Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-03 / 254. szám, kedd
www.ujszo.com i 2015. november 3. KÖZÉLET I 3 Gettóból az egyetemre Roma származású egyetemi ösztöndíjasok - milyen út vezet a szegregált iskolából a diplomaszerzésig NAGYANDRÁS A szlovákiai romák hátrányos helyzetén évek óta különböző szervezetek szerteágazó programokkal próbálnak segíteni. Ám ezen megoldások ás tervek többnyire parciálisak, azaz csak egy kis területet ölelnek fel, vagy csak nagyon rövid ideig működnek. Kevés olyan program létezik, amely Szlovákiában is évek óta jelen van, s folyamatosan megoldást tud biztosítani a roma közösség kihívásaira. A fiatal romák oktatásának támogatását komplex módon csak a budapesti székhelyű, de szlovákiai irodával is rendelkező Roma Education Fund - a Roma Oktatási Alap vállalta fel. A REF legfőbb célja a romák és nem romák között meglévő oktatásbeli különbségek csökkentése olyan projektek, kutatások és oktatáspolitikai megoldások segítségével, melyek támogatják a romák minőségi oktatását, és az oktatási rendszer deszegregációját. Új elit kell A témával foglalkozó szakemberek egy dologban mindenképpen egyetértenek: a hazai romáknak égető szükségük van új, képzett, iskolákat végzett elitre. Ennek tagjai azon fiatalok köréből kerülhetnek csak ki, akik a többségi társadalomhoz hasonlóan iskolákat végeztek, láttak valamit a világból, és 21. századi megoldásokat tudnak javasolni saját közösségük problémáira. Az alapítvány olyan oktatási programok tartalmi tervezését és végrehajtását támogatja, amelyek elősegítik a romák oktatási rendszerben való integrációját. A témával kapcsolatban két ösztöndíjas diák, a leleszi Andrej László és a tornaijai Bene Olivia, valamint a REF epetjesi irodájának munkatársa, a korábban szintén ösztöndíjas diák Terű Viktor mesélt saját tapasztalatairól. Szegregált kezdetek Andrej László Leleszről, egy bodrogközi kisfaluból származik. Az iskola, ahova ő járt, még akár integráltak is nevezhető lett volna, ám a valóságban pont fordítva volt: az iskola többsége, megközelítőleg 70 százaléka roma gyerekekből állt. Az a klasszikus helyzet állt elő, hogy a magyar szülők gyermekeiket inkább más településen lévő magyar, vagy ha kellett, szlovák iskolába íratták, így alakult ki náluk a gettósodás. A tanárai szerencsére időben felfigyeltek rá, és fontosnak tartották, hogy segítsenek, egyengessék az útját. Ennek ellenére, amikor gimnáziumba került, érezte a hátrányát annak, hogy milyen környezetből érkezett. Több tantárgyban gyengébb volt a diáktársainál, és náluk jóval többet kellett küzdenie a bent maradásért. Mégis mi volt az, ami személyesen előre vitte? Volt egy nagyon komoly célja, gyermekkora óta szeretett volna teológiát tanulni, és tudta, hogy oda csak a gimnáziumon keresztül vezet az út. Éppen ezért szinte mindent megtett azért, hogy oda eljusson. Az első diplomás A családjában ő az első, aki felsőoktatási intézményben tanulhat, ami óriási eredmény, de egyben felelősség is számára. A gimnáziumban szociális ösztöndíjban részesült, s már ez is komoly segítséget jelentett a családjának. Ám az igazi segítséget a REF egyetemi ösztöndíja jelentette, melyet idén harmadik alkalommal sikerült megpályáznia és elnyernie. Ámikor felvették az egyetemre, kölcsönt kellett felvennie a családnak, hogy fedezni tudja a költségeit. László nagyon szerény környezetből érkezett, a szülei képtelenek lettek volna annyira támogatni, amire az utazáshoz és az egyetemi kollégiumi bentlakáshoz lett volna szüksége. Ha nem lenne ösztöndíjas, már biztosan abbahagyta volna az iskolát, és dolgozni kezdett volna valahol. Az iskola befejezése után nagyon szeretne továbbtanulni, akár a PhD fokozatot is megcélozná. Fontos az óvoda Bene Olivia még gyermekkorában felkerült faluról városba, amikor szüleivel beköltöztek Tornaijára. Bár addig sem a cigánysoron éltek, de a városi környezet más volt, mint amibe beleszületett. Ám mivel családjának egy része továbbra is falun, klasszikus roma közösségben élt, és a nagyszülőkhöz gyakran járt vissza, pontosan látta, hogy a kevésbé szerencsések milyen környezetben maradtak. Sokan hibáztatják a romákat azért, amilyen környezetben élnek, ám ott, ahol szinte senki sincs, akire példaképként lehetne tekinteni, rettenetesen nehéz kitömi. Olíviának viszont szerencséje volt, a középiskola után óvodai pedagógusként helyezkedett el, és évekig olyan óvodában dolgozott, ahol sok volt a roma gyermek. Jelenleg a munkahelye mellett a Selye János Egyetemen folytatja tanulmányait óvópedagógus és tanítóképző szakon, már mesteri fokozaton. Közösséget alkotnak A támogatás, az ösztöndíj neki is egy olyan komoly támaszt jelentett, amely nélkül nem lett volna képes tanulni. Távutas diákként fizetnie kell az iskoláért, és az óvónői béréből erre semmiképpen sem lett volna képes. De az anyagi támogatás nem minden. A REF ösztöndíjasok büszke közösséget is alkotnak, akik nem szégyellik romasá- gukat, sőt büszkék rá. Példát tudnak mutatni saját közösségükben, hogy aki igazán küzd, az előrejut, és képes megtalálni a támogatást céljai eléréséhez. Olivia aktív pedagógusként maga is látja a roma gyermekek problémáit. Ahogy az iskolában, úgy már az óvodában is jellemző, hogy a magyar ajkú roma gyerekek ott vannak túlsúlyban, amely osztályba beteszik őket. Olivia szerint nagyon fontos lenne, hogy a roma gyermekek már óvodai kor elején, akár hároméves korukban mind óvodába kerüljenek, ne csak az utolsó, iskolai előkészítő évfolyamban. Behozható a hátrány Óriási különbség van a roma gyerekek között abból a szempontból, hogy hány évet töltöttek el az óvodában. Saját tapasztalatából azt tudja mondani, hogy azok a roma gyerekek, aki hátrányos környezetből érkeztek, de még időben bekerültek az óvodába, iskolaérett korukra minden gond nélkül behozzák a többieket, és ugyanolyan könnyen vehetik az iskolai akadályokat, mint nem roma társaik, a tudásszintjük szinte azonos. Am azoknál a gyerekeknél, akik nem kezdenek időben óvodába járni, szinte behozhatatlan hátrány keletkezik. A speciális iskolákba messze nem kellene, hogy annyi roma gyerek jáijon, ha egyrészt jobban odafigyelnének rájuk, illetve ha még időben elkezdenének velük foglalkozni. Pozitív példaként Olivia Magyarországot hozta fel, ahol mindenki számára hároméves kortól kötelező az óvoda. Olivia emlékszik olyan roma gyerekre az óvodából, aki bekerülésekor még nem látott soha színes ceruzát, azt sem tudta, hogy hogyan kell megfogni, mit kell vele csinálni. Ám két év alatt felzárkózott a többiek mellé, kérdésekre tudott válaszolni, mesét mondani, és a napos feladatát, ami már komoly felelősséggel jár, ellátni. Ám az a roma gyerek, aki nem járt ilyen közösségbe, Bene Olivia szerint óriási hátrányt szenved. „A romák között is vannak tehetségek" NAGYANDRÁS Bár a REF budapesti központtal működő nemzetközi alapítvány, Szlovákiában is van irodája, amely közvetlen kapcsolatot tart a szlovákiai ösztöndíjasokkal. Terű Viktor a REF eperjesi irodáját vezeti, korábban maga is REF- ösztöndíjas diák volt, azért pontosan ismeri a diákok problémáit. Miért és hogyan alapították a REF-et? 2003 júliusában „Romák a növekvő Európában, kihívások a jövőre” címmel tartották meg Budapesten az első regionális konferenciát a romákról, amelyen Bulgária, Horvátország, Csehország, Ma-gyarország, Macedónia, Románia, Szerbia- Montenegró és Szlovákia képviselői vettek részt. A konferenciát a Világbank, a Nyílt Társadalomért Intézet, az Európai Közösség, az ENSZ fejlesztési programja, a Közép-Európai Fejlesztési Bank, valamint a magyar, a finn és a svéd kormány támogatta. Ezen a konferencián döntötték el, hogy létrehozzák a nemzetközi Roma Oktatási Alapot. Mi a REF programjainak alapvető célja? A roma oktatási program elsődleges célja, hogy a roma diákoknak is legyen meg a lehetőségük tanulni, az oktatási rendszer minden szintjén, hiszen tudjuk, hogy ez az egyik legerősebb deszegregációs erő, csak az oktatáson, a tudás megszerzésén keresztül képesek hosszú távon is kitömi hátrányos helyzetükből. Ezzel párhuzamosan fonTeru Viktor (Képarchívum) tosnak tartjuk a többségi társadalom informálását, hogy lássák: a roma fiatalok között is vannak tehetségek, akik a közeljövőben a hazai roma intelligencia gerincét képezik majd. Milyen ösztöndíjprogramokkal támogatja a REF a roma származású diákokat Szlovákiában? A REF egyetemi ösztöndíj- programja közel tíz éve működik, ez idő alatt mintegy kétmillió dollárnyi ösztöndíjat osztott szét közel ezer roma egyetemista között mintegy tizenhat országban. Szlovákiában emellett középiskolás ösztöndíj- és mentorprogrammal, külön tanárokkal segíti azokat a roma fiatalokat, akik egyetemre készülnek, de szükségük van némi pluszképzésre. Az ösztöndíjakat mindenki megkapja, aki kérvényezi? Egyáltalán nem. Nagyon szigorú szakmai feltételeknek kell megfelelniük a diákoknak, a támogatás megítélése előtt személyes találkozón is megismerkedünk leendő ösztöndíjasainkkal, és emellett minden évben egy gálaprogramot is tartunk. A REF nem akar egy arctalan szervezet lenni, mely csak pénzt oszt valakinek, azért, mert roma. Mi az aktív közösségépítést is fontos célunknak tartjuk. Az öszöndíj- és mentorprogramokon kívül idén mivel készülnek még Szlovákiában? Kassán tartjuk meg november végén hagyományos gálaprogramunkat, ahova az ösztöndíjasainkat várjuk, és ahol megosztjuk egymással az elmúlt év tapasztalatait. A REF szakmai konferenciákat is támogat. November közepén pont Szlovákiában, Pozsonyban rendezünk egy nagy nemzetközi oktatási konferenciát, ahol mintegy ötven, Közép-Európa és a Balkán különböző országaiból érkező, roma származású tanár oszthatja meg egymással a szakmai tapasztalatokat. Roma ösztöndíjasok egy csoportja
