Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-12 / 262. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2015. november 12.1 www.ujszo.com Máris épül a szlovén kerítés Tegnap 14 menekült halt meg Leszbosz szigeténél - éhségsztrájk az egyik cseh táborban Életben maradtak. Leszbosz szigeténél tegnap újabb tragédia történt. (SITA/ap) RÖVIDEN Mianmar: egyeztető csúcsvezetők Rangún. Tárgyalásokra hívta Mianmar három vezetőjét, az ország és a parlament elnökét, illetve a hadsereg parancsnokát Aung Szán Szú Kji Nobel-béke- díjas ellenzéki politikus, akinek pártja, a Nemzeti Liga a De­mokráciáért (NLD) fölcsuszam- lásszerű győzelmet aratott a 25 év óta első szabad parlamenti választáson. A választási bizott­ság tegnapi részeredményeiből ismertté vált a parlament alsó- és felsőházi mandátumainak ne­gyede. Az NLD megszerezte a választható képviselői helyek közel 90%-át, és egyre bizto­sabbnak látszik, hogy abszolút többséget szerez a 664 főst két­kamarás törvényhozásban, ahol a mandátumok negyede a had­seregnek van fenntartva. (MTI) Máris megbukott a portugál kormány Lisszabon. Tizenegy nappal a hivatalba lépése után megbukott a jobboldali portugál kormány, miután a baloldali többségű par­lament nem szavazta meg a kor­mányprogramot. A következő kormányt a többi baloldali párttal szövetkezve a Szocialista Párt (PS) kívánja megalakítani, hogy véget vessen a 2011 óta kor­mányzójobboldali koalíció megszorító politikájának. A kor­mányzójobboldali Szociálde­mokrata Párt első helyen végzett az október 4-i parlamenti válasz­tásokon, többségét azonban el­vesztette. Az alkotmány szerint az államfő, a jövő év elejéig hi­vatalban lévő konzervatív Anibal Cavaco Silva feladata, hogy ki­jelölje az új kormányfőt. (MTI) Még nincs elnöke Katalóniának Barcelona. A katalán parlament nem választotta meg Katalónia elnökévé Artur Mast, akit a szeptember végi választásokon győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) párttömörülés jelölt a posztra. A politikust, aki 2010 óta irányítja a katalán autonóm közösséget, kizárólag pártja tá­mogatta 62 szavazattal, míg el­lene 73-an voksoltak. Artur Masnak abszolút többségre, azaz 68 voksra lett volna szüksége ahhoz, hogy az első szavazáskor újból elnök lehessen. A jelöltről ma ismét szavazni fog a parla­ment, mert a kudarc ellenére Ar­tur Mas nem lépett vissza. (MTI) Orosz repülőjáratok: tartós felfüggesztés Moszkva. Várhatóan több hó­napig nem közlekedhetnek majd utasszállító repülőj áratok Orosz­ország és Egyiptom között - kö­zölte Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője. Ivanov nem tudta megmondani, hogy meddig lesz érvényben az orosz utasszállító október 31 -i egyip­tomi lezuhanása után elrendelt repülési tilalom. Az orosz kor­mány továbbra sem foglalt állást, hogy mi okozhatta a légitársaság gépének tragédiáját. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana/Athén/Berlin. Tegnap megkezdődött a kerítésépítés a horvát-szlovén határ szlo­vén oldalán. 14 migréné ful­ladt tengerbe a görögországi Leszbosz közelében. Este uniós csúcstalálkozó kezdő­dött a máltai Vallettában a menekiiltügy témakörében. Tegnap egyszerre több helyen megkezdődött a kerítésépítés a horvát-szlovén határ szlovén olda­lán. A katonák földbe szúrt betonva­sakhoz erősített, 180 cm magas drót­kerítést húznak fel a határnál, és pen- gedrótakadályokat fektetnek le az épülő drótkerítés mentén. Még nem világos, hogy a szlovén-horvát határ 670 km-es szakaszának mekkora ré­szén húzódik majd kerítés. A sajtó az elmúlt napokban nem hivatalos érte­süléseket idézve azt írta, hogy az or­szág mintegy 125 km-re elegendő kerítésanyaggal rendelkezik. A szlo­vén rendőrség szerint a munkálatok megkezdésével nyitva maradt min­den legális határátkelő. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminisz­ter üdvözölte a szlovén döntést, ame­lyet „abszolút helytállónak” neve­zett. Miro Cerar szlovén miniszter- elnök kedden közölte,. Szlovénia „műszaki akadályokat, szükség ese­tén akár kerítést is” fog létesíteni hor­vátországi határán. Zsúfoltság tapasztalható a horvát és szlovén befogadóállomásokon. Kata Nujic rendőrségi szóvivő kijelentet­te: erősödött a migrációs bevándor­lási hullám, ami miatt kedden megtelt a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpont. A zágrábi belügymi­Szíriai kormánycsapatok áttörték az Aleppótél keletre lévő Kveirisz légi támaszpont körüli ostromgyűrűt, ami a kormánycsapatok első komoly sikerének számít, amióta szeptember végén megindul­tak az orosz légi csapások. Damaszkusz/Moszkva. A szír állami televízió híradása szerint a kormánycsapatok két év ostrom után elérték a Kveirisz légi támaszpont védőit, miután előző hónapban orosz légi csapásokkal megtámogatva nagyszabású hadműveletet indítottak felmentésükre. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet 2013 óta ostro­nisztérium szerint szeptember köze­pe, a magyar-szerb zöldhatár lezárá­sa óta Horvátországban 355 ezer migránst vettek nyilvántartásba. Litvánia is bekeményít A migránsválság körülményei kö­zött Litvánia nagy valószínűséggel bevezeti a határellenőrzést a Lettor­szággal és Lengyelországgal közös határán, amely a schengeni övezet belső határa - közölte tegnap Dalia Grybauskaite litván elnök. Kijelen­tette: „amikor Európán belül hónap­ról hónapra növekszik a legális és az illegális migráció, nagy a valószínűsége annak, hogy szüksé­gessé válik a határellenőrzés helyre- állítása a belső határokon”. A litván államfő hangsúlyozta, hogy Len­gyelországon és Lettországon ke­resztül egyre gyakrabban jutnak Lit­vániába illegális bevándorlók. Zavargások Calais-ban Kedden este ismét összecsapások voltak az északfrancia Calais-ban migránsok és a tábor környékére ki­rendelt mintegy 250 rendőr között. A táborban mintegy 4500-an várakoz­nak arra, hogy átjussanak Nagy- Britanniába. Ez volt az egymás utáni harmadik éjszaka, hogy konfliktus alakult ki a rendőrök és a migránsok között. Két hete még 6 ezren éltek itt elfogadhatatlan higiéniai körülmé­nyek között, azóta kb. 4500-ra csök­kent a Nagy-Britanniába való átju- tásra itt várakozó migránsok száma. Tizennégy migráns, köztük hét gyerek fulladt tengerbe tegnap a gö­rög Leszbosz közelében. A tragédia Leszboszt a török partoktól elválasz­tó 8 kilométeres tengerszoroson tör­tént. A migránsok az éjszaka indultak útnak az északnyugat-törökországi mólja a területet. A légi támaszpont közel ezer védője ki tudott tartani, da­cára az ostromnak és több öngyilkos merényletnek. Tudták, ha a szélső­ségesek kezére jutnak, biztos halál vár rájuk. Tavaly az LÁ több mint 160 ka­tonával végzett, miután bevettek egy katonai bázist az észak-szíriai Rákká tartományban. Akkor a szélsősége­sek egy videofelvételt tettek közzé, amin több tucat fiatal sorkatona futott az életéért, mielőtt megölték volna őket. A keddi fegyvertény nagy győ­zelmet jelent Bassár el-Ászad elnök csapatainak az IÁ elleni harcban. Közel 30 ember meghalt, több mint 60 pedig megsebesült a felkelők ra­kétatámadásaiban a nyugat-szíriai Ayvacik térségéből Leszboszra, de csónakjuk felborult és elsüllyedt. A török parti őrségnek közel 30 embert sikerült kimentenie a vízből, napköz­ben helikopterekkel is keresték az életben maradiakat. A görög szige­tekről jövő menekültáradat nem apad, csak tegnap 3320 migráns érkezeit Athén kikötőjébe, Pireuszba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak összesítése szerint az év eleje óta több mint 580 ezren érték el a görög partokat - az év első tíz hónapjában legalább 454 migráns halt meg vagy tűnt el a térségben. Éhségsztrájkba lépett az észak- csehországi Drahonicében lévő me­nekülttábor lakóinak egy része, akik elégedetlenek a táborban uralkodó állapotokkal, és attól tartanak, a cseh hatóságok visszaküldik őket szárma­zási országukba. Az éhségsztrájko- lók egy része értesítést kapott a cseh hatóságoktól, hogy kitoloncolj ák őket az országból, valószínűleg ez veze­tett a tiltakozáshoz. „Többségünk el­viselte őrizetbe vételünk első 90 nap­ját, de fogságunk meghosszabbítását már nem fogadjuk el. A háború, a börtönök, az erőszak elől menekü­lünk, és most új háborúba és börtön­be kerültünk. Hazánkban mindegyi­künk elvesztette valamelyik család­tagját, hozzátartozóját” - írták a dön­tően Irakból érkezett menekültek. Berlin: már nincs kivétel Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a mene­kültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet külde­ni a menedékkérőket abba a tagál­lamba, amelyben beléptek az EU te­rületére - mondta a német belügy­Latakia városban. A mintegy 400 ez­res Latakia lakosságának 50%-a az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbség tagja, 40 százaléka szun­nita, 10%-a pedig keresztény. Jólle­het Szíria lakosságának nagy több­sége az iszlám hit szunnita ágának követője, Bassár el-Aszad elnök és hatalmi körének jelentős része is ala­vita. Latakia tartomány északi részén harcok dúlnak az ellenzéki fegyveres csoportok és a Hezbollah libanoni sí­ita szervezet harcosaival kiegészült Szíriái kormányhadsereg között. Oroszország azt akarja elérni, hogy a szíriai kormány és az ellenzék álla­podjon meg egy 18 hónapos alkot­mányos reformfolyamat lefolytatá­minisztérium egyik szóvivője. Né­metország a menedékkérők vissza­küldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uni­ós tagországok közül pedig Görög­országon kívül mindegyikkel kap­csolatban érvényesíti. Á visszakül­désre vonatkozó előírást a szíriai ál­lampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy Berlin a szír menekülteket visszato- loncolhatja például Szlovéniába vagy Horvátországba. A német kormány augusztus derekán határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők eseté­ben nem vizsgálják, hol léptek be az EU területére. A Merkel-kabinet me­nekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést „meghívólevélként” értel­mezte, és ez okozta a menekülthul­lám drámai mértékű erősödését. Teg­nap az osztrák kormány üdvözölte a német döntést, viszont Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy fogal­mazott: A dublini rendszer „halott”, mivel - kevés kivételtől eltekintve — senki sem tartja be a belépésre vo­natkozó rendelkezéseit, emiatt a visszaküldésre vonatkozó szabályo­kat sem indokolt alkalmazni. Az uniós tagállamok vezetői teg­nap estétől a máltai fővárosban afri­kai állam- és kormányfőkkel tanács­koznak a menekültügy egységes megközelítéséről, valamint nem hi­vatalos uniós csúcstalálkozót is tar­tanak. Az Európába irányuló beván­dorlóáradat megfékezéséhez az EU határellenőrzésének szigorítására van szükség - hangoztatta a máltai infor­mális uniós csúcstalálkozó előtt Klaus Iohannis román államfő. sáról, majd előrehozott elnökválasz­tást tartsanak a 4,5 éve polgárháború sújtotta közel-keleti országban. A nyolcpontos orosz javaslat a Szíria jövőjéről szóló e heti nemzetközi ér­tekezletre készült. A javaslatban egyebek mellett szerepel, hogy a szí­riai feleknek egy jövőbeli, az ENSZ égisze alatt lefolytatandó békekonfe­rencián kellene megállapodásra jut­niuk. A politikai reformfolyamatot nem Bassár el-Aszad jelenlegi szíriai elnök vezetné, hanem egy kompro­misszumosjelölt, akinek személyét a kormányzat és az ellenzék is elfogad­ja. Ugyanakkor a dokumentum nem zárja ki, hogy Aszad indulhasson az előrehozott választáson. (MTI) A szlovén katonák földbe szúrt betonvasakhoz erősített drótkerítést húznak fel a határnál, és pengedrótakadályokat fektetnek le a kerítés mentén (Sita/ap) A szír Aszad-rezsim első komoly katonai sikere

Next

/
Oldalképek
Tartalom