Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-13 / 263. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2015. november 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikaiak segítik a gép vizsgálatát Uniós pénzalapot kap Afrika Svédország visszaállította a határok ellenőrzését a migránsok túlzott beáramlása miatt Washington. Egyiptom beleegyezett, hogy amerikai közlekedésbiztonsági szakemberek is bekapcsolódjanak a Sínai- félszigeten október 31-én lezuhant orosz utasszállító repülőgép ügyében folytatott vizsgálatba - közölte Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter. A washingtoni kérésre adott pozitív kairói válasz nyomán az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság (NTSB) szakértői hozzáférhetnek majd a szerencsétlenül járt gép hajtóműveihez. (MTI) Katalónia: Mas- helyett más kell Barcelona. Tegnap ismét elutasította a katalán parlament ülésén Artur Mas elnökké választását, aki a szeptember végi választásokon győztes Együtt az igenért függetlenségi párttömörülés jelöltje a posztra. A törvényhozás a héten már másodszor szavazott a Katalóniát már öt éve irányító jelölt ellen, aki szerdán igyekezett meggyőzni a parlament másik függetlenségi pártja, a baloldali Népi Egység (CUP) vezetőit, hogy támogassák. Az elnök személyéről két hónapon belül kell megállapodni. (MTI) Európai iszlamista csoport leleplezése Róma. Szélsőséges iszlamista hálózat tagjaira csaptak le több európai országban, a csoport 13 tagját elfogták, 17 kurd és koszovói személy ellen elfogatóparancsot adtak ki. A csoport a Norvégiában letartóztatott vezetőjét akarta kiszabadítani. Az aktivisták az 1991 -ben Norvégiában letelepedett, Krekar molia néven ismert 59 éves kurd szélsőséges hitszónok tanítványai. A hálózat 6 tagját Olaszországban, négyet Nagy-Britanniában, hármat Norvégiában fogták el. (MTI) Sikeres izraeli kommandós akció Jeruzsálem. Izraeli kommandósok tegnap egy hebroni palesztin kórházból szállítottak el egy sebesült merénylőt, és az akció közben agyonlőttek egy palesztint. Az izraeli belbiztonsági szolgálat (Sin Bét) egy 3 héttel ezelőtti késeléses merénylet elkövetőjének, Azzam Salaldének a letartóztatása miatt hajtott végre rajtaütést. A szeptember közepe óta tartó palesztin zavargásokban eddig 12 izraeli és közel 70 palesztin vesztette életét. (MTI) Bejrut: kettős öngyilkos robbantás Bejrút. Ismeretlen fegyveresek (valószínűleg szunnitáik) kettős öngyilkos robbantást hajtottak végre tegnap este a libanoni főváros déli részében, a detonációkban közel 20 ember életét vesztette. A merényleteket Bejrut főként síiták lakta negyedében követték el. A robbanásokban közel 50-en megsebesültek. (MTI) Angela Merkel német kancellár a migrációban érintett afrikai vezetőkkel a Vallettái csúcstalálkozón. Idén legalább 150 ezren érkeztek Afrikából, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Valletta/Berlin. Tegnap aláírták az Afrika megsegítésére, a migráció megfékezésére hivatott uniós pénzalapot létrehozó dokumentumot. Komoly zavar támadt a német menekültpolitikában, újabb horvát-szlovén pengeváltás. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője tegnap aláírta a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában. A rekordgyorsasággal létrehozott pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU-Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU- tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az ún. „Valletta cselekvési tervben” szerepel a munkalehetőségek kiszélesítése a kivándorlásban leginkább érintett országokban, valamint az elérhető ösztöndíjak számának megduplázása a továbbtanulók számára. 2016 közepéig regionális fejlesztési és védelmi programokat indítanak Afrika szarván és Észak-Afrikában. Határőröket küldünk Több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) Görögországba, hogy „a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot”- nyilatkozta Orbán Viktor miniszter- elnök az uniós csúcstalálkozón. A V4-ek arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek. Svédország megtelt A svéd kormány tegnap déltől átmeneti időre helyreállította a határok ellenőrzését a migránsok folyamatos beáramlása miatt. Egyelőre ideiglenes, húsz napig tartó intézkedésről van szó. A svéd vezetők azzal a kéréssel fordultak a szomszédos országokhoz, hogy fogadják be az odaérkező menekültek egy részét, ezt Norvégia azonnal elutasította. „Svédországba rekordszámban érkeznek menekültek. A bevándorlási hivatal erős nyomás alatt áll, (...) és a rendőrség úgy ítéli meg, hogy veszélyben forog a közrend” - vázolta fel a helyzetet Anders Ygeman belügyminiszter. Ugyanis migránsok százai, sőt ezrei élnek fedél nélkül, s vannak kísérő nélküli gyerekek, akiknek nyoma vész, mert nincs, aki gondjaiba venné őket. A határellenőrzést elsősorban a Svédországot Dániával összekötő tengeri hídon, és a térség kompkikötőiben vezetik be. Ez fordulatot jelent Svédország eddig követett politikája, a nyitott kapuk elvéhez képest. Svédország úgy érzi, hogy befogadókapacitásai elérték a határukat. Az idei év végéig 190 ezer menekülttel számolnak, ami a kétszerese az 1990-es évek elején feljegyzett előző rekordnak. Határvita a határzár miatt Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár - mondta