Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-22 / 244. szám, csütörtök

6 KÜLFÖLD 2015. október 22. | www.ujszo.com RÖVIDEN Bajban Ion Iliescu volt román államfő Bevetik a szlovén hadsereget Tűz ütött ki tegnap az egyik szlovén befogadóállomáson - Ljubljana nem bír a hullámmal Bukarest. Beidézte Ion Iliescu volt román államfőt és Virgil Magureanut, az 1990-ben ala­kult Román Hírszerző Szolgálat első igazgatóját a román legfőbb ügyészség; értesülések szerint mindkettőjüket emberiesség el­leni bűncselekményekkel gya­núsítják meg az 1990. júniusi ún. bányászjárás ügyében. A legfelső bíróság idén március­ban járult hozzá ahhoz, hogy az el nem évülő esetekben a leg­főbb ügyészség újranyissa a ko­rábban vádemelés nélkül lezárt bányászjárás aktáit. (MTI) Menekülthullám jön Aleppóból Isztambul. További 350 ezer szíriai menekült érkezésére szá­mít Törökország az Aleppó kör­nyékén zajló heves harcok miatt. A tömeg még a hétvége előtt megindulhat - írta a Hürriyet c. napilap hivatalos forrásokat idézve. A szíriai türkmén kis­ebbség egyik képviselője az új­ságnak elmondta, Aleppó körze­téből már kb. 50 ezren indultak úrnak Törökország felé. A nagy­város a török határtól alig 50 km- re található. A térségben a Bassár el-Aszad szír elnökhöz hű erők­nek az orosz légitámadások se­gítségével az utóbbi napokban több területet sikerült visszafog­lalniuk a felkelőktől. Aleppó a polgárháború 2011-es kirobba­nása előtt az ország gazdasági központja és bő 2 millió lakossal a legnagyobb városa volt. (MTI) Bólintott Irán legfőbb vezetője Teherán. Irán legfőbb politikai és vallási vezetője elrendelte az ország atomprogramjáról a nagyhatalmakkal kötött megál­lapodás végrehajtását - derült ki az Ali Hamenei ajatolláh tegnapi közleményéből. Hamenei-akié a végső szó az államot érintő minden lényeges kérdésben - Haszan Róháni elnöknek címzett levelében támogatásáról bizto­sította a Teherán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között július 14-én Bécsben tető alá hozott alkut. (MTI) Brit támaszpontra menekültek London. Nagy-Britannia ciprusi légi támaszpontjánál ért partot tegnap 140 menekült-közölte a brit védelmi tárca. A migránsok két hajón érkeztek a brit királyi légierő (RAF) Akrotiri térségé­ben működő támaszpontjára. Az RAF éppen e támaszponton ál- lomásoztatja azokat a Tornado típusú repülőgépeit, amelyek részt vesznek az Iszlám Állam iraki állásai elleni légi hadmű­veletekben. A brit erők Cipruson működő támaszpontjai szuverén brit területnek számítanak, így először fordult elő a menekült­válság kezdete óta, hogy a közel- keleti konfliktusövezetből me­nekülők egy csoportja közvetle­nül brit területre érkezzen. (MTI) A hideg miatt türelmetlenek a menekültek a szlovén-horvát határon (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb/Ljubljana/Bécs. A szlovén parlament tegnap felhatalmazta a hadsereget arra, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek az ország határainak megvédésében a Szlovéniába érkező közel- keleti menekülthullám közepette. A szlovén képviselők módosítot­ták a honvédelmi törvényt, újabb ha­táskörökkel ruházva fel a hadsereget a migránsválság idejére, de legfel­jebb 3 hónapra, nyitva hagyva a le­hetőséget az időtartam meghosszab­bítására. A katonák segíteni fogják a rendőrséget a 670 km hosszú szlovén-horvát határon, amely egy­ben a schengeni övezet határa is. A rendőrökkel együtt fognak járőröz- ni, hozzájuk hasonlóan intézkedhet­nek a migránsokkal szemben, kor­látozhatják is az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhetnek tömegek megfékezésében, amit az eddig hatályos törvény nem tett le­hetővé számukra. A katonák eddig a határsávtól legfeljebb 50-100 mé­terre tartózkodhattak. A szlovén kormány szerint a ha­tóságok nem tudják kezelni a mene­külthullámot, naponta legfeljebb 2500 migránst tudnak befogadni. Miro Cerar miniszterelnök szerint ehhez képest hétfőn több mint 8000, kedden délig pedig további 6000 me­nekült érkezett szlovén területre, és nagy részük illegálisan, a zöldhatá­ron keresztüljutott be az országba. A horvát média szerint szerdára virra­dóra több incidens történt migrán­sokkal Szlovéniában. Éjfél után a rendőrök mintegy ezer menekültet tartóztattak fel Rigonce közelében, két kilométerre a Dobová határátke­lőtől. Illegálisan átlépték a zöldha­tárt, és befogadóközpontokba szállí­tották őket regisztrálásra. Dobovánál a buszokra felszállni igyekvő mene­kültek dulakodni kezdtek a szlovén katonákkal, többen megsérültek. Tűz ütött ki tegnap a hor- vát-szlovén határ közeli szlovéniai brezicai befogadóállomáson, ahol több mint húsz sátor leégett. A tűzoltóknak sikerült eloltani a lángo­kat. Beszámolók szerint a migránsok maguk nyújtották fel a sátrakat, egyi­ket a másik után, de ezt a szlovén rendőrség nem erősítette meg. A gye­rekeket és a nőket az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba szállították, és folyamatosan ürítik ki a tábort. A 400 fő befogadására al­kalmas sátortáborban 1750 ember tartózkodott, közülük sokan éjszaka érkeztek, és úgy gázoltak át a Szutla folyón. A hideg miatt a bevándorlók több tüzet is gyújtottak a tábor terü­letén, hogy a lángok mellett felmele­gedjenek, ezért akár véletlenül is lángra kaphatott egyik-másik sátor. Szakadatlanul érkeznek a mene­kültek Horvátországba, a kelet­szlavóniai sátortáborba, ahonnan a horvát hatóságok vonattal és bu­szokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra. A horvát belügy­minisztérium szerint szeptember közepe óta 208 ezer illegális beván­dorló lépte át a szerb-horvát határt. A horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a mig- ránsáradatot, aminek következtében a bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak. Százötven migránst fordítottak vissza az osztrák-szlovén határról, és küldtek vissza Szlovéniába - közölte tegnap a karintiai rendőrség. A me­nedékkérők vonattal utaztak Karintia irányába, beutazásukat az osztrák rendőrség utasította vissza, és a szlo­vén hatóságok gondoskodtak vissza­szállításukról. Mintegy 1500 mene­kült hatolt át tegnap délután a rend­őrségi kordonokon a stájerországi Spielfeldnél található befogadóállo­máson és rendőrségi felügyelet mel­lett gyalog indult el Graz felé. A stá­jer rendőrség közölte, néhány mene­kült hamisitott dokumentumokkal próbált bejutni az országba, ezért őket nem engedték be Ausztriába. Aszad szír elnök Moszkvában tárgyalt Putyinnal Egyetértési memorandumot írtak alá az amerikai és az orosz fegyveres erők képviselői azokról a lépések­ről, amelyek segítségével minimálisra csökkenthető a két országnak a Szíriában párhuzamosan légi csapások­at végrehajtó gépei közötti vé­letlen konfliktus lehetősége. Washington/Moszkva/Bagdad. Peter Cook, az amerikai védelmi tár­ca szóvivője szerint az ame­rikai-orosz dokumentum teljes szö­vegét Oroszország kérésére nem hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor elmondta, hogy az konkrét, a repü­lőgépek személyzete által követendő előírásokat tartalmaz, valamint földi forró vonalat létesít a két fél között az egyeztetett frekvencián folytatott lé­gi kommunikáció összeomlása ese­tére. A megállapodás nem irányoz elő együttműködést semmilyen terüle­ten, így a célpontokra vonatkozó ér­Fegyverbarátság. Aszad szír államfő Putyin orosz elnökkel tárgyalt. (Sita/ap) tesülések megosztásában sem. Moszkvában Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes a memo­randum aláírását „fontos gyakorlati jelentőséggel” bíró pozitív lépésnek nevezte. Antonov szerint az ameri­kaiak ígéretet tettek rá, hogy az egyeztetett szabályokat az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni nemzetközi koalíció többi tagjával is elfogadtatják. Oroszország szeptem­ber 30-án indított légi hadjáratot Da­maszkusz kérésére a polgárháború sújtotta országban a szír kormány­erőkkel együttműködve. Az ameri­kai repülők egy éve kezdték meg légi csapásaikat az Iszlám Állam ellen, előbb Irakban, majd Szíriában. A szíriai helyzetről, az iszlamisták elleni hadműveletekről és a konflik­tus kilátásairól tárgyalt Bassár el- Aszad szíriai államfő Vlagyimir Pu­tyin orosz elnökkel Moszkvában. A szíriai polgárháború 2011-es kitöré­se óta ez volt az első alkalom, hogy Aszad külföldi látogatást tett. Á megbeszélésen szó volt a szíriai orosz hadműveletekről, a terroristák elleni harcról. Irakban a kormánykoalíció és be­folyásos síita milíciák azt sürgették a kormányfőtől, hogy kéije Orosz­országtól az Iszlám Állam ellen Szí­riában folyó légi csapások kiterjesz­tését az ország területére. Oroszor­szág az Egyesült Államoknál sokkal határozottabban lép fel a szíriai légi hadjárata során. (MTI) Kanada kivonja repülőit Ottawa. Justin Trudeau meg­választott kanadai miniszterelnök közölte Barack Obama amerikai elnökkel, hogy a kanadai harci re­pülőgépek befejezik az Iszlám Ál­lam (IÁ) elleni légi csapásokat Irakban és Szíriában. Trudeau el­mondta, hogy az amerikai elnök­kel folytatott telefonbeszélgetése során hangsúlyozta: Kanada to­vábbra is tagja marad az IÁ elleni koalíciónak, és kiveszi részét az iraki erők kiképzéséből, valamint a térségbeli humanitárius erőfeszí­tésekből. Stephen Harper lekö­szönő kanadai kormányfő hat CF-18-as vadászbombázót vezé­nyelt az Iszlám Államot Irakban és Szíriában támadó koalíció kötelé­kébe. Trudeau készséget mutatott a klímaváltozással kapcsolatos amerikai álláspont támogatásra, valamint Kanadának a környezet­védelmi ügyekben való fokozot­tabb szerepvállalására. Trudeau kijelentette, a győzelméhez gratu­láló Obama megértőén viszonyult ahhoz, hogy betartja választási ígéretét és véget vet Kanada harci küldetésének. (MTI) Lengyel választási viták Varsó. Az európai migrációs vál­ság témájában határozott különbsé­gek mutatkoztak a lengyelországi pártok között a kedd esti választási tévévitában. Míg a politikusok több­sége biztonsági veszélynek minősí­tette a migránsáradatot, Ewa Kopacz kormányfő és egy kisebb baloldali tömörülés a menekültekkel vállalt szolidaritás szükségességét emelte ki. A vita során nyolc, a vasárnapi választásokon induló párt vezetője mérettette meg magát. Hétfőn a két legesélyesebb párt, a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányfőjelöltje vitázott. Kopacz elmondta: a Lengyelország által 2016 elejétől befogadandó 6500 migráns nem gazdasági bevándorló, hanem ténylegesen menekült lesz. A migrációs válság a lengyelor­szági választási kampány egyik legfontosabb témája. Ä vasárnapi választásokon a konzervatív PiS a legesélyesebb, és szakértők szerint csupán az a kérdés, hogy megkapj a- e az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom