Szigeti Gábor Csongor). Másrészt azért is mondható inkább összefoglaló albumnak, mert nem egyetlen kiállítás anyagát ismerteti. Ahogy Usz- kay Tekla művészettörténész fogalmaz a fiatal képzőművész eddigi kiállításait méltató tanulmányában: Mayer Éva a katalógusban csaknem egy évtized munkásságát foglalja össze időrendben haladva. A kiadvány oldalain nyomon követhetjük, amint a hagyományos grafikai technikáktól indulva egyre magabiztosabban lépte át a műfaj határait, majd saját technikákat kísérletezett ki, és mára grafikai installációival egészen egyedülálló módon ötvözi a képgrafikát különféle médiumokkal. Ennek kicsúcsosodása a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, Pozsonyban 2016. január 10-ig látható (N)OMEN című kiállítása, amelynek terében a minap ezt a katalógust is bemutatták a közönségnek. Hogy milyen út vezetett eddig, milyen állomásai, alkotói szakaszai voltak a csaknem egy évtizednek, kiderül Uszkay Tekla részletes elemzéséből. A művészet- történész kiemeli, hogy Mayer Éva alkotómunkájának kiemelkedő érdeme a közösségteremtő erő, amely az első percektől áthatja tevékenységét. Az alkotó individuális és társadalmi értékek újragondolására ösztönzi a közönséget, s ehhez érzékenységünk előhívását kéri. Mayer Éva művészeti tevékenységéhez, szervezői munkájához és Lé- lekterek című új sorozatához (ezek láthatók a pozsonyi Brämer-kú- riában) Beke László művészettörténész írt ajánlót. Ebben kifejti: „Amikor Mayer Éva igen fiatalon Munkácsy-díjat kapott, értékelésébe minden bizonnyal a dinamikus és önzetlen szervezői képességeit is beszámították, sokrétű technikai, műfaji kísérletei és komplex képző- művészeti teljesítményei mellett.” A kiadványban két további, igényes tanulmány olvasható: Csanda Mátétól az Ablakok és tükrök - jegyzetek Mayer Éva munkáihoz, valamint Tolnay Imrétől az Üzenetek a benső városból - Mayer Éva: Lélek- terek című kiállítása. A gyűjteményes katalógus szövegrészével és gazdag képanyagával hozzájárul ahhoz, amiben Uszkay Tekla is bízik. Hogy azok számára is kirajzolódik Mayer Éva egyénisége, akik eddig csupán müveivel találkoztak, de személyesen nem ismerték.