tegnap Vesna Györkös Znidar belügyminiszter. A tárcavezető arra reagált, hogy Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerinte Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Őt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter később úgy nyilatkozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát területen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt. „Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést” - szögezte le a tárcavezető - a jegyzéket tegnap át is adták Ljubljanának. A horvát Nova TV arról számolt be, hogy a vitatott műszaki akadály a földadókönyv nyilvántartása szerint nemcsak horvát területen, hanem horvát magántulajdonban is van. „Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene a bevándorlóknak, mint amilyet Horvátország is épített, s amelyet téliesített” - hangsúlyozta Ranko Ostojic. A miniszter a német belügyminisztérium azon kijelentésére is reagált, miszerint a dublini egyezmény szerint az október 21. után érkezett migránsokat visszaküldenék azokba az országokba, ahol először léptek be az Európai Unió területére. „Valakinek be kell bizonyítani, hogy Horvátország volt az az ország” - mondta, majd hozzátette: „most legalább mindenki számára világos, miért nem hoztuk nyilvánosságra a regisztráltak adatait”. Átverhették Merkelt Másrészt nagy a zavar a német döntés kapcsán. Kiderült, Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter alaposan átverte Angela Merkel kancellárt. Ugyanis a menekültügyben keményebb vonalat képviselő CDU-s politikus a kancellár- | pártelnök, illetve a menekültügyi koordinátor tudta nélkül rendelte el, hogy a szíriai menekültekkel szemben is érvényesítsék a dublini mechanizmust, azaz Németországból a szíreket is visszatoloncolhassák abba a tagállamba, ahol először az EU területre léptek. Merkel nem bírálta az önjáró De Maiziere-t, és elkerülte a CDU- frakció tagjai előtt a nyilvános vitát. Annyit mondott: ismerik a problémát, dolgoznak a megoldáson. Bármennyire is megpróbálják most Berlinben a De Maiziere által keltett viharokjelentőségét csökkenteni, jól látszik, hogy a német kormány komoly fordulatot hajt végre menekültügyben. A korábban kitárt kapukat igyekeznek minél jobban becsukni, s ez a szíriaiakra is vonatkozik, akiknek Merkel pár hónapja még azt ígérte, hogy közülük senkit sem fognak elutasítani. Az is látszik, hogy a korábban a migrációs ügyekért felelős De Maiziere és a tőle Merkel döntése nyomán e feladatkört jó egy hónapja átvevő Altmaier között hatalmi harc dúl - ebben idővel a kancellár-pártelnöknek rendet kell tennie. (MTI, NOL) Huszonnégy órás általános sztrájk volt tegnap Görögországban a kormány megszorító és takarékossági intézkedései elleni tiltakozásul: a hivatalok és az iskolák zárva tartottak, az orvosok csak a sürgős eseteket láttak el, szünetelt a hírszolgáltatás is. A tömegközlekedés már kora reggel leállt, nem jártak a vonatok és komphajók, az állami intézmények sem nyitottak ki. A tüntetők a parlament előtt elhaladva Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendvédelmi szervek tagjait. Ilyen átfogó sztrájkra Alekszisz Ciprasz baloldali kormányfő hivatalba lépése óta még nem volt példa. A fenyegető államcsődre való tekintettel a görög kormány augusztusban jóváhagyott egy újabb, 3 éves 86 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyért cserébe a reformok végrehajtását vállalta, (tasr/ap) Lendületben a szír sereg Szindzsár/Damaszkusz. Kurd harcosok elfoglaltak Irakban egy stratégiai jelentőségű útszakaszt, amivel elvágták az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista terrorszervezet egyik fontos utánpótlási vonalát - adta hírül tegnap a Kurd Regionális Biztonsági Tanács. A 47-es számú autópálya két részét is megkaparintották pesmergák (kurd harcosok), és így elvágták az IÁ két legnagyobb erősségét, a szíriai Rákká városát és az iraki Moszult közvetve összekötő utat. Az iraki állami tévécsatorna mindeközben hírül adta, hogy a pesmergák előretörtek Szindzsárban: eljutottak a polgármesteri hivatalig a város visszafoglalását célzó offenzívá- juk részeként - a nemzetközi koalíció légi csapásokkal támogatja őket. A kurd fegyveres erőknek mintegy 7500 tagja vesz részt az akcióban. A dzsihádisták tavaly augusztus elején rohanták le a Szindzsár-hegyet övező régiót. Szindzsár a szíriai határ közelében, a hegyvonulattól délre található. A városból tízezrek menekültek el, mindenekelőtt a jazidi vallási kisebbség tagjai, akiket az Iszlám Állam eretnekeknek tart. A szíriai hadsereg tegnap visszafoglalt a felkelőktől egy stratégiai fontosságú települést az északi Aleppó várostól délnyugatra. Miután az orosz hadsereg, valamint Irán és a Hezbollah libanoni fegyveres szervezet támogatását élvező szíriai kormányerők átvették az ellenőrzést Háder település felett, a lázadók elmenekültek onnan. Az elmúlt 48 órában ez volt a Bassár el- Aszad államfőt támogató erők második jelentős harctéri győzelme Szíriában, amióta Oroszország szeptember 30-án beavatkozott a szíriai konfliktusba, a hadsereg ugyanis kétévi ostrom után kedden sikerrel áttörte az Aleppótól keletre lévő Kveirisz légi támaszpont kö- i rüli ostromgyűrűt. Abban az ' összecsapásban legalább száz katona és fegyveres halt meg. (MTI)
