Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-26 / 247. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2015. október 26.1 www.ujszo.com Mindenki határzárral fenyeget Bulgária, Románia, Szerbia és Szlovénia is kész lezárni a határait a menekültek előtt MTI-HÍREK Szófia/Bécs/Zágráb/Berlin. Bulgária, Románia és Szerbia kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt - mondta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, miután szombaton Szófiában találkozott román és szerb kollégájával. A bolgár miniszterelnök ezt azzal indokolta, a három állam nem fogja hagyni, hogy „átjáró” országokká váljanak. A három ország megegyezett abban, hogy egységesen lépnek fel a menekültválságot érintő kérdésekben Brüsszelben. „Szolidaritást mutatunk Európával, de nem tudunk más országokért felelni. A menekültek kérdését egész Európának kell megoldania. Olyan nem lehet, hogy egy államnak joga van a határait lezárni, másoknak pedig nincs” - fűzte hozzá Victor Ponta román miniszter- elnök bolgár kollégájának kijelentéséhez. Szlovénia is fenyegetőzik Ha Horvátország továbbra is ellenőrizetlenül a szlovén határra szállítja a menekülteket, Ljubljana nem várja meg, hogy Németország és Ausztria lezárja határait előttük, hanem teljesen lezárja horvátországi határszakaszát - mondta Borút Bahor szlovén államfő újságíróknak a hétvégén. Kijelentette: a szlovén kormány nem engedheti meg, hogy miután más országok lezárják határaikat, azok, amelyek fogadják a migránsokat, „zsákutcába” kerüljenek, és több ezren feltorlódjanak náluk, akikről a továbbiakban nem tudnának megfelelően gondoskodni. A szlovén kormány az elmúlt néhány napban elégedetlenségének adott hangot, amiért Horvátország egyeztetés nélkül Szlovénia felé irányítja a menekülteket. Ugyanakkor Zoran Milanovic horvát miniszter- elnök azt mondta: Zágráb továbbra is azt teszi, amit eddig. Szlovéniának azt üzente, tegye ugyanazt, és szállítsa a migránsokat az osztrák határra. Szombaton rekordszámú menekült érkezett Horvátországba, az opatovaci ideiglenes sátortáborba, továbbra is főleg a horvát-szerb határterületről. A hon át belügyminisztérium adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta csaknem 250 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Szombaton 21 óráig 9569 menekült érkezett az országba. Ausztria szállít Folyik a menekültek továbbszállítása a szombat éjszakára teljesen megtelt ausztriai menekültbefogadó helyekről, naponta mintegy 6500-an érkeznek Ausztriába, azonban csak 4500-an mehetnek tovább Németországba. Tegnap kora reggeltől újra megkezdték a menekültek elszállítását az Ausztria déli határrészén fekvő Spielfeldről Németország irányába. A településen csaknem 2500-an fűtött sátorban töltötték az éjszakát. A reggeli órákban viszont már újra érkeztek menekültek, így délelőtt 3500-an gyűltek össze Spielfeldnél. Gyors integrálás kell Az újonnan érkező bevándorlók gyors integrálását sürgette Angela Merkel német kancellár szokásos szombati rádióüzenetében, hangsúlyozva, hogy minél előbb munkát, oktatást kell kapniuk és meg kell tanulniuk németül. Németország megtanulta az 1960-as évek leckéjét, amikor a mígránshullám „vendégmunkások” formájában érkezett - hangsúlyozta a kancellár. Merkel 600 órás integrációs tanfolyamot javasolt, amelynek keretében segítenek a menekülteknek a nyelv és a kultúra elsajátításában. A tanfolyamot még azelőtt elkezdhetnék, hogy hivatalosan megkapnák a menekült státust. Merkel népszerűtlen Németországban több mint három éve a legalacsonyabbra süllyedt a CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága. Az Emnid közvélemény-kutató intézet mérése alapján a CDU/CSU-ra a választók 36 százaléka szavazna, ha most lenne a parlamenti választás. A pártszövetség támogatottsága 5,5 százalék- ponttal gyengült a legutóbbi, 2013-as Bundestag-választáson szerzett 41,5 százalékhoz képest. A pártszövetség népszerűségét a menekültválság kezdte ki, amelynek kezelését egyre erősebb elégedetlenséggel szemléli a tagság. Újabb tragédia Újabb tragédia történt a Földközitengeren: Líbia partjainál legalább 40 menekült vesztette életét egy hajóbalesetben. A szerencsétlenül járt afrikai bevándorlók közül 27-nek a holttestét a líbiai fővárostól, Tripoli- tól keletre található Zliten strandján találták meg, míg a többi halottat a település közelében mosta partra a tenger. A Triton nevű európai uniós határvédelmi misszió ezenkívül további 30 migráns után kutat, akik a baleset óta nem kerültek elő. Eközben a görög partoknál is történt egy menekülteket érintő szerencsétlenség: legalább egy nő és két gyerek fulladt meg Leszbosz szigeténél, amikor az őket 63 másik mig- ránssal együtt szállító gumicsónak nekiment egy sziklának. A görög hatóságok szerint az utasok közül hét embert még mindig nem találnak, a többieknek viszont sikerült partot érniük. RÖVIDEN Lengyel választás Varsó. Lapzártánk után értek véget a lengyelországi parlamenti választások. Tegnap délután a megszokott részvételi arány jellemezte a szavazást, délig a szavazásra jogosultak 16,47 százaléka járult az urnákhoz. A voksoláson a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. Közvélemény-kutatások szerint a választások nyomán ellenzékbe kerülhet a nyolc éve kormányzójobbközép liberális Polgári Platform (PO), az ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt fő célja pedig az önálló kormányalakítás. (MTI) Megegyezés a szent helyekről Ammán/Jeruzsálem. Izrael és Jordánia megállapodott a jeru- zsálemi szent helyek körül kialakult feszültség enyhítését célzó intézkedésekben - közölte John Kerry amerikai külügyminiszter. Jordánia a Mecsetek terének - izraeli szóhasználatban a Templomhegynek - a védnöke. Kerry közölte, az intézkedések között szerepel a 24 órás videomegfi- gyelés. Izrael megerősíti továbbá Jordánia mint védnök különleges történelmi szerepét. A palesztinok és Jordánia azzal vádolja Izraelt, hogy meg akarja változtatni a Mecsetek terén 1967-ben érvénybe lépett szabályokat. Izrael ezt tagadja. Az iszlám harmadik szent helyeként nyilvántartott és a zsidók által is szent helyként tisztelt tér - ahol az ókorban a rómaiak által lerombolt jeruzsá- lemi szentély állt - ellenőrzése és látogatása hetek óta feszültségek forrása a palesztinok és a zsidók - között. (MTI) Yi kH HP ff" ff r |l\W 1 i* h mBI ÉH Hl-.»el -.®|Sf jjlH M 'M m K Itt 1 m. Wt " mÉ WJFJ* Jr 3L W w ĺ .. A Székely Nemzeti Tanács szerint pár tízezren vettek részt azon a tömegrendezvényen, amely keretében követelték Székelyföld önkormányzáshoz való jogát. A résztvevők a határt jelző magaslatokon őrtüzeket gyújtottak. A távolabb eső határszakaszokon mintegy száz kivilágítási ponton reflektorok jelezték Székelyföld határát. (MTI) Marad a katolikus konzervativizmus Vatikánvóros. Kétharmados minősített többséggel szavazta meg a családról szóló szinódus záródokumentumának minden egyes cikkét a szinóduson részt vevő 270 püspök a Vatikánban, s a dokumentumot át is adták Ferenc pápának. Az azonos neműek