Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-01 / 226. szám, csütörtök
8 I HÁTTÉR 2015. október 1. I www.ujszo.com Mit akar Putyin a Közel-Keleten? MTI-HÁTTÉR Bassár? Indulunk! (TASR/AP-felvétel) Vlagyimir Putyin tegnap parlamenti felhatalmazást kórt az orosz haderő külföldi bevetésére. De mi az orosz elnök célja? Bassár el-Aszad szíriai vezető megmentése? Az Iszlám Állam legyőzése? Igen, és emellett meg akarja vetni a lábát a Közel-Kelet súlypontjában, Szíriában. Az eddig már 240 ezer halálos áldozatot követelő polgárháború négy éve után - amelyet az Iszlám Állam megjelenése, valamint a nyugatiak, az arabok és az oroszok konfliktus- kezelésében beállt kollektív káosz jellemzett, és melynek nyomán megindult a többmilliós menekültáradat -, az orosz elnök kezdeményezésekkel állt elő. Június végén előbb nagyszabású katonai szövetség létrehozását javasolta, amely részben a szíriai hadseregre támaszkodva az Iszlám Állam ellen harcolt volna. Miközben Szer- gej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel az elgondolással házalt amerikai és szaúdi kollégáinál, valamint több szíriai ellenzéki csoportnál, az orosz hadiipar felgyorsította az Aszad-rendszemek szánt fegyver- szállításokat. Vége a köntörfalazásnak Később a Boszporuszi-szoroson át Tartúsz szíriai kikötőbe tartó orosz hadihajókat láttak, ahol orosz haditámaszpont működik. Majd amerikai műholdképeken látható volt, hogy Oroszország újabb katonai bázist épít Szíriában, Latakia kikötőváros térségében. A csapatok bevetése Oroszország első hivatalos távolabbi beavatkozása az 1979-es afganisztáni háború óta. A Szovjetunió szétesése (1991) óta az orosz hadsereg eddig csak közeli területen - 2008-ban Grúziában - bocsátkozott katonai kalandba. Egy magas rangú orosz diplomata Moszkvában így jellemezte az orosz álláspontot: „Elmúlt az ideje a köntörfalazásnak. Az elméletről áttérünk javaslataink gyakorlati megvalósítására.” Nem az első merész pókerjátszmája ez Pu- tyinnak a szíriai válságban. 2013. augusztus végén Barack Obama amerikai elnök - a kongresszus véleményével takarózva - lemondott a Franciaország által javasolt, a szíriai rendszer ellen végrehajtandó azonnali légicsapásokról. Az orosz elnök akkor ezért cserébe a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítését ajánlotta fel. Ennek eredményeképpen Bassár el-Aszad megúszta a légi csapásokat, visszanyerte a hitelességét és a legitimitását. Most a moszkvai erőfeszítések ugyanezt a célt szolgálják: a szíriai hadsereg támogatását és azt, hogy megvessék a lábukat Szíriában, a Közel-Kelet valamennyi problémájának keresztpontjában, a többfelekezetű Libanontól, a szunnita fegyveresekkel harcoló síita Iraktól, Jordániától és Törökországtól két lépésre fekvő országban. „Akkor kezdtük meg tevékenységünk fokozását, amikor megértettük, hogy az Egyesült Államok vezette szövetség kudarcra van ítélve, és nincs világos terv a jövőt illetően” - mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Puska a színpadon Alekszandr Golc orosz katonai szakértő szerint amikor az orosz hadsereg felvonul Szíriában, akkor azt azért teszi, hogy be is vessék. „Olyan ez, mint egy Csehov-darab: ha van a színpadon egy puska, akkor annak el is kell sülnie” - tette hozzá Golc. Egy magas rangú szíriai vezető szerint a katonai beavatkozás fordulópontot jelent. „Moszkva emlékezteti Washingtont, hogy kapcsolatai Damaszkusszal több mint ötven évre nyúlnak vissza, és az ország a befolyási övezetében található. Ez egyben üzenet a térség országainak, hogy Oroszország ismét főszereplő akar lenni” - vélte. „Az Egyesült Államok számára Szíria nem nemzeti érdekeket érintő ügy, Obama ezért nem lép közbe. Oroszország számára viszont olyan ügyről van szó, amely a földközitengeri és közel-keleti állásai miatt közvetlenül érinti az érdekeit” - tette hozzá a nevének elhallgatását kérő szíriai vezető. Tony Cordesman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű agytröszt elemzője szerint még az igen szerény beavatkozás is emeli Moszkva státusát és hatalmát. A térségbeli orosz beavatkozás azonban korlátokba ütközik: a tartúszi kikötővel és a Lataki- ában épülő támaszponttal szemben Washingtonnak Szaúd-Arábiában, Törökországban, Egyiptomban, Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban is vannak támaszpontjai. FIGYELŐ Ferenc, a rocksztár Pop-rock album jelenik meg Ferenc pápa beszédeiből vett idézetekkel, Wake Up! (Ébredj félj!) címmel november 27-én, a bevételek egy részéből a menekülteket segítik. A Believe Digital európai lemezkiadó albumán több nyelven -angolul, olaszul, spanyolul, illetve portugálul -11 részlet hallható a katolikus egyházfő imádságaiból és beszédeiből különböző műfaj ú - poptól a rockon és a latin zenén át az egyházi zenéig terjedő, kortárs művészek által újrakevert—zenei aláfestéssel. A beszédrészletek felölelik a pápa szívügyének tekintett összes témát, köztük a környezetvédelmet, a békét, az elesettek segítését vagy az emberi méltóságot. Az album kiadását a Szentszék is jóváhagyta. A lemez címe azt a beszédet idézi, amelyet Ferenc pápa 2014 augusztusában Dél- Koreában mondott fiatalok előtt. Az album már megrendelhető, sőt címadó dala, a Wake Up! Go! Go! Forward! már letölthető az iTunes online zenei portálon. Az album producere, Don Giulio Neroni - aki már több egyházfőtől adott ki hanglemezeket - elmondta, igyekezett maximálisan hűséges maradni a pápa személyiségéhez és szellemiségéhez, jelen esetben a párbeszédre való készséghez, a nyitottsághoz, a befogadáshoz. Á lemezeladásokból származó bevétel egy részét egy menekülteket segítő alapba utalják át. (MTI) Még nagyobb lehetett a nácik titkos föld alatti városa Egy lengyel amatőr kutató azt állítja, hogy további, eddig nem ismert részeit fedezhette fel Alsó-Szilóziában a Riese (Óriás) nevű rejtélyes föld alatti komplexumnak. A náci Harmadik Birodalom egyik legnagyobb befejezetlen építkezéséről van szó, és nem zárható ki, hogy ott „még van valami”. Krzysztof Szpakowski hobbikutató állítólagos felfedezéséről a TVN24 lengyel hírtévé számolt be, hozzátéve, hogy az amatőr kincsvadász a gigantikus komplexum három részlétesítményét találhatta meg. A Riese komplexumot a nácik építtették részben koncentrációs táborok foglyaival az alsó-sziléziai Bagoly-hegységben. A befejezetlenül maradt óriásberuházás pontos célja nem ismert, egyes feltételezések szerint talán egy csodafegyver gyártóbázisának szánták a föld alatti városként is emlegetett, 200 hektár alapterületű alagút- és járatrendszert. Walbrzych (egykori német nevén Waldenburg) város közelében közben folynak az előkészületek annak az állítólagos náci páncélvonatnak a keresésére, amelynek létét két - egy lengyel és egy német - amatőr kincsvadász bizonyítottnak vél. A lengyel hadsereg tűzszerészei, vegyi és sugárzási szakértői kezdték átvizsgálni az érintett, a növényzettől már megtisztított területet, hogy megállapítsák, nincsenek-e egy méter mélyséTűzszerészektisztították mega terepet. A náci aranyvonatot rejtheti a föld mélye. (SiTA/AP-feivétei) gig a földben olyan anyagok - például aknák, hátramaradt háborús lövedékek -, amelyek veszélyesek lehetnek a környékbeli lakosokra és a látogatókra. A lengyel rádió szerint a katonai előőrs szombatig folytatja a Wroclaw-Walbrzych vasútvonal mentén fekvő lelőhelyen a vizsgálatokat, amelyekről később tesznek közzé jelentést. A Radio Poland úgy tudja, hogy a hadsereg számos további vizsgálat elvégzését tervezi az év végéig. A náci aranyvonat megtalálását bejelentő két amatőr kincsvadásznak egyébként meggyűlhet a baja az igazságszolgáltatással, mert a lengyel műemlékvédelmi felügyelet feljelentést tett ellenük, amiért „a szükséges engedélyek nélkül végeztek földradar-vizsgálatokat”. Barbara Nowak-Obelinda nem titkolta, hogy a feljelentés fő célja a további leendő kincsvadászok elrettentése. „Nem akarjuk, hogy olyan kincskeresők árasszanak el bennünket, akik semmibe veszik az előírásokat” - mondta a Gazeta Wyborcza című lapnak. (MTI)
