Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-05 / 256. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2015. november 5. KULTÚRA 9 Nomádok és az otthon Bibliotéka a Viszkissel A Fotóhónap 28 individuális és csoportos tárlatot kínál pozsonyi kiállítóhelyeken TALLÓSI BÉLA Pozsony. Szocio- és doku­mentumfotó, fotótörténeti remekek, az avantgárd fotográfia fejlődésvonala, a sajtófotó termésének értékes felvételei, egyéni, intim világok, társadalmi- politikai megmozdulások, múlt és jelen képei - sok egyéb mellett ezeket kínálja pozsonyi galériákban és kiállítóhelyeken a fotográfia nemzetközi fesztiválja, a Fotóhónap, amely idén huszonöt éves lett. Huszonnyolc individuális és cso­portos kiállítást nyitnak meg a na­pokban. Jelentős változás ebben az évben, hogy az Sznf téri Művészetek Háza, amely mindig központi tere volt a Fotóhónapnak, ezúttal nem fogadja az esemény tárlatait. Ellenben a Da- nubiana Meulensteen Art Museum első alkalommal ad otthont e nagy őszi rendezvény egyik kiállításának. A Szlovák Nemzeti Múzeum pedig a Žižka utcai kiállítóhelyeit bocsátotta a Fotóhónap rendelkezésére. Nálunk a Fotóhónap létrejöttét a párizsi Európai Fotográfia Háza ins­pirálta - erre hívja fel a figyelmet a hónap három jelentős francia fotó­tárlata. Önálló kiállítást rendeznek a francia fotóművészet két nagy „öregje” munkáiból. Robert Dois­neau A képvadász című tárlata a Da- nubianában látható december 9-ig - ez az idei rendezvény egyik legatt­raktívabb, legvonzóbb anyaga, mely a múlt század 50-es és 60-as éveinek optimista életszemléletét tükrözi. A következő évtizedek fotósa volt Bemard Plossu, aki fekete-fehér kompozícióival sajátos, új nyelvet teremtett: felvételei a Francia Inté­Kama Rokicka: Egyes szám első személy, 2013 (Fotó: Mesiac fotografie) zetben tekinthetők meg a hónap vé­géig. A két nagy klasszikus mellett a jelenkor francia fotómüvészetenek egyik legszínesebb egyénisége, Myette Fauchere fénnyel írt kompo­zíciói szabadtéren láthatók. A Hvi­ezdoslav téren a fotós Kaméleon portrék sorozata az afrikai divat szí­nes, formailag sokszínű világát tárja ajárókelők elé. Idei két nagy témájával az otthont és a nomád életet állítja szembe a Fo­tóhónap, amivel azonban nem a je­lenlegi migránsválságra reagál. Az otthon témakörbe sorolták a Pozsony fotósának nevezett Eduard Kozics munkáiból összeállított anyagot, mely a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában látható a hónap végé­háborús övezetekből, természeti ka­tasztrófákról és nemzeti konfliktu­sokról tudósító képek láthatók, ínyencek kedvébe akar járni a Médi­um Galéria kiállítása, amely fiatalos szemléletet tükröző, az emberi kap­csolatokat merészen feltáró anyaggal prezentálja az Opavai Sziléziai Egyetem fotóművészeti tanszékének huszonöt évét. A hazai fotográfiát egyebek közt az a jelentős, több mint harminc fotós felvételeiből válogatott csoportos ki­állítás prezentálja, mely a Roman Fe­rik Galleryben (Zámočnícka 8) ka­pott átmeneti otthont azzal a szán­dékkal, hogy az anyag megalapoz­hatja a tervezett Pozsonyi Fotómú­zeum gyűjteményét. ig, vagy Chris Niedenthal A szabad­sághoz vezető út című kollekcióját, mely a nyolcvanas évek lengyel va­lóságát tátja a Lengyel Intézet láto­gatói elé. Sopronyi Gyula Lebegő nézőpont című kiállítását is az otthon témához köti a Fotóhónap: a buda­pesti Capa Kortárs Fotográfiai Köz­pont által összeállított anyag a Pod knižnicou kiállítótérben (Klariská 16) november 30-ig látogatható. A nomád témakörbe olyan foto­gráfusok munkáiból csoportosítottak kiállításokat, akik folyton úton van­nak, mennek a világ aktuális esemé­nyei után, távoli, egzotikus, sokszor veszélyes helyeken járnak. Miként Andrej Bán, akinek az Open Gallery­ben installált, Nyomok című tárlatán Pozsony. Mától vasárnapig lá­togatható a Bibliotéka könyvvá­sár a pozsonyi Incheba kiállító­központban. Az idei rendezvény hangsúlyosan foglalkozik az or­szághatárokon kívül élő és alkotó szlovák szerzőkkel, valamint a szlovák müvek fordításaival, a „magyar vonal” ellenben szeré­nyebb, mint az elmúlt években. Holnap 15.00-kor mutatják be a könyvvásáron Demmel József A szlovák nemzet születése - Ľudovít Štúr és a szlovák társa­dalom a 19. századi Magyaror­szágon című könyvét, amely a Kalligram gondozásában ma­gyarul és szlovákul is megjelent (szlovákul Ľudovít Štúr - Zrod moderného slovenského národa v 19. storočí címmel). A fiatal magyar történész monográfiája a Štúrral kapcsolatos szlovák tör­téneti kánon újragondolására tesz kísérletet, új szempontok kieme­lésével és másfajta kérdések fel­tevésével merőben újszerű port­rét rajzol az 1848-as szlovák po­litikai mozgalmak vezéréről. A könyvet és a szerzőt Roman Ho- lec történész mutatja be. Tavaly Esterházy Péter volt a Bibliotéka magyar sztárvendége, idén Ambrus Attila - közismer­tebben: a viszkis rabló - érkezik Pozsonyba. Az Erdélyből elszár­mazott egykori jégkorongozó történetét Julian Rubinstein amerikai újságíró örökítette meg A viszkis rabló balladájában; a könyv a Dixit kiadó jóvoltából most szlovákul is megjelenik, Lupič gentleman címmel. Amb­rus Attilával (aki 1993 és 1999 között 27 pénzintézetet rabolt ki, kb. 140 millió forintot zsákmá­nyolt, abszolvált egy szökést, le­töltötte börtönbüntetését, azóta pedig kerámiákat készít) szom­baton 15 órakor találkozhatnak az érdeklődők a Panta Rhei irodal­mi kávéházában. (as) PENGE Nem lányregény Nem lányregény. Persze nem azért, mert három fiútestvér a főszereplő. Sokkal inkább a lányregényekből hiányzó vadságért, hiszen ahogy a cím és az elbeszélő is mondja, a könyvben állatokról van szó. Három félvér gyerek kegyetlen útjáról a felnőtté válásig. BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA A Mi, állatok vad szöveg, mint mondjuk Céline regényei vagy Cocteau Vásott kölykei. (De említ­hetnénk a kínálkozó párhuzamok közül Larry Clark New York gye­rekeit bemutató filmjét, a Kölyköket is). Nyelvileg viszont annyira nem konzisztens, mint a fentiek. Justin Torres prózája meghatározott rit­mus szerint hozza felszínre a vadság történeteit, a három gyerek családi életének mindennapjait. De előfor­dul, hogy tompán koppan egy-egy ilyen elem a boncasztalon: amikor túl sokszor használja ugyanazt a sé­mát, máskor pedig a történet alaku­lásának kiismerhetősége miatt. Vi­szont a legtöbb alkalommal nagyon erősen hatnak a mondatai, főleg amikor szinte csak úgy mellesleg van bennük szó a legkegyetlenebb dolgokról: az anyai odafigyelés hi­ányáról, az apa erőszakosságáról. Vagy mikor egy tó közepén kiúszik az akkor még csak 5-6 éves elbe­szélő és az anyja alól az apa, s az anya az úszni nem tudó kisgyereket maga alá gyűrve igyekszik menteni az életét. Vagy mikor az apja a kor­láton átnyúlva a Niagara fölé tartja őt. Vagy... Vad regény, mert bár az életteret te­kintve nem, de mégiscsak valami­féle gettóból való kiszabadulás tör­ténete. A szülők még ott éltek, de a regény tere inkább az ismert ameri­kai kertvárosi miliő. Mégis, a sok fehér között a félvér gyerekek hatá­rok közé helyezik magukat, illetve határok közé helyezik őket mások. S innen nézve a szöveg megoldatlan­ságai sem jelentenek akkora prob­lémát, hiszen a kitörés a gettóból automatikusan a bildung, az egyén fejlődésének ívét rajzolja a történet mögé annak botlásaival, kiküszö­bölendő hibáival együtt. Nem lányregény, hanem gender könyv. Ahogy az elbeszélő/fősze- replő fokozatosan elválik a gettóbeli életformától, elkülönbözik a csa­ládjától, úgy válik erősebbé homo­szexuális identitása. Hogy aztán a szüzessége elvesztése egybeessen egy másik feltárulással: belső titkait, agresszióját és vágyait tartalmazó titkos naplója a család kezébe jut. Aminek szintén állati vége lesz, ter­mészetesen. Justin Torres: Mi, állatok. Fordította: Vághy László. Európa, Budapest, 2014.192 oldal. Értékelés: 7/10 Kultúráról, kihívásokról a Kazinczy Napokon Kassa. AThália Színház premierjével, Shakespeare Tévedések vígjátóka című színművének bemutatójával ma kezdődik a 47. Kazinczy Napok. A háromnapos rendezvényso­rozat idei témája: Hazai és európai kihívások; az előadásoknak, ta­nácskozásnak a Thália Színház Márai Stúdiószínpada ad otthont. A holnapi program elsősorban iro­dalmi, nyelvészeti, kulturális kér­déseket vet fel. Néhány téma: Szesztay Ádám, Magyarország kassai fökonzulja a magyar nyelv megmaradásának feltételeiről be­szél; Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója (Buda­pest) az anyanyelvhasználati jo­gokat értékeli a Kárpát-medencé­ben; Szabómihály Gizella nyel­vész egy működő szlovákiai jogi­közigazgatási nyelv és terminoló­gia kialakításának lehetőségeiről értekezik, továbbá szó lesz az új helyesírási szabályzatban megje­lenőváltozásokról. Több előadás is foglalkozik Kazinczy Ferenc életművével és jelentőségével, va­Negyvenhetedik alkalommal ren­dezi meg a Kazinczy Napokat a Csemadok (Képarchívum) lamint a Kazinczy Napok történe­tével, és a résztvevők megemlé­keznek Lőrincze Lajos születésé­nek 100. évfordulójáról is. Szombaton mindenekelőtt a ha­zai, helyi kihívások kerülnek fó­kuszba: szó lesz iskoláink és az anyanyelvi oktatás helyzetéről, a szórványmagyarság időszerű kér­déseiről, valamint a tavaly elhunyt Dobos László író, szerkesztő, a Madách Kiadó egykori igazgatója emlékének ápolásáról. (ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom