Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-09 / 208. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. szeptember 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mi vár Németországra? Első körben 800 ezer menekültstátusért folyamodó bevándorló GÁL ZSOLT N émetország kivételesen jó helyzetben van, hogy kezelje a menekültáradatot, de minden EU- tagállam befogadókapacitása véges, még a legnagyobbé is. Németország a többi nyugateurópai országhoz képest számos előnnyel rendelkezik. Először is a bevándorlók és leszármazottaik, különösen az Európán kívüliek aránya még mindig alacsonyabb, mint brit, francia földön vagy Svédországban. Azért mert az újraegyesítéskor csatlakozott csaknem 17 milliós volt NDK tartományaiban alig volt bevándorló, meg azért is, mert a vasfüggöny leomlását követően a bevándorlók jelentős része etnikai német volt a korábbi szovjet blokkból (Romániából, Oroszországból, Kazahsztánból). Meg a „gazdasági bevándorlók” között is többségben voltak és vannak az európaiak. Kivételesen jó a gazdasági helyzet is, alacsony, 4,7 százalékos munka- nélküliséggel, sok új munkahellyel, amiből bőven jut a migránsoknak is. Főleg úgy, hogy a német etnikumú lakosság száma évek óta fogyatkozik. A náci múlt - meg a vele való tényleg megtörtént szembenézés - miatt a mindenféle szélsőség elleni ingerküszöb is jóval alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban. E fenti tényezőknek köszönhetően nincs komolyabb támogatású, a szövetségi parlamentben ülő párt, amely mereven elutasítaná a tömeges bevándorlást, esetleg idegenellenes indulatokat korbácsolna. De naivitás lenne azt feltételezni, hogy ezek a körülmények örökké fognak tartani. A milliós nagyságrendű bevándorlás mindent megváltoztathat. Igen, tudom, idén „csak” 800 ezer menedékkérőre számítanak. Igen, ezek egy része fog csak menekültstátust kapni, a többiek kérelmei (a Balkánról jövőké szinte kivétel nélkül) el lesznek utasítva. Csakhogy ott vannak még a családegyesítés keretében jövők, a gazdasági mig- ránsok, meg az unión belüli szabad vándorlás keretében érkezők. Szóval milliós nagyságrendű bevándorlás. Ehhez járulhatnak a munkaerőpiaci, szociális, kulturális, nemzetbiztonsági, politikai problémák. Amelyek révén Németország is standard nyugat-európai ország lehet 15-25 százalékos támogatottságú, bevándorlást ellenző protestpárttal. Mert a gazdasági helyzet sem lesz állandóan ilyen pozitív, Németország másfél évtizede még „Európa beteg embere” volt, tartósan magas, jórészt strukturális, 10% körüli munkanélküliséggel, zéró növekedéssel. Emlékszünk még? És arra, hogy Spanyolországba a 2007-et megelőző másfél évtizedben több mint 5 millió bevándorlót vonzott a növekvő gazdaság, amely a válságban lufiként durrant ki, a munkanélküliség meg 25 százalékra ugrott? A menekültek elhelyezkedési esélyei mindig a legrosszabbak, mert nem a munkaerőpiaci kereslet vonzotta őket az országba, gyakran nincs megfelelő képzettségük, nyelvtudásuk, a jóléti rendszer viszont nyitva áll előttük. Még több gond lehet a muszlimok társadalmi integrációjával. Mert ez eddig sem egy sikersztori német földön, és akkor nagyon finoman fogalmaztunk. Szóval józan ésszel mérlegelve arra jutunk, hogy a folytatódó menekültáradat gyorsan alááshatj a N émetország kivételes pozícióját. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Undortaktika VERES P*') ISTVÁN T alán kevesen vették észre, mekkora csapást mért a kormány az egészségünket károsító dolgokra. Jövő májustól elrettentő képek kerülnek a cigarettásdobozokra. A vizuális terrornak igenis van ereje, ezt már megtanította nekünk az Iszlám Állam is. Nem elég megölni a foglyokat: meg kell őket kínozni, az erről készült videót pedig felrakni az internetre. Nem csoda, hogy az internetező népek közül senki nem akar az Iszlám Állam ellen harcolni. Persze a szlovák egészségügyi minisztérium ötlete nem úttörő, számos országban riogatják már a dohányosokat daganatos és lélegeztetőgépes emberek fotóival. Megvesszük a cigarettát és megnézhetjük, mi vár ránk (szerintük). Kicsit ez is olyan, mint a 90-es évek nagy szenzációi, amelyek megjelentek Magyarországon, majd néhány évre rá Szlovákiában is. Szerencsekerék, Dallas, Mindent vagy semmit! Jönnek az undorító képek is, mert úgy látszik, ez a dolgok rendje. Valaki megírta a törvénytervezetet, jóváhagyatta a minisztériumban, be- teijesztette a kormány, majd a parlament elé, lezajlott a tárcaközi egyeztetés, a minisztériumok megjegyzéseket fűztek hozzá, hatástanulmányok készültek, a megjegyzésekről hivatalnoki egyeztetések zajlottak, majd elkezdett róla vitázni a parlament. Évekbe, hónapokba, sok ember precíz munkájába került, hogy a nagy eredmény létrejöhessen. Jövőre pedig ott lesz a kézzel fogható (szemmel látható) eredmény. A figyelmeztető mondatok pedig, amelyek eddig 30-40 százalékban fedték a dohánytermékek csomagolását, ezután 6 százaléknyi teret kapnak. Kár, hogy a törvényalkotók itt megtorpantak. Egy másik törvénnyel a cigaretták nevét is megváltoztathatták volna a nagyobb elrettentés érdekében. Hogy amit tegnap még cigarettának neveztünk, az mától legyen Szív- és Érrendszeri Megbetegedéseket, Valamint Tüdőrákot és Egyéb, Visszataszító Daganatokat Okozó Bűzrúd. De mivel félő, hogy ez a korrekt, ám a ciginél kétségkívül bonyolultabb kifejezés lassan verne gyökeret a köznyelvben, ezért a törvény megengedné, hogy a rövidítését használjuk: SZÉMVTEVDOB. Igen, ennyire hülyének néznek minket. Kiskorúsított tömeg vagyunk a hatóságok számára. Remélem, azért odáig is eljutunk, hogy a szalámira meg a virslire meg a pástétomra is rárajzolják, hogy hogyan és konkrétan miből készül. Biztosan többen leszoknának a szalámiról, mint a cigiről. Még egy hasznos idióta MARIÁN LEŠKO M ár nagyon régóta folyik az a verseny, hogy ki tud nagyobb hülyeséget írni az újságba, de még soha nem volt ennyire kiélezett a küzdelem, mint az elmúlt hetekben. Széles a mezőny, óriási a konkurencia, ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a nyertes nagy fölénnyel a Mladá Fronta Dnes kommentátora, Vojtéch Varyš lett. A győztes mondat pedig így hangzik: „A szólásszabadság vagy abszolút, vagy nem is létezik”. A szlovák, a magyar, a cseh és a lengyel lapok internetes kiadásán általában nem lehet hozzászólni a menekültkérdéssel foglalkozó írásokhoz, a lapok nem akarnak teret adni a gyűlölködőknek. Egy cseh elemző megállapítását, hogy a problémával kapcsolatos hozzászólásokat olvasva az embernek az az érzése, hogy pszichopaták nemzete vagyunk, nyugodtan kiterjeszthetjük mind a négy visegrádi országra. Amit egyes szlovákok írtak a tragikus hír után, hogy 71 menekült megfulladt egy furgonban, köztük gyerekek, semmiben sem különbözött a magyar, cseh, lengyel hozzászólók egy részének véleményétől. „Úgy se akarjuk őket itt látni, hát legalább így elpatkol néhány”, vagy „Egy- páran megfulladtak az autóban. Megspóroltak nekünk egy kis munkát”. Ezeket a mondatokat nem valami álnév mögé bújva írták az interneten, hanem saját nevükkel, a saját Facebook-oldalukon. Nem maradtak le a lengyelek sem. „Mindig meg lehet nyitni Ausch- witzot, csak új gázvezetékek kellenek”. És jön rá a tromfolás: „A krematóriumokat is be kell üzemelni”. Aki le bírja írni, hogy a szólásszabadság vagy abszolút, vagy nem is létezik, csak azt tehetné hozzá ehhez: a fenti mondatok is a szólásszabadság megnyilvánulásai, ezért védeni kell őket. A fészbúkozóktól és onlájn kommentelőktől eltérően a publicistáknak tudniuk kell, hogy létezik olyasmi: büntető törvénykönyv. Amely korlátozza a szólásszabadságot is, ha bűncselekmény elkövetéséről van szó. Büntetendő például a bűncselekmény elkövetésére való fejbujtás és a bűncselekmény elkövetésének helyeslése is. Bűncselekmény a halálos fenyegetés, az emberi és szabadságjogokat elnyomó eszmék terjesztése. A szólásszabadság nem lehet annyira „abszolút”, hogy annak nevében bárki nemzetgyalázást kövessen el, nemzetek, nemzetiségek ellen uszítson. Az európai országok jogrendjébe azért kerültek be ezek a tiltások, mert az egész kontinensnek tragikus tapasztalata van azzal, hova fajul, ha eltűrjük a tűrhetetlent. Aki azt hangoztatja, amit Vojtéch Varyš, csak egy újabb hasznos idióta a fasisztoid nézeteket vallóknak. A lengyel főügyész végül utasítást adott, hogy vonják felelősségre azokat, akik az Auschwitzcal kapcsolatos kijelentéseket