Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-05 / 256. szám, csütörtök
101 HASZNOS TANÁCS 2015. november 5. | www.ujszo.com Védőoltás külföldi út előtt Akár dolgozni, akár kirándulni megyünk külföldre, vannak olyan országok, ahová csak meghatározott védőoltások beadásának igazolásával engednek be. A Közegészségügyi Hivatal ajánlása szerint a fölösleges problémákat elkerülendő érdemes előre tájékozódni az adott ország időszerű epidemiológiai helyzetéről és a fertőző betegségek kockázatáról, hogy szükség esetén még időben megkaphassuk az esetleges védőoltást. Egyszerűbb azokat a helyeket felsorolni, ahová biztosan nem kell semmilyen speciális védőoltás, ezek a következők: Európa, Eszak-Amerika, Ausztrália. Minden más úti cél esetében érdemes előre érdeklődni az adott térségről. „Néhány ország megköveteli, vagy ajánlja a védőoltást bizonyos fertőzésekkel szemben. Az utazóknak azt ajánljuk, jóval az utazás előtt érdeklődjék meg, mi vonatkozik a kiválasztott országra. A védőoltást ugyanis úgy kell beadni, hogy az oltás és az út között legyen idő a védettség kialakulásához. Bizonyos oltásokat többször meg kell ismételni” - figyelmeztet a Közegészségügyi Hivatal. A külföldi út előtt nem árt ellenőrizni, mikor oltották torokgyík és merevgörcs ellen. Ha az utolsó oltást több mint 15 évvel ezelőtt kapta valaki, érdemes új- raoltatni magát - a reakcióidő 7 nap, úgyhogy legkésőbb a tervezett út előtt egy héttel kell a védőanyagot megkapni. Sárgaláz ellen kötelező az oltás minden olyan egy évnél idősebb személy számára, aki Afrikába megy, de Egyiptomban, Marokkóban, Tuniszban, Algériában, Líbiában csak ajánlott ez az oltás. Aki Mekkába készül zarándokolni, járványos agyhártyagyulladás ellen is be kell oltatnia magát. A kolera elleni oltást sehol nem követelik meg a beutazótól, de ajánlják, ha valaki hosszabb szolgálati úton vesz részt valamilyen veszélyeztetett övezetben. Noha nem kötelező, a Közegészségügyi Hivatal számos betegség ellen ajánlja a védekezést, ilyen például a hastífusz, a vírusos hepatitisz, a torokgyík, a merevgörcs, ezekről biztosan nem szabad megfeledkezni, ha valaki Ázsiába vagy Közép- és Dél- Amerikába, a Közel-Keletre, esetleg a Csendes-óceáni- szigetekre készül. (sza) Az oltás ára ► Sárgaláz 20-30 euró ► Hastífusz 15-20 euró ► Malária 20-40 euró ► Veszettség 15-20 euró ► Kolera 30-40 euró ^ Japán encephalitis 90-100 euró ^ Járványos gyermekbénulás 15-20 euró ^ A típusú hepatitisz 20-30 euró Védelem fertőző betegségek ellen ÖSSZEFOGLALÓ Gyermekkorban több kötelező oltást kapunk, és a szülők időről időre elgondolkodnak, esetleg milyen más ajánlott oltásokat biztosítsanak 8 terméküknek. sszeállításunkban a kötelező és leggyakrabban ajánlott oltásokat ismertetjük. A védőoltás a komolyabb fertőző betegségekkel szembeni leghatékonyabb védelmet jelenti: a szervezetbe oltóanyagot (vakcinát) juttatunk, amely erre immunválaszt ad anélkül, hogy megbetegedne. Az ellenanyagok és a speciális fehérvérsejtek védik az embert vagy az állatot a mikroorganizmusokkal szemben, melyek a nem beoltott egyedeknél betegséget okozhatnak. A fertőző betegségeket különböző mikrobák okozzák - baktériumok, vírusok, élősködők, penészgombák, melyek képesek megfertőzni az embert vagy az állatot. A fertőző betegségek az emberiség legsúlyosabb betegségei közé tartoznak, és a múltban gyakran halállal végződtek. Elég a tömegesjárványokra gondolni, melyek az újkorig egész populációkat irtottak ki. A 20. század elején még a közönséges influenza is mintegy 20 millió ember halálát okozta, és az ismert gyermekbetegségekbe - kanyaró, gyermekbénulás, rózsahimlő -több millió gyermek halt bele, vagy alakultak ki náluk maradandó következmények. A fejlődő országokban még ma is sok gyerek hal bele fertőző betegségekbe. Aktív és passzív A fertőzéssel szembeni hatékony védelmet az immunrendszer biztosítja. A védőoltás csak segédeszköz a szervezet számára, hogy az immunrendszer megtanuljon reagálni, ha szembetalálja magát valamilyen komoly fertőzéssel. Vagyis az immunrendszerünk „kipróbálja”, vészhelyzetben hogyan kell védekeznie. A vakcina gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény, mely beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Ezt nevezhetjük mesterséges immunizáció- nak is, ennek két fajtája van: aktív és passzív. Aktív immunizáció során a vakcina élő, gyöngített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál. Ez részben celluláris (sejtes), részben humorális (ellenanyagtermelés) válasz. A celluláris (sejtes) immunválaszban fehérvérsejtek (T és B limfociták), valamint makrofágok vesznek részt. A humorális válasz az adott kórokozóval szembeni ellenanyag termelődésének kiváltása. Passzív immunizációkor egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védeTÉMA: a védőoltások lemben részesülhetnek, akiknek védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (gyengült immunrendszer), vagy nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség), illetve várható egy kórokozóval való találkozás, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazással kapcsolatos oltások). A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek. Jön a kanyaró? Szlovákiában a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben kötelező az oltás, ezek árát a biztosítók térítik. Ezenkívül van néhány ajánlott védőoltás is, melyek árához a biztosítók hozzájárulhatnak. Vannak országok, ahol az oltás teljesen önkéntes alapon működik - Ausztriában például nem kötelező, de ha valaki nem oltatja be magát, és megbetegszik, a gyógykezelés teljes költségét kiszámlázzák. Mivel világszerte az országok eltérően viszonyulnak az oltásokhoz, sőt egyre nő az oltásokat elutasítók száma, időnként kialakulhatnak kisebb-nagyobb helyi járványok a fejlett országokban is. A vakcinákkal kapcsolatos félelmek miatt nálunk is kis mértékben évről évre nő a kötelező oltásokat elutasítók száma, minek következtében csökkent a kombinált MMR- vakcinával (kanyaró/ mumpsz/ru- beola) való oltottság szintje, így szakemberek szerint nem kizárt, hogy a közeljövőben ismét felbukkanhat a kanyaró. (sza) A védőoltás elutasításáért 331 eurós bírság jár ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a kötelező védő- oltások árát az egészség- biztosítók térítik, elutasításuk kihágásnak számít. A polgárok kötelességeit a hatályos egészségvédelmi törvény szabályozza, az egészségügyi minisztérium azt rendeletben pontosítja. Ezzel összhangban a Közegészségügyi Hivatal minden évben közzéteszi az adott évben érvényes oltási naptárat. A kötelező oltásokat a kezelőorvos adja be, s neki kell tájékoztatnia a vakcinák előnyeiről, az esetleges problémákról és kockázatokról is. A védőoltás elutasítása kihágásnak minősül. A szaktárca 2011. december 28-án kiadott rendelete eltörölte a TBC elleni kötelező oltást, ugyanakkor a gyerekorvosok számára bejelentési kötelezettséget vezetett be, vagyis az orvos azóta köteles jelenteni a Közegészségügyi Hivatalnak, ha valaki elutasít valamilyen kötelező oltást. Korábban, ha a szülő nem engedte beoltatni a gyerekét, az orvos nem volt köteles erről tájékoztatni, csak a gyerek egészség- ügyi dokumentációjába írta be, hogy nem abszolválta az oltást. Az UZV erről csak az adott orvosánál végzett esetleges véletlenszerű ellenőrzés során szerezhetett tudomást, így a gyakorlatban az oltás elutasításának nem volt semmilyen következménye. 2012. január 1-jétől az orvos köteles jelenteni, ha valamelyik szülő nem engedi beoltatni a gyerekét. A kötelező oltás elutasítása szabálysértésnek minősül, amiért a szülőt 331 euróra büntethetik (két szülő esetében a maximális összeg 662 euró lehet). Az orvos a szülő beleegyezése nélkül nem olthatja be a gyermeket. Ha ezt mégis megteszi, az bűncselekménynek minősülhet. (sza) Egzotikus országokba való utazás előtt a felnőtteknek is érdemes beoltatniuk magukat
