Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-26 / 247. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. október 26. KULTÚRA I 7 A rombusz és az író Előkerült Milan Kundera Kulcstulajdonosok című legendás előadásának hangfelvétele Milan Kundera sem sejtette, hogy létezik ez a hangfelvétel SZABÓ G. LÁSZLÓ Színháztörténeti szenzáció: a legendás prágai Divadlo na zábradlí archívumából váratlanul előkerült Milan Kundera magyarra eddig le nem fordított, eredetileg Ptákovina címen írt, és 1969. május 12-én bemutatott darabjának hangfelvétele. A hír magát a szerzőt is meglepte, hiszen ő sem gondolt arra, hogy az általa akkor olyan nagyon kedvelt előadásnak, amelyet a bemutató után legalább tízszer látott, pár fotón kívül bármilyen kézzelfogható nyoma maradt. „A nézőtéri felügyelők már azon szórakoztak, hogy a közönség körében a szerző nevet a legtöbbet” - írta Kundera, aki esszéi és regényei mellett három színművel gazdagította a kelet-európai drámairodaimat. Mind a hármat Csehországban írta, jóval azelőtt, hogy 1975-ben - most már bizonyos, hogy végérvényesen - Franciaországba költözött. A Kulcstulajdonosokat Otamar Krejča, az európai hírű cseh rendező biztatására írta. A darab egy cseh kisvárosban élő családról, férjről, feleségről és lányukról, illetve három kulcscsomóról szól, amelyek közül az egyik elveszik, miután féijhez megy a lány. Egy reggel megszólal a telefon, a vő felkapja a kulcsokat, s véletlenül bezárja a családot. Nemsokára visszajön, de senki nem hiszi el neki, hogy tévedésből történt, ami történt. Úgy gondolják, a férfi féltékeny a feleségére. Ekkor jelenik meg a színen a férj régi ismerőse, barátnője, s a család - apa, anya és a lányuk - talpa alól kicsúszik a talaj. A darabot több cseh és nem egy európai társulat műsorára tűzte, Kundera egy idő után mégis letiltotta, mert nem érezte tökéletesnek. A Jakab és az urát Denis Diderot regénye hatására írta, és több mint húsz cseh színház repertoárján szerepelt, de külföldi társulatok (köztük amerikaiak, sőt ázsiaiak) is elővették. A Ptákovina (kétféleképpen is értelmezhető a szó: 1. hülyeség, 2. Pszság) akkoriban született, amikor Pavel Kohout Engem elvtársnak hívtak című színműve íródott, Josef Škvoreckýbôl a Gyávák című regénye miatt tiltott szerző lett, Václav Havel pedig színházi díszletmunkásként dolgozott. „Egy trencsén- teplici kis szálloda picike szobájában írtam a darabot öt egymást követő napon, amikor délelőttönként mindig egyedül voltam - emlékezik Kundera. - Szerencsés hét volt. Az a hangulat, amelyben a szerző ír valamit, örökre meghatározza a műhöz való viszonyát. Ezzel azt akarom csak mondani, hogy ezt a darabot mindig szerettem.” A Ptákovina bemutatóját rendkívüli eufória övezte, amikor 1969 elején, vagyis a legrosszabbkor, pár hónappal a szovjet invázió után bemutatták. Előbb Liberecben, Ostra- vában, Brünnben, s csak azután Prágában, a Divadlo na zábradlí falai között Václav Hudeček rendezésében és Miloš Kopecký főszereplésével. A kommunista cenzúra azonban gyorsan levetette a repertoárról. 2008-ban került ismét közönség elé, ezúttal a Činoherní klubban, Ladislav Smoček irányítása alatt, biztosra akartam venni, hogy aki színre viszi, nem fog belenyúlni, nem változtat semmit a szövegen - írta ön- inteijújában Milan Kundera. - Smoček régi barátom, kedvelem őt. S nemcsak rendezőként, hanem drámai szerzőként is csodálom. És éppen azért, mert nem pusztán rendező, hanem (avagy főleg) drámai szerző is, azon kevés színházi tekintélyek egyike, akik még komolyan veszik a dráma szövegét. S hogy mire utaltam ezzel a címmel? Hogy ez a komédia olyan fokon komolytalan, hogy több is, mint vígjáték: ez már szamárság.” Korábbi két színművével ellentétben ezt az egyet nem mutatták be külföldön sehol. Ennek pedig egyetlen oka van: a cselekmény indítógombja egy iskolai táblára rajzolt rombusz, a nőiség szimbóluma. „Azt gondoltam, hogy ezt a jelet mindenütt ismerik a világon - így Kundera. - De rá kellett jönnöm, hogy a franciáknak sem mond semmit, így ezt az illetlen jelet valószínűleg csak felénk ismerik. A rombusz varázsa nélkül pedig elveszíti isteni áldását a mű. Mást pedig nem tudtam kitalálni helyette. S mivel Franciaországban teljesen bekebelezett az élet, ez a darabom már csak halvány emlék a múltból.” Hogy ki készített hangfelvételt a Divadlo na zábradlí 1970. január 14- i előadásáról, nem lehet tudni. Csak annyit, hogy egy prágai zenész, bizonyos Ivan Bierhanzl, a Plastic People of the Universe nevű együttes egykori tagja, aki ma a prágai Nemzeti Színház operatársulatának a munkatársa, régi zenei felvételek után kutatott az archívumban, amikor ráakadt a Ptákovina eddig sosem keresett hangfelvételére. Igazi színházi csemege ez azoknak is, akik látták, de azoknak is, akik nem láthatták az előadást. A darab főhőse egy iskolaigazgató, aki krétával a táblára rajzolta a női nemi szerv jelét, majd nádpálcával a kezében nyomoz a tettes után - a diákok körében. Erre a „tréfára” alapozza Kundera az emberi társadalomról szóló szofiszti- káltjátékát. A hangfelvétel Kundera hazai kiadója, a brünni Atlantis gondozásában a napokban jelent meg CD-n. Most először a franciák irigykedhetnek: a párizsi Gallimard által megjelentetett Kundera-sorozatból ugyanis hiányzik ez a darab. Még le sem fordították franciára. Gyenge vigasz a cseheknek: Kundera franciául írt műveit ők még mindig nem olvashatják, de ez az egy legalább az övék. RÖVIDEN Cenzúrázatlan Vadnarancsok Budapest. Csaknem három évtized után negyedszer is megjelent, de most először csorbítatlanul Géczi János Vadnarancsok (Négy élettörténet-rekonstrukció) című kötete. Nemzedéki élmény, borzongató, felszabadító, szemnyitogató olvasmány volt 1982-ben a Szépirodalmi Kiadónál megjelent Vadnarancsok. Híre szájról szájra, a pszichiátriai gondokkal küszködő-harcoló fiatalokat beszéltető kötet kézről kézre járt. Gyanús, lázító és fellazító, nihilt, drogot népszerűsítő, szocializmusellenes - ilyeneket gondoltak róla a kommunizmus idején, amikor már az is szenzációszámba ment, hogy a négy - miként a mostani ajánló fogalmaz: kudarcos - életet bemutató szociográfia megjelenhetett. Visszavonni már nem akarták. Maradt a hivatalos elhallgatás és a fokozott éberség: a Vadnarancsok II.-t, amely a szocializmusbeli homoszexuali- tásról szólt addig szintén példátlan nyíltsággal, csak öt évvel később adták ki a JAK-füzetek sorozatában. Közvetlenül a rendszerváltozás előtt a boltokba kerülhetett ugyan a Vadnarancsok második kiadása (együtt a Vadnarancsok Il.-vel), de az eijedés még nem jutott el odáig, hogy a korábban kihúzott szavakat, mondatokat mind vissza lehessen írni. Az Atheneum Kiadó mostani kötete így az első valóban telj es Vadnarancsok. (MTI) Kritikusok díja a Saul fiának Budapest. Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a luxemburgi CinEast filmfesztiválon a kritikusokból álló zsűri díját. A közép- és kelet-európai filmek fesztiválján 18 országból mintegy száz alkotást mutattak be. Nemes Jeles László első játékfilmje korábban Cannes-ban nagy díjat, Szarajevóban külön- díjat, Chalons-en-Champagne- ban rendezői díjat kapott, Erdély Mátyást pedig az operatőrök nemzetközi filmfesztiválján, a macedóniai Bitolában fődíjjal jutalmazták. (MTI) Megérkezett Kassára a Rákóczi-expressz NÉMETI RÓBERT Új fejezet kezdődött Kassán a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. Magyarország Kassai Főkonzulátusa kezdeményezésére a magyar-szlovák kapcsolatok erősítése jegyében, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Rákóczi- expressz emlékhetet. Kassa. A rendezvénysorozat egyik nem titkolt célja a kassai kulturális turizmus erősítése, az emlékhét címe is erre utal: hosszú évtizedekig a Rákóczi-expressz jelentette a vasúti összeköttetést Budapest és Kelet-Szlovákia között. A legendás vonat most újra elindult: a Budapestről indított szerelvény szombaton délelőtt érkezett meg a kassai vasútállomásra, közel 100 turistával. A vendégeket Renáta Lenárt óvá kassai alpolgármester, Štefan Kuž- ma, Eperjes alpolgármestere, Le- zsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint Szesztay Adám kassai magyar fökonzul fogadta. A turisták innen az abaúji partnerség kisvonatával indultak el a Szent Erzsébet-székesegyházhoz, ahol a helybéliekkel együtt az altemplomi kriptában II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak földi maradványai előtt lerótták kegyeletüket. Ezt követően a Rodostói Ház udvarán megkoszorúzták a fejedelem szobrát; itt magyar és szlovák beszédek hangzottak el. Rengetegen várták a legendás vonatot (Szászék György felvétele) Richard Raši kassai főpolgármester és Lezsák Sándor közösen nyitotta meg a Kaszárnya Kultúrpark- ban a Határvidék ízei című gasztronómiai és turisztikai bemutatót. A rendezvényen csaknem ötszázan vettek részt. Az esemény nagy sikert aratott. „A kassaiak nemcsak nagy örömmel fogadták, hanem részt is vettek az esemény előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, és ez az elkövetkező napokban is így lesz. Célunk, hogy ott legyünk egymásnak, kulturális és gazdasági téren is segítsük egymást. Ne kelljen Magyarországra átmenni magyar árukért, hanem ott legyenek karnyújtásnyira a polcokon. Ehhez az első lépéseket ma tettük meg” - mondta Szesztay Adám kassai magyar főkonzul.