házasságát illetően változatlan a katolikus egyház álláspontja: a dokumentum szerint mindenkinek joga van a tisztelethez és a méltósághoz, de ,mines alapja” az azonos neműek házasságának. Az újraházasodó elváltak kényes kérdésében a dokumentum esetenkénti megítélésre, illetve az egyházba való teljes integrálásukra szólít fel, de nem tesz kifejezetten említést az áldozás lehetőségéről. A záródokumentum az október 4-én kezdődött püspöki tanácskozás témáit felvezető munkadokumentumhoz a tanácskozás során fűzött kiegészítések és módosítások alapján készült el. (MTI) Orosz cselek Szíriában Moszkva/Damaszkusz. Bassár el-Aszad Szíriái elnök kész elnökválasztást kiírni az országban, de ő is indulna rajta - közölte az AFP francia hírügynökséggel egy orosz parlamenti képviselő, miután Aszad fogadta őt és több képviselőtársát Da- maszkuszban. Ugyanakkor a választások kiírását feltételhez kötötte: minderre csak akkor kerülhet sor, ha az ország megszabadul az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezettől. A választáson minden olyan Szíriái politikai erő részt vehetne, amely „Szíria gyarapodását akaija” - idézte Aszadot Alekszandr Juscsenko. Az elnök hozzátette, ő is akaija majd jelöltetni magát, „ha a nép nem ellenzi ezt”, és hajlandó vitát nyitni arról, hogy megváltoztassák Szíria alkotmányát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nappal korábban egy interjúban kijelentette, hogy Oroszország kész légi támogatást nyújtani a Nyugat által támogatott Szabad Szíriái Hadsereg (SZSZH) ellenzéki ernyőszervezetnek, és új parlamenti és elnökválasztás kiírását szorgalmazta. Az SZSZH nyomban visszautasította Lavrov mindkét javaslatát. „Oroszország a Szabad Szíriái Hadsereget támadja, és most velünk akar együttműködni, miközben továbbra is elkötelezett Bassár el-Aszad Szíriái elnök iránt. Számunkra ez teljességgel érthetetlen” - jelentette ki Ahmed Szaúd alezredes, az SZSZH szóvivője. Moszkva szeptember 30. óta hajt végre légitámadásokat Szíriában, állítása szerint az Iszlám Állam ellen. A mérsékelt iszlamista ellenzék szerint azonban ők Oroszország valódi célpontjai. (MTI) Mariupol nem szavazott Kijev. Tegnap helyhatósági választásokat tartottak Ukrajnában, ám nem mindenhol. A szakadár erők kezén levő donyecki területeken a központi hatalom halasztotta jövőre a voksolást, Mariupol környékén viszont nem nyitottak ki a választási helyiségek. Ezért az államfő pártja a Majdan- tüntetések nyomán hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt elnök híveiből alakult Ellenzéki Blokkot tette felelőssé. A belügyminisztérium szerint a helyhatósági választások országszerte rendben elkezdődtek, a csaknem 30 ezer szavazókörből azonban 237 nem nyitott meg, mert formai problémák voltak a szavazócédulákkal. Kettő kivételével - amelyek az ország északkeleti részén lévő Szumiban vannak - valamennyi zárva maradt szavazókor Donyeck megyében van. Két városban, Mariupolban és a megyeközponttól északnyugatra lévő Krasznoarmijszkban a területi választási bizottság nem engedélyezte a szavazólapok kiosztását. Szumiban két szavazó- körnél azért nem kezdődhetett el a voksolás, mert a helyi bizottság szerint kevés szavazófülkét állítottak fel. Az ukrán elnök, Petro Porosen- ko pártja közleményében az Ellenzéki Blokkot tette felelőssé a helyhatósági választások megtorpedózásáért Mariupolban. Á mostani helyhatósági választásokon a 90 ezernél több választóval rendelkező városok polgár- mestereit két fordulóban választják meg. (MTI)
