Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-09 / 208. szám, szerda

KULTÚRA 6 I 2015. szeptember 9. | www.ujszo.com FÜLVIDÉK Ratatat - Magnifique A 2000-es évek elején a rendkívül vicces nevű New York-i duó, a Ratatat mutatta be legfrappán­sabban, hogyan keresztezhető a rockos gitárzene a diszkóval és a legújabb elektronikus törekvé­sekkel. Instrumentális szerzeményeik annak idején nagyot robbantak, egyszerre voltak ízesek, színvo­nalasak és szórakoztatók. Tizen­egy éves pályafutásuk alatt eddig öt albumot adtak ki, a legemléke­zetesebb talán a második (Clas- sics, 2006), de végig jellemző volt rájuk a következetesség, és az a fajta magabiztosság, ami a meg­talált ösvényen való kényelmes sétát segíti. Evan Mast és Mike Stroud ugyanis kitalált egy remek receptet, és attól kezdve állandóan ugyanazt főzik. Kérdés viszont, hogy vajon mi is állandóan ugyanazt akarjuk-e enni. Hogy a folyamatos önismétlés árt, vagy használ az ügynek. Mert ami mondjuk a Ramones, a Motörhead vagy az AC/DC esetében erény, az ennél a típusú zenénél inkább zavaró lehet. Az ötletek megcsappanása, úgy tűnik, egy idő után a fiúkat is kezdte zavarni, mivel 2010-ben pihenőre vonultak, már ami a le­mezkészítést illeti. Öt évet kellett várni a következő, sorrendben ötödik albumra. Nos,ilyen hosszú kiéheztetés után a rajongók nyilván mohón rávetik magukat a Magnifique című ko­rongra, az új ötletekre éhesek vi­szont szerintem inkább ne költse­nek rá pénzt. Pedig a nyáron RÖVIDEN A holocaust a gyerekirodalomban Pozsony. Kathy Kacer szlovákiai származású kanadai írónő tartja három, frissen kiadott, szlovák nyelven megjelent könyvének bemutatóját ma a Pantha Rhei pozsonyi, a Posta utcában lévő könyvesboltjában. A gyerek­megjelent első kislemez, a Cream On Chrome biztató volt, ellenál- hatatlan fúnkys groove bukkant fel rajta. Azt hittem, az egész le­mez ilyen lesz. De nem. Andalító dallamok, légies pszichedélia, minimál dobalapokkal megtá­masztott ütemek és a jól ismert elektro-rock hallható rajta. Sokat elárul az összhatásról, hogy az említett Cream On Chrome mellett az album másik legemlé­kezetesebb száma szerintem egy Springwater- feldolgozás, az I Will Retum. Ám ami az eredeti­ben érdekes volt (a körítés), az a Ratatat-fiúk keze alatt eltűnt be­lőle, és maradt a melódia, kissé pikánsabb öntettel. Ez a zene persze továbbra is na­gyon cool, kellemes és szórakoz­tató. De ugyanolyan jól lehet rá takarítani, mosogatni, autót ve­zetni is. Szóval nem esik le tőle az ember álla, és egyáltalán nem érezhető, hogy évekig agyaltak volna rajta... (XL, 2015) Értékelés: 10/5 Juhász Katalin pszichológus végzettségű zsidó írónő a holocaust témáját dol­gozza fel könyveiben a gyerekek és a fiatal olvasók számára is emészthető formában. Személyes történeteken keresztül mutatja be a világtörténelem és egyben tér­ségünk történelmének talán leg­nehezebb időszakát. A hármas könyvbemutató 17 órakor kez­dődik. (ú) Elkészült a Szemtanúk című tárlat katalógusa TALLÓSI BÉLA mmm A Szemtanúk katalógusát a szerző, egyben a kiállítás kurátora, Kubička Ku- csera Klára művészettörténész és Jarábik Gabriella igazgató mutatta be (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A Szemtanúk 1914-1918-Az 1. világ­háború a képzőművészetben című kiállítás még e hónap végéig látható a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. Mostanra elkészült hozzá a katalógus is, melyet tegnap mutattak be a Brämer-kúriában. A tárlatot - hosszabb tudományos kutatás eredményeként - Kubička Kucsera Klára művészettörténész rendezte olyan művészek alkotásai­ból, akik hadi tudósítóként örökítet­ték meg a háborús eseményeket, il­letve akik háborús tapasztalataikat, élményeiket nem sokkal a világégés után jelenítették meg vásznon. Mos­tanra a tárlathoz elkészült a kataló­gus is, mely a kutatás eredményeit összegzi, ismerteti a kiállítás anya­gát, egyben a kiállító művészekről formál képet. A bemutató bevezetőjében Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma igazgatója a kiállítás eredetéről szólt. Elmondta: a múze­um az Értékek Polgári Társulással együttműködve 2014-ben egy prog­ramsorozatot indított az első világhá­ború történéseinek bemutatására. A sorozatot a Népeimhez - történetek az első világháborúról című vándorki­állítás nyitotta meg 2014 augusztu­sában, amely 2018-ig több hazai mú­zeumban lesz látható. A következő rendezvényként nyílt meg idén júni­usban a Szemtanúk című képzőmű­vészeti kiállítás, mely azoknak a hi­vatásos képzőművészeknek a mun­kásságáról ad képet, akik vagy a had­sereg kötelékében, vagy az esemé­nyek hatására alkottak, és életük, munkásságuk kötődött a mai Szlová­kia területéhez és az ott élő magyarok kultúrájához. „Bízunk benne - mondta az igaz­gató -, hogy e katalógus tartalma leg­alább olyan meghatározó lesz az el­jövendő nemzedék számára, amilyen meghatározó volt azoknak a képző­művészeknek a tevékenysége, akiket az első világháború a fronton vagy a hátországban elért, s akik minden ne­hézség és átélt szenvedés ellenére fá­radhatatlanul alkottak tovább, hogy emléket állítsanak az elkövetkező generációk számára.” Jarábik Gabriella végül kifejtette: a kiállítás kurátorának, egyben a kata­lógus szerzőjének s mindenkinek, aki hozzájárult a projekt megvalósításá­hoz, az volt a célja, hogy a szlovákiai múzeumokban és galériákban fellel­hető legértékesebb alkotások révén mutassa be az adott kor művészeit és azok témához kapcsolódó munkás­ságát. Kubička Kucsera Klára bemuta­tójában előbb azt boncolgatta, mi­lyen hatással volt a művészek tevé­kenysége a háborúra és a hátország­ra. Kifejtette, bár óriási mészárlás folyt, a lövészárkokban és a katonai alakulatoknál nyomára lelünk a pol­gári életvitel, valamint a polgári és népi kultúra folytatásának. Mint mondta, az első világháborúban a hátország nagyon aktív karitatív te­vékenységet fejtett ki. „A Nagy Há­ború után a régi Európa nagyon meg­változott, de öröksége még megnyil­vánult a háború utolsó éveiben. A kor kultúrájának és erkölcsének üzenete fennmaradt a hadi művészek mun­kájában, a közkatonák kézművessé­gében, valamint a hátországban ma­radottak megnyilvánulásaiban. Az utóbbiak együtt éreztek a harcok résztvevőivel, nagymértékű karitatív munkásságot fejtettek ki, alapítvá­nyok működtek, a közvetlen pénz­adományok mellett nagyon sok kul­turális rendezvény jövedelme jutott el a hadi özvegyekhez és árvákhoz. A hátországot ekkor még nem rontot­ták meg olyan negatív érzelmek, mint 25 évvel később, a második világ­háború idején.” A kurátor a művészek háborús „tu­dósításait” kutatva arra a kérdésre is választ keresett, vajon a négy év a front közelében megváltoztatta-e a kiállításra beválogatott művészeket, akik Münchenben, Budapesten vagy Bécsben kapták akadémikus művelt­ségüket; változott-e kifejezésmódjuk vagy érdeklődésük. „A válasz egyértelmű nem” - mondta Kubička Kucsera Klára. Aki tájképeket festett, az a fronton is azt folytatta, csak a táj­ban katonák voltak. Aki lovakat és lovasokat festett, a háborúban is an­nál maradt; a háború témája a lova­sok egyenruhájában nyilvánult meg. A polgári környezet festői a háború következményeit és végét is ilyen környezetben ábrázolják. A Szlovákiai Magyar Kultúra Mú­zeuma egyedi első világháborús képzőművészeti kiállítását immár a katalógus tanulmányából szerezhető ismeretekkel érdemes megnézni. Boyle jövőre szeretné moziban látni a Trainspotting folytatását ÖSSZEFOGLALÓ Danny Boyle bejelentette, hogy következő filmje a Trainspotting folytatása lesz. A rendező 1996-ban az Irwine Welsh regónyégől készült fekete komédiával robbant be a köztudatba, azóta ezt az alkotást minden idők legfontosabb brit filmjei között tartják számon. Boyle jövőre, az eredeti film hu­szadik évfordulóján szeretné mozi­ban látni a „második részt”, amely­ben húsz évvel később találkozha­tunk ismét Rentonnal és társaival. Irwine Welsh 2002-ben írta meg a történet folytatását Pornó címmel, ez viszont csak tíz évvel a Train- spotting után játszódik. Emiatt ter­mészetesen módosítani kell iá for­gatókönyvön, hiszen például Ewan McGregor 44, Robert Carlyle pedig már 54 éves. Boyle 2010 decemberében pe­dzegette először a sajtóban a foly­tatás lehetőségét, akkoriban azon­ban még nem volt beszélőviszony­ban a Rentont játszó Ewan McGre- gorral, aki azért orrolt meg rá, mert a rendező nem neki, hanem Leo­nardo DiCapriónak adta A part című film főszerepét. 2013 tavaszán ismét felröppen­tek a hírek a folytatásról. Boyle ek­kor nyilatkozta először, hogy sze­retné a teljes eredeti szereplőgárdát ismét összehozni, hogy örömet szerezzen a rajongóknak. Hozzá­tette viszont, hogy a Pornót nem tartja olyan jó regénynek, mint a Trainspottingot, ezért a film törté­nete csak lazán kötődne a regény­hez. A forgatókönyvön az első fil­met is jegyző John Hodge kezdett el dolgozni, aki a rendező számos más alkotásában is közreműködött. A Trainspotting egyik híres jelenete „Skócia legrosszabb vécéjében" játszó­dik, ahol Ewan McGregor egy mocskos vécékagyló mélyére merül alá, hogy visszaszerezze a belepottyant kábítószert (Képarchívum) A legújabb hírek arról szólnak, hogy Boyle már mind a négy eredeti főszereplővel megegyezett az új fil­met illetően, de nehézkes az egyez­tetés, mivel Jonny Lee Miller és Ro­bert Carlyle amerikai tévésoroza­tokban játszik. Ewen Brenner és Ewan McGregor viszont szabad, és örömmel felevenítenék régi karak­tereiket. „Tíz évvel ezelőtt még nem vállaltam volna el, de most már igen” -mondta szűkszavúan McGregor. A történetben Renton leszokik a heroinról és Amszterdamban üze­meltet egy divatos éjszakai klubot, Simon pedig kocsmatulajdonos, de többre vágyik. A régi barátok me­leg pornó forgatásából szeretnének meggazdagodni. Állítólag épp ez a szál jelenti a legnagyobb gondot a forgatókönyvíró és a rendező szá­mára, a történet ugyanis tele van in­ternetes pornóval, a filmvásznon azonban mindebből csak nagyon keveset mutathatnak. (jak)

Next

/
Oldalképek
Tartalom