Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-16 / 265. szám, hétfő

k k o N KALCIUM Az optimális napi adag 800 mg 2015. november 16., hétfő, 13. évfolyam, 45. szám Tiszta, nyugodt környezetben szívünk is jobban működik Azt talán már mindenki tudja - legalábbis elméletben hogy szívünk állapotát a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagymértékben rontja. Az viszont némileg újdonságnak számít, hogy nem mindegy az sem, milyen környezetben élünk. M ár nemcsak a nemzetközi fó­rumokon, ha­nem az egyes országokban is egyre határozottabban hangoz­tatják, hogy szívünk és érrendsze­rünk egészségét azzal is lényege­sen javíthatjuk, ha figyelmet és pénzt fordítunk környezetünk tisztán tartására. „Hogy a népesség minden egyes tagja egészséges környezetben él­hessen, mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozásban azonnali lépésekre lenne szük­ség” - mondta dr. Ján Lietava kardiológus, a Szív a Szívnek Li­ga elnöke, aki szerint támogatni kell minden olyan kezdeménye­zést, amely akárcsak kis mérték­ben is csökkentheti a szív- és ér­rendszeri betegek számát. Ilyen lépés lehetne például a dohány­zás betiltása a köztereken, a do­hányipari termékek és a gyorsét­kezdék népszerűsítésének mini­malizálása és az egészségügyi el­látó rendszer színvonalának emelésre. Nem véletlen, hogy a világ kardiológusai nemrég fel­hívással fordultak földünk veze­tőihez, amelyben sürgetik: te­gyenek lépéseket a szív egészsé­gének erősítéséért. Persze, mit sem érnek az okos döntések, ha az ember saját maga nem ismeri fel, hogy neki is ten­nie kell valamit, ha nem tudja, mennyire árt a szívének a mér­téktelen táplálkozás és a kevés mozgás, hogy a korai halálesetek többségét könnyen meg lehetne előzni. Például azzal, ha hetente ötször naponta legalább 30 per­cet intenzíven gyalogolnánk. Nem nagy sportteljesítményről van szó, hanem mindössze olyan mozgásról, amely közben a pul­zus megemelkedik. „Annak ellenére, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kezelésé­nek színvonala emelkedik, még­is azt tapasztaljuk, hogy egyre több a szívbeteg. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a népesség öregszik, az életmód viszont nem javul, és egyre jobban érvé­nyesülnek az életkörnyezet ked­vezőtlen hatásai” — mondta dr. Iveta Šimková professzor, a Szlo­vákiai Kardiológiai Társaság el­nöke. Szomorú, hogy Európa la­kosságának 90 százaléka szeny­n Európa lakosságának 90 százaléka szennyezett és zajos környezetben él nyezett és zajos környezetben él. Hosszú lenne felsorolni, mi mindennel ártunk a természet­nek, s ezáltal egészségünknek. A világ szakmai társaságai épp a le­vegőszennyezettségre és a zajra hívják fel a figyelmet, mert ezek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának jelentős kockáza­ti tényezői. Nemrég globális kampányt indítottak „az egész­séges szív környezetének” meg­teremtéséért. „Mi is aláírtuk a petíciót a tisztább levegőért, a zajszint és a kipufogógázok csökkentéséért, és azért, hogy a városokban még több zöld terü­let legyen. Javasoljuk, hogy sza­badítsanak fel pénzt olyan enviromentális kutatás finanszí­rozására, amely felmérné, mi­lyen hatást gyakorol a környezet a szívre. Az egészségügyi dolgo­zók és a páciensek tájékoztatásá­val harcolunk az egészségesebb környezetért, amelyben élünk, s amelyben gyermekeink játsza­nak...” Világszerte a legtöbb ha­lált a szív- és érrendszeri betegsé­gek okozzák. Évente 17,3 millió ember hal