Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-12 / 262. szám, csütörtök

KULTÚRA 8 I 2015. november 12. I www.ujszo.com PENGE Az apokalipszis nyulai Brenzovics Marianna könyvét olvasva a nyulak jutottak eszembe, Pascal nyulai. Pontosabban Pascal ismert példázata a nyúlva- dászatról. Hogy a vadászat eltereli a vadászok, vagyis BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA az emberek (mi) figyelmét a halálról, nyomorúságos életük árnyas oldaláról. Ha nem gondolunk rá, akkor nincs. Pedig közel a vég, a hasadás a kisregény sze­replői számára - előttük vagy éppen mögöttük egy (poszt)apokaliptikus tájon. A helyszín a fiktív Vordas- hor, amely például a Tar- kovszkij Stalkeréből és a zombifilmekből ismerhető tájak egymásra montírozá- saként képzelhető el. Láp, pusztulás, radioaktivitás, lepukkadt házak, kocsmák, fura emberek. A lelki tájak is erős párhuzamot mutatnak a szöveg valós terével. „Há­borúban nem lehet élni. ” (Pedig háború a szó szoros értelmében nem folyik.) „Kibírni, ez minden mondja az öt főszereplő­mesélő egyike, Szeléné. Az 1 -tői 5-ig terjedő sor­számokkal ellátott párolda­las megszólalások egy-egy szereplő történeteit, vallo­másait, hol kevésbé, hol jobban fésült gondolatait, érzéseit tartalmazzák, s a szerkezetet több ilyen ciklus alkotja. A gyerekotthonban összeállt társaság tagjai közti baráti, olykor szerelmi (?), szexuális viszonyokje- lentik talán - változatossá­guk ellenére - az egyetlen biztos pontot a megváltás kilátástalansága mellett. Hiszen ez az öt ember tulaj­donképpen öt elfuserált va­dász. Bár művelik, de ta­szítja őket a vadászat ha­missága. Helyette a meg­váltásért mennek, de az, mint természetesen mindig, esetükben is elmarad. A metafizika és a vadászat köztes világában rekedtek. „Nem elég élő, nem elég halott ’’-mondja Wolf saját maga, Szeléné és Szilvesz­ter zombilétéről. Vajon mi­lyen végre számíthatnak? Az eddig vázolt apokalip­szisváltozat az egyik, szépen végigvitt szála a kisregény­nek, szemben a már problé­másabb társadalmi parabo­lával. Itt többször fordulnak elő elsőkörös megoldások, ilyen például a törzsi áiják ideológiájának leírása, ahol is a szabadkőművesek bűnbakká tétele és más ezo­terikus szélsőjobb zagyva- ságok átvétele a „valóság­ból”, illetve ezek bírálata nem illik a szöveg testébe. Sikerült megoldás viszont az Aczél Albert névössze­vonás, névferdítés (bár a tá­lalás, provincializmuskriti­kája ellenére is, talán kissé eltúlzott). A 15 órás felol­vasónap hősének nevéből a jobb- és a baloldali kultúr­politika két zombijának, Wass Albertnek és Aczél Györgynek a neve világít ki. Brenzovics Marianna: Hasadás. Kalligram, Budapest, 2015.144 oldal. Értékelés: 6/10 BRENZOVICS M A R IA N N A A tudományé lesz az expo Milánó. A sikeres olasz- országi világkiállítás örökségét kívánja foly­tatni az Expo 2015 területén elképzelt nemzetközi kutatási és technológiai központ. A születés előtt álló, Hu­man Technopole - Italy 2040 névre keresztelt köz­pont tervét, amely az októ­ber 31-én véget ért milánói világkiállítás területén fog létesülni, Matteo Renzi olasz kormányfő jelentette be. Az olasz miniszterelnök nyilatkozatai szerint a köz­pont a legmodernebb kuta­tási ágazatokat kívánja be­fogadni, közöttük a gének kölcsönhatásait tanulmá­nyozó genomika, a big data, vagyis a nagy mennyiségű adat feldolgozása, valamint a táplálkozás és a környe­zeti fenntarthatóság olasz és külföldi kutatóit. Az elkép­zelések szerint a központ megnyitásakor rögtön 1600 kutatónak tudnak munkát biztosítani. A felvételhez nemzetkö­zi pályázatokat hirdetnek. Számos olasz és külföldi egyetem, vállalat is jelezte, hogy csatlakozni kíván a kutatóközpont munkájá­hoz. (MTI) Dr. Almási Kitti első alkalommal ©a Bátran élni - Félelmei és gátlásaink leküzdéi November 18-án különleges csemege várja Dunaszerdahe- lyen a lélek dolgai iránt érdek­lődő közönséget, hiszen a nép­szerű Nyitott Akadémia sorozat keretében ezúttal Dr. Almási Kittivel találkozhatunk. A kitű­nő humoráról és gyakorlatias szemléletéről ismert pszicholó­gus a magyar lélektani ismeret- terjesztés egyik legkedveltebb személyisége, emlékezetes elő­adásait országszerte vastápssal köszöni meg a közönség. Dr. Almási Kitti szeptember végén megjelent új könyvében (mely na­pok alatt jutott fel a Bookline siker­listájának első helyére) azt kutatja, mi hívja életre a szabad mozgáste­rünket beszűkítő félelmeket és gát­lásokat, és hogyan küzdhetjük le ezeket. Ebből a témából ad ízelítőt dunaszerdahelyi előadáséban is. Sokan szenvedünk attól, hogy vágyunk valamire, van valamilyen ambíciónk, kilépnénk abból, ami fojtogató a számunkra, de azt érezzük: úgysem sikerülne, úgyis kudarcot vallanánk, sőt, esetleg még rosszabb helyzetbe kerülnénk, mint most vagyunk. Ezért inkább meg se próbáljuk, bele se fogunk, megmaradunk a langyosban vagy a szenvedésben. Közben talán utál­juk magunkat, amiért nem merünk lépni, változtatni, de az önutálat még nem ad erőt, lendületet. Ilyen helyzetben fontos egyrészt felkutatni, hogy miből eredhetnek a félelmeink, gátlásaink (hiszen azok sokszor a múlt fájdalmas élménye­iben gyökereznek), másrészt tuda­tos munkával csökkenteni erejüket, hogy ne akadályozzanak bennün­ket céljaink elérésében. De hogyan tegyük? Erre a kérdésre igyekszik választ adni Dr. Almási Kitti, ren­geteg lehetséges eszközt adva hallgatói kezébe. A nehéz témát a doktornő jó humorú, sodró előadói stílusa oldja, és teszi élvezetessé. A Nyitott Akadémia standján pszi­chológiai témájú művek széles vá­lasztéka várja az érdeklődőket ked­vezményes áron, köztük Dr. Almási Kitti vadonatúj könyvével, melyet a szerző kérésre szívesen dedikál is. A november 18-án 19:00 órakor kezdődő előadásra jegyek még kaphatók a dunaszerdahelyi VMK-ban és a Focus Music Shopban. Michael Fassbender a fesztivált nyitó, Steve Jobs című életrajzi filmben (Fotók: mff Bratislava) Különös sztorik Ma kezdődik a 17. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál TALLÓSI BÉLA Ma kezdődik és novem­ber 17-óig tart a 17. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál, amely idén kereken száz filmet kínál a Lumiere, a Mladosť és a Nostalgia moziban. A pozsonyi szemlót Danny Boyle új produkciójával, a Steve Jobs című amerikai életrajzi filmmel nyitják meg. A nagy sikerű Gettómilli­omos és a 127 óra rendezőjé­nek Steve Jobs című új moz­góképe betekintést nyújt a di­gitális forradalom műhelytit­kaiba, és intim portrét rajzol az események középpontjá­ban álló briliáns emberről, akit napjaink egyik legnép­szerűbb színésze, Michael Fassbender személyesít meg. A fesztivál a versenyprog­ramokon kívüli szekcióival különleges témákat kínál: képet ad a görög életvitelről, nem szokványos családmo- delleket mutat be, valamint az oknyomozó és problémafel­táró mozi lehetőségeit is megismerhetjük. Nagy érdeklődésre tarthat számot Tom McCarthy filmje, a Spotlight, melynek témája a papi pedofilia. Az amerikai Massachusetts államban tör­tént gyermekekkel szembeni sorozatos szexuális visszaélé­sekről szól a történet, amit a The Boston Globe című lap munkatársai lepleztek le. Mc­Carthy filmjéből megismer­hetjük az oknyomozó újság­írók egyéves kutatómunkáját. Leleplező cikksorozatukért 2003-ban Pulitzer-díjjal jutal­mazták őket. A főbb szere­pekben Rachel McAdams, Liev Schreiber, Mark Ruffalo, John Slattery és Michael Kea­ton látható. Különleges élményt kínál a görög Giorgos Lanthimos A homár című filmje, mely a jö­vő egy képzeletbeli városá­ban játszódik. A történet az­zal kezdődik, hogy minden­kinek, akinek nincs párja, 45 napon belül társat kell talál­nia, különben - a város tör­vényei szerint - állattá vál­toztatják és kihajtják az erdő­be. A pártalanokat negyvenöt napra beköltöztetik egy ké­nyelmes szállodába, elegáns ruhákba öltöztetik őket, s kö­telezően részt kell venniük a pazar esti bulikon. Aki végül mégsem választ magának párt, eldöntheti, milyen állat­ként él majd az erdőben. A film Cannes-ban idén meg­kapta a zsűri díját. Szívszorongató, megható történet a menekültsorsról Visar Morina rendező Babai című, koszovói-német film­je, mely a koszovói válság idején, a 90-es években ját­szódik. Főhőse egy koszovói kisfiú, Nori, akit elhagyott az anyja, és az apján kívül nincs senkije. Az apa külföldre, Németországba akar eljutni, de gyermeke nélkül. Nori mindent megtesz, hogy apjá­val mehessen. Amikor Nori egy balesetet követően kór­házba kerül, az apa magára hagyja és megszökik. A fiú egyedül vág neki a nagy is­meretlennek, hogy újra együtt lehessen a csonka család. Nem mindennapi esetet be­mutató dokumentumfilmmel lesz jelen a pozsonyi szemlén Crystal Moselle rendező. The Wolfpack című munkája az Angulo fivérek életébe ad be­pillantást, akik születésüktől fogva egy manhattani lakás­ban, a társadalomtól teljesen elzárva élnek. Nem mehettek ki az utcára, édesanyjuk volt a házitanítójuk. Csak filmekből tudtak arról, hogy a lakás fa­lain túl is van élet. Zárt vilá­gukba és életükbe változást hoz, mikor az egyik testvér el­szökik otthonról. A film a zsűri nagy díj át kapta a Sundance filmfesztiválon. A pozsonyi szemle részle­tes programja elérhető a www.iffbratislava.sk oldalon. Tom McCarthy új filmjében a The Boston Globe című lap mun­katársai a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről ír­nak oknyomozó riportot RÖVIDEN Kiss László kapja a Turczel-díjat Pozsony. A Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága és a Szlovákiai írószervezetek T ársulása 2015 -ben Kiss Lászlónak ítélte oda a Turczel-díjat orvostörténeti munkássága elismeréseként. Az ünnepélyes díjátadásra november 18-án, 11.00-kor kerül sor a pozsonyi Zichy­palotában. A díjazottat Lacza Tihamér köszönti. (ú) Közép-Európa filozófiatörténete Nyitra. A Magyar Tudomány Ünnepének alkalmából szer­vez konferenciát Régiók, ha­tárok, identitások címmel no­vember 13-14-én a Szlová­kiai Magyar Akadémiai Ta­nács, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kará­nak magyar tanszéke, vala­mint az MTA BTK Filozófiai Intézete. A magyar filozófia történetével foglalkozó ma­gyarországi, hazai és erdélyi kutatók a konferencián közép-európai összefüggé­sekbe helyezve tekintik át a téma aktuális kérdéseit. Helyszín a Konstantin Filo­zófus Egyetem Közép­európai Tanulmányok Kara (Dražovská 4). (k) MP150759

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom