Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-30 / 251. szám, péntek

* 2 KÖZÉLET 2015. október 30. | www.ujszo.com Nem segítenek Kiskának Az Alkotmánybíróság nem kívánja értelmezni az alaptörvényt, még az elnök kérésére sem IBOS EMESE Válaszra sem méltatták az államfőt (Gabriel Kuchta felvétele) Kassa. Az Alkotmánybíróság nem hajlandó állást foglalni abban a kérdésben, hogy a mindenkori államfő kinevezheti, vagy köteles kinevezni a parlament által megválasztott alkotmánybíró­jelölteket. Andrej Kiska szerint nagyon súlyos helyzet álltelő. Tavaly tavasszal kezdődött az alkotmánybíró-jelöltek kálváriája, amikor három alkotmánybíró man­dátuma lejárt (12 évre választják őket). A hatályos jogszabályok ér­telmében a parlament hat jelöltet ál­lított a három megüresedett helyre. Andrej Kiska államfő azonban csak egy jelöltet nevezett ki, mert a töb­bieket nem találta alkalmasnak a poszt betöltésére. A sikertelen jelöl­tek jogorvoslatért az Alkotmánybí­rósághoz (AB) fordultak, a pana­szok két tanácshoz kerültek. Az egyik tanács döntésének szóbeli és írásbeli változata eltérő volt. A má­sik nem foglalt állást, mert a pana­szosok a döntés napján visszavonták beadványukat. Andrej Kiska államfő a zűrzavar közepette az alkotmánybírók kine­vezését az alaptörvény pontos ma­gyarázatához kötötte. Azt szerette volna, hogy az AB egyszer és min­denkorra egyértelműen állást fog­laljon, és pontos magyarázatot adjon az alkotmánybíró-jelöltek kineve­zésével kapcsolatos elnöki jogkö­rökről. Arra is választ szeretett vol­na kapni, hogy továbbra is jelöltnek tekinthető-e az a két bíró, akik visszavonták panaszukat. Nem várt fordulatot az AB újabb döntése hozott az ügyben, a taláros testület ugyanis elutasította az ál­lamfő beadványát. Magyarul: hiába várunk az alkotmány pontos magya­rázatára, mert ilyen nem lesz. Az AB nem lát vitás kérdést. In­doklásában az áll, hogy továbbra is érvényes a taláros testület tanácsá­nak döntése, amely alapján Andrej Kiska megsértette az alkotmánybíró­jelöltek jogait azzal, hogy nem vá­lasztott közülük. Az AB álláspontja szerint játékban maradtak a pana­szukat visszavont bírók is. Az indokláshoz négy bíró eltérő álláspontot csatolt. Elképzelhető, hogy a jövőben éppen ez szolgálhat majd útmutatóul a mindenkori ál­lamfőnek hasonló helyzetben. „Most az a kérdés, hogy formális, vagy egyéb indokok miatt utasította el az Alkotmánybíróság az alaptör­vény pontos magyarázatát” - reagált Ján Mazák, Andrej Kiska jogi ta­nácsadója, az AB egykori elnöke. „Az Alkotmánybíróság az egyetlen olyan instancia az országban, mely­nek jogában áll az alkotmány pontos magyarázata akkor, ha két alkotmá­nyos szerv (parlament, elnöki hiva­tal) között értelmezési vita alakul ki. Andrej Kiska szerint nagyon súlyos helyzet állt elő azzal, hogy ezt az AB elutasította” - áll az államfői hivatal állásfoglalásában. Roman Krpelan szóvivő hozzátettet, hogy az államfő az üggyel kapcsolatos további lépé­seiről, illetve bővebb állásfoglalást akkor ad majd, ha kézhez kapja a ta­láros testület indoklását. A 13 tagú Alkotmánybíróság nyár óta hiányosan, 11 taggal működik. Februárban újabb bíró mandátuma jár le és félő, hogy hasonló bonyo­dalom övezi majd az új bíró kineve­zését is. Minden adat egy webhelyen Pozsony. A statisztikai hiva­tal november elsejétől kísérleti jelleggel beindítja a szlovákiai cégek, egyéni vállalkozások, valamint az állami és önkor­mányzati intézmények központi jegyzékét és azonosítóját (RPO). Ľudmila Benkovičová, a sta­tisztikai hivatal elnöke szerint a cél, hogy az összes fontos adatot egy helyen lehessen megtalálni, akinek ugyanis átfogó informá­ciókra van szüksége, annak eh­hez most több mint 70 különféle jegyzéket kell átböngésznie, amelyek ráadásul nincsenek összekötve. Az új központi jegyzéket a vállalkozók, az ál­lami intézmények és a lakosság is igénybe veheti majd. Időt és pénzt takaríthat meg azonban a cégeknek és vállalkozóknak is, ezeknek ugyanis a róluk szóló adatokat nem kell majd annyi helyen bejelenteniük, mint je­lenleg. „A vállalkozói szféra en­nek köszönhetően együttesen nagyjából 6,85 millió eurót ta­karíthat meg” - vallja Benkovi­čová. Szerinte ugyanis a vállal­kozások bejegyzésénél a jövő­ben az adatokat a most beindított regiszterbe is automatikusan át­viszik, a vállalkozóknak így már nem kell egyéb jegyzékekből adatokat kikérniük a hivatali ügyintézésnél. November elsejétől azonban csak a központi jegyzék kísérleti változatát indítják be, ebben a cégjegyzékben és a belügymi­nisztérium regisztereiben talál­ható információkat lehet majd elérni. A teljes értékű változatot várhatóan csak 2017 novembe­rétől indítják be. (sita, vív) Tegnap kora délután ismeretlen támadó betörte az Ifjú Szivek Táncszínház épületének bejárati ajtaját. A tettes macskakővel támadt a Pozsony egyik legforgalmasabb utcájában lévő épületre. Az esetet a térfigyelő kamerák is rögzítették, a videón állítólag látszik, hogy a vandál első próbálkozása si­kertelen volt, másodszorra tudta csak betörni az üvegajtót. (Fotó: Somogyi Tibor) A minisztérium igazat adott a RegioJetnek RÖVIDEN Elítélték a vállalkozó gyilkosát Besztercebánya. Jogerősen nyolc év szabadságvesztésre és 35 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte a fellebbviteli eljárás során a Besztercebányai Kerületi Bíró­ság Igor Šajgal breznóbányai . vállalkozót. A vállalkozót ko­rábbi társa, Ján Kubašiak zsaro­lása és az ellene megrendelt rab­lótámadás miatt ítélték el. Kubašiakot 2006. november 14- én ölték meg a rablótámadás so­rán. Róbert Petluš exrendőrt, aki bűnrészes volt Kubašiak meg­gyilkolásában, szándékos em­berölésért 25 év szabadságvesz­tésre ítéltek. (SITA, TASR) Nyugalom van a bergi táborban Pozsony. Egyelőre egyetlen sza­bálysértést sem észleltek a szlovák-osztrák határon felállított menekülttáborban - közölte Ge­org Hartl, a közeli osztrák község, Berg polgármestere. Jelenleg 55-60 menekült van a táborban. Menedékjogi kérelmük elbírálása után, körülbelül fél év múlva tá­voznak. (SITA) Lesöpörte az asztalról a közlekedési minisztérium a Besztercebányai Kerületi Ügyészség panaszát a RegioJet által üzemeltetett Besztercebánya-Nyitra-Sze- red-Pozsony vonalon közlekedő járat indítása ellen. A társaság ezt követően bejelentette, sűríti járatait. Pozsony. Hónapokon át próbált engedélyt szerezni a RegioJet a szó­ban forgó vonalon való közlekedés­re. Pozsony ésNyitramegyesem volt hajlandó megadni, a kérvényt csak Marian Kotleba besztercebányai megyefönök írta alá. Ezt követően indította el járatait a vonalon a Re­gioJet, a sárga buszok viszont nem­csak a főváros és Besztercebánya között közlekedtek, hanem például Nyitra és a főváros között is. Az ügyészség azt nehezményezte, hogy mivel a társaság csak a Pozsony- Besztercebánya vonalra kapott en­gedélyt, csak ezen közlekedhet. „A minisztérium az ügyészség vélemé­nyével nem ért egyet. Az engedély értelmében a társaság úgynevezett rövidített vonalakon is közlekedhet, például Nyitra és Pozsony között. Egyetlen olyan előírás sem létezik, amely tiltaná a járat üzemeltetőjé­nek a rövidített vonalak alkalmazá­sát” - olvasható a minisztérium ál­lásfoglalásában. Radim Jančura, a RegioJet igaz­gatója szerint ez komoly győzelem. „Az ügyészség elvárásának egyetlen távolsági buszjárat sem felelt volna meg az országban. Egyértelmű volt, hogy a konkurencia nyomására nyújtotta be a panaszt azzal a céllal, hogy letiltson minket a vonalról” - mondta Jančura. A vonalon február elejétől 350 ezer utasa volt a társaságnak, amely azóta többször növelte a buszjáratok számát. A buszok Nyitráról a reggeli csúcsforgalom idején 15 percenként járnak, ellenirányban délután fél­óránként, a tárca döntése után újabb két buszjáratot sorolnak a menet­rendbe. „Az ügyészség elvárásá­nak egyetlen távolsági buszjáratsemfeleltvolna meg az országban." Radím Jančura Jančura az év elején plakátkam­pányt indított a két megyei vezetés ellen, a cég által rendelt óriásplaká­tokon korruptnak nevezte a hivatalos szerveket. A megyei vezetők bíró­sághoz fordultak az ügyben, ám a ha­tóság nem marasztaltad Jančuráékat, így a plakátok többsége a mai napig látható az utak mentén. A RegioJet­nek most igazat adó minisztérium­mal egyébként vonatjáratai miatt áll „haragban” a társaság. (dem) Szlovákiai csokival csalt adót Budapest. Többek között szlovák édesipari termékekkel kereskedve csaltak el 417 mil­lió forint (1,4 millió euró) adót azok a magyarországi cégek, amelyeknek a vezetőit a napok­ban vették őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. Az ügyben üzletszerűen elkövetett költ­ségvetési csalás miatt nyomoz­nak. A társaságok Szlovákiá­ból, Lengyelországból és Bul­gáriából csokoládét és kekszet vittek be Magyarországra, ahol a termékeket általában számla nélkül értékesítették. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rend­szert úgy próbálták kijátszani, hogy az árut 3,5 tonna alatti kis teherautókban szállították, és nem jelentették be az informá­ciós rendszerbe. A számla nél­küli értékesítésből szerzett jö­vedelmük után adófizetési köte­lezettségüket nem teljesítették. Sikerült feltárni az elosztóköz­pontként működő budapesti raktárát, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal (Nébih) munkatársai 15 millió forint (51 ezer euró) értékű árut zároltak. A cégek ügyveze­tőit és a vállalatok egyik tulaj­donosát őrizetbe vették és gya­núsítottként kihallgatták. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom