Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-27 / 274. szám, péntek
6 I KÜLFÖLD 2015. november 27.1 www.ujszo.com Törökországból a görög Leszbosz szigetre érkező menekültek. Tegnap a Nemzetközi Migrációs Szervezet közleményt adott ki, mely szerint erőteljesen visszaesett a Törökországból tengeren át Görögországba induló menedékkérők száma, ami főleg a rossz időjárásnak tudható be. A jelentés szerint vasárnap mindössze 155 migráns érkezett az égei-tengeri görög szigetekre, holott előző nap még közel 3 ezren értek partot. Mindeközben továbbra is feszült a helyzet a görög-macedón határon, Macedónia ugyanis múlt hét óta már csak a Szíriából, Irakból és Afganisztánból származó menedékkérőket engedi be az országba, minden más migránstól automatikusan megtagadja a belépést. Az IOM szerint a határ görög oldalán található befogadóközpont zsúfolásig megtelt. Tegnap több tucat gazdasági bevándorlónak minősülő migráns csapott össze a határon a rendfenntartó erőkkel, miközben igyekeztek bejutni Macedóniába. (SITA/ap) Nyílt vita Zeman és Sobotka között Prága. Miloš Zeman cseh államfő szerint Bohuslav Sobotka miniszterelnök a menekültválsághoz való viszonyulásával veszélyezteti Csehország biztonságát. Az államfőnek meggyőződése, hogy a jelenlegi migrációs hullám „szervezett invázió”, és visszautasította Sobotka bírálatait. Zeman erről abban az interjúban beszélt, amely a Mladá Fronta Dnes című prágai liberális napilapban jelent meg. Sobotka a hét elején bírálta Zeman kijelentését, mely szerint összefüggés van a migrációs hullám és a terrorizmus között. A kormányfő szerint az elnök túloz, az igazi veszélyt a terroristák jelentik, míg a bevándorlóknak segítséget kell nyújtani. Zeman szerint a kormányfő megbékélő hozzáállása a migrációhoz veszélyes Csehországra nézve. Meggyőződése, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet az Európába irányuló migrációs hullámot terroristák kiküldésére használja ki. Az államfő visszautasította Sobotka azon bírálatát is, hogy a bársonyos forradalom évfordulóján a szélsőségesekkel együtt ünnepelt, és beszéde populista volt. (MTI) Putyin bocsánatkérésre vár Az orosz elnök szerint Ankara szándékosan zsákutcába tereli az orosz-torok kapcsolatokat RÖVIDEN A vallások közötti béke üzenete Nairobi. A keresztény-muzulmán párbeszéd elengedhetetlen a békéhez, az iszlamista szélsőségesek barbár támadásainak megelőzéséhez, amelyek közül több sújtotta Kenyát is - jelentette ki Ferenc pápa tegnap reggel a nairobi apostoli nunciatúrán rendezett vallásközi és ökumenikus találkozón. „A vallást soha nem szabad az erőszak igazolására felhasználni... A vallási vezetőknek a béke apostolainak kell lenniük ebben a gyűlölettel teli világban” - szögezte le. A katolikus egyház vezetője szerdán érkezett Kenyába. Tegnap misét celebrált a nairobi egyetemen, majd a főváros egyik szegénynegyedébe látogatott. Hatnapos apostoli utazásának első állomása után Ugandába és a Középafrikai Köztársaságba látogat, hogy oda is elvigye a vallások közötti béke üzenetét. (MTI) Bombariadó a kijevi parlamentben Kijev. Bombariadó miatt evakuálták tegnap az ukrán parlament épületéből az újságírókat és az ott dolgozókat, a törvényhozás plenáris ülését azonban nem szakították meg. A kijevi rendőrfőnök megerősítette, hogy robbanószerkezetet keresnek a parlament épületében. Az újságíróknak éppen akkor kellett elhagyniuk a sajtópáholyt, amikor Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szólalt fel az ülésen. Évek óta nem volt példa arra, hogy a parlament épületéből kellett kimenekíteni embereket hasonló riasztás miatt. (MTI) HIV-fertőzöttek Európában Stockholm/Koppenhága. Az elmúlt évben több HlV-fertő- zöttet diagnosztizáltak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Oroszországgal és Közép-Ázsi- ával kiegészült európai régiójában, mint valaha. Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az elmúlt évben meghaladta a 142 ezret - közölte tegnap az európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és a WHO a december 1-jei AIDS-világnap- hoz kapcsolódóan. Kelet-Euró- pában a heteroszexuális kapcsolatok révén növekszik leginkább a HIV-fertőzöttek száma. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/lsztambul. Az orosz elnök szerint úgy tűnik, hogy Ankara szándékosan zsákutcába tereli az orosz-török kapcsolatokat. Vlagyimir Putyin erről tegnap az Oroszországban akkreditált új nagykövetek megbízóleveleinek átadásakor beszélt Moszkvában. Sérelmezte, hogy Ankara mindeddig nem kért bocsánatot a Szu-24-es orosz harci repülőgépnek a szíriai határ közelében két nappal korábban történt lelö- véséért, és még csak kártérítést sem ajánlott. Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy „teljesen megmagya- rázhatatlanok” egy olyan ország „orvul elkövetett hátba döfései”, amelyre Moszkva partnerként tekintett a terrorizmus elleni harcban. „Az, ami két napja Szíria felett a levegőben történt, ellentétes a józan ésszel és a nemzetközi joggal: a gépet szíriai terület felett lőtték le” - jelentette ki az orosz elnök. A török légierő F-16-os gépe kedden a török- szíriai határ térségében lelőtt egy orosz Szu-24-es orosz vadászbombázót, amely Ankara szerint megsértette a török légteret. Az orosz védelmi minisztérium viszont kitart amellett, hogy a gép végig szíriai légtérben tartózkodott. Az orosz elnök a történtek ellenére arra számít, hogy megalakul a terrorizmus elleni széles körű nemzetközi szövetség, és támogatni fogja az orosz légierő szíriai műveleteit. „Szeretném remélni, hogy az orosz utasszállító ellen Egyiptomban elkövetett terrorcselekmény, a franciaországi tragikus események, a Libanonban, Nigériában és Maliban elkötetett' kegyetlen mészárlások után megértik végre, hogy most már feltétlenül egyesíteni kell az egész nemzetközi közösség erőfeszítéseit a terror elleni harcban” - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin. Törökország nem kér bocsánatot Oroszországtól, kérjen bocsánatot az, aki megsértette a török légteret - jelentette ki tegnap Recep Tayyip Er- dogan török elnök Oroszországra utalva a CNN amerikai hírtelevíziónak Ankarában adott exkluzív interjújában. Orosz rakéták Latakiában Egy nappal a moszkvai bejelentés után megérkeztek az Sz-400 légvédelmi rakétarendszer ütegei Szíriába, a Hmeimim orosz katonai támaszpontra. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán jelentette be, hogy Oroszország Sz-400-as rakétákat telepít a szíriai Latakia tartományban lévő légi támaszpontjára, amely mindössze 50 km-re van a török határtól. A rakéták hatótávolsága mintegy 400 kilométer. Megszólalt a navigátor Kizárta a török légierő által a szíriai-török határ közelében lelőtt Szu-24-es orosz vadászbombázó navigátora, hogy a gép megsértette volna a török légteret. „Nem először hajtottunk végre a térségben harcig berepülést, úgy ismerjük, mint a tenyerünket. Teljesítettük a harci feladatot, és ugyanazon az útvonalon visszatérőben voltunk a légi bázisra” - mondta Konsztantyin Murahtyin százados, akit a gép keddi lelövése után szíriai és orosz különleges egységek menekítettek ki a harci övezetből. A pilóta, Oleg Peskov alezredes életét vesztette az incidens során. Murahtyin az orosz televízióban azt is kijelentette, hogy - a török fél állításával ellentétben, amely szerint a gépnek öt perc leforgása alatt összesen 21 ilyen üzenetet küldtek - semmilyen figyelmeztetést nem kaptak, sem rádión, sem szemmel láthatóan. Az egyik hangfelvétel A török hadsereg nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen állítása szerint a lelőtt orosz Szu-24-es vadászbombázónak leadott egyik figyelmeztetés hallható. „A török légtér közelében repül, azonnal forduljon délnek!” — hallatszik a török repülőtéri irányító angol nyelvű felszólítás. Indokolt lenne kiterjeszteni a brit hadműveleteket Szíriára A brit miniszterelnök szerint több okból is indokolt lenne Nagy-Britannia bekapcsolódása az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe. London/Párizs/Briisszel. David Cameron a londoni alsóházban tegnap ismertette a kormány érveit. Kijelentette: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Nagy- Britanniára, amely a terrorcsoport által szőtt merénylettervek fő célországai között van. Cameron szerint a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt egy évben hét nagy- britanniai merénylettervet hiúsítottak meg, és ezek mindegyikét vagy közvetlenül az Iszlám Állam tervelte ki, vagy a terrorszervezet propagandájának hatására akarták elkövetni. Cameron szerint a brit királyi légierő (RAF) még az amerikainál is pontosabb csapásokra lenne képes, ha bekapcsolódna a szíriai hadműveletekbe. Francois Hollandé francia államfő azt kérte szerdán Németországtól, hogy vállaljon nagyobb szerepet az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben Szíriában és Irakban. Egyben sürgette, hogy ne mossák össze a menekülteket és a terroristákat. „Azt szeretném, ha Németország jobban elkötelezné magát az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában és . Irakban. Nagyon figyelek arra, amit erről a kancellár fog mondani, ismerve a külföldi beavatkozással kapcsolatos németországi szabályokat” - fogalmazott az elnök arra utalva* hogy minden külföldi katonai beavatkozáshoz a német parlament felhatalmazására van szükség. „Gyorsan fogunk lépni, mert együtt akarunk a terrorizmus ellen harcolni, ez feladatunk és kötelességünk, határozottan kell lépni. Az Iszlám Államot nem tudjuk szavakkal legyőzni, katonai eszközökre lesz szükség”- válaszolta Angela Merkel német kancellár francia kollégájának a párizsi Elysée- palotában. A német kormány jelezte, 200-ról 650-re emelik a Bundeswehr Maliban szolgáló kontingensének maximális létszámát, hogy tehermentesítsék a francia erőket, és 100-ról 150-re emelik az Iszlám Állam ellen harcoló észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében segédkező német katonák számát. Brüsszelben közben a legmagasabb fokozatról, négyesről hármasra csökkentették a terrorfenyegetettség szintjét, közel egy héttel azután, hogy az Iszlám Állam párizsi támadásait követően a legmagasabb szintre emelték a készültséget.