meg viszonylag fiata­lon, és a becslések szerint 2030- ban ez a szám 23 millióra emel­kedik. Szív- és érrendszeri betegség alatt a szív és az erek meszesedés okoz­ta károsodását értjük. Legismer­tebb a szívinfarktus és az agyi ér­katasztrófa. Érelmeszesedéskor a zsír felhal­mozódik az erekben, beszűkül­nek, s ezáltal az érnek azon a sza­kaszán csökken vagy teljesen leáll a vérkeringés. Ha a szív kevesebb vért kap, angina pectoris vagy szívinfarktus alakulhat ki. Ha mindez az agyban történik, agyi érkatasztrófáról (szélütés vagy agyvérzés) beszélünk. A vér ko­leszterinszintje rendkívül fontos szerepet játszik a szív- és érrend­szeri betegségek kialakulásában. Vannak családok, ahol ez hal­mozottan fordul elő. A familiá­ris hiperkoleszteroliémia örök­lött betegség. Lényege: a hibás gén akadályozza a májat abban, hogy megfelelően távolítsa el a koleszterint. A túl magas LDL- vagy „rosszkoleszterin-szint” ér- elzáródást okozhat, és ezzel fia­tal- vagy középkorban növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A statisztikák szerint 200-500 ezer ember közül egynek van örök­lötten magas koleszterinszintje. Esetükben 20-szor nagyobb az esély arra, hogy idő előtt szív- és érrendszeri betegséget kapnak. „Bár ez a betegség gyógyíthatat­lan, de kezelni azért lehet, még­pedig életmódváltással, megfele­lő étkezéssel, a kezelés korai megkezdésével. Sokan vagy nem is tudnak erről a genetikai hibá­ról, vagy nem jól kezelik, ami­nek korai infarktus vagy agyi ér­katasztrófa a következménye. Becslések szerint a betegek mindössze 4 százaléka tud be­tegségéről” — egészítette ki dr. Katarína Rašlová, a családi ma­gas koleszterinszintet kutató ko­ordinációs központ vezetője. Huszonhat évvel ezelőtt Utah ál­lamban alakult meg a családi ma­gas koleszterinszint kutatásával foglalkozó központ (Make Early Diagnosis Prevent Early Death - MedPed projekt). Öt év alatt el­terjedt az egész Egyesült Álla­mokban és a világ 38 további ál­lamában. 1998 szeptemberében tartották a 70. kongresszusát, amely nagyon szomorú esemény­nyel kezdődött: lezuhant az a re­pülőgép, amelynek fedélzetén a kongresszusra tartó szakemberek jelentős része is tartózkodott. ,A MedPed Szlovákiában az álta­lános orvosok és a szakrendelők együttműködésére épül. Ilyen központ van Pozsonyban, Léván, Zsolnán, Kassán, Poprádon és Losoncon. Feltételezhető, hogy Szlovákiában 10 ezerre tehető azok száma, akiknek családi örökségként magas a rosszkolesz- terin-szintjük, de mindössze 1800 beteget regisztrálunk. Ám ennél jóval több van. Ezért is olyan fontos, hogy a családokban kutassuk fel a veszélyeztetetteket, mert csak így tudunk nekik segí­teni” - mondta dr. Katarína Rašlová, majd felhívta a figyel­met arra, hogy ha a családban va­laki viszonylag fiatalon infarktust vagy agyi érkatasztrófát kapott, feltétlenül keresse fel az általános orvosát, aki a további kivizsgálás és az esetleges kezelés megkezdése miatt a megfelelő helyre tudja küldeni. (kovács) ť AZ ŐSZI VIRUSFERTÜZESEK IDEIEN: A KÉZMOSÁS LEGYEN ALAPOS! ... váljon rutinná az is, hogy munkahelyre vagy hazaérkezés után az első utunk a mosdóhoz vezet. 12. oldal A TÜDŐRÁK KES0IFELISMERESENEK NEM MINDIG A BETEG KÉSLEKEDÉSE AZ OKA A szlovákiai betegek többségénél sajnos már előrehaladott stádiumban mutatják ki a betegséget. 13. oldal „Minden szívben denne van a betegség és agjógjdás. Minden bégbéfies baiaß és életet osztani. ” Orsón §cott Card

Next

/
Oldalképek
Tartalom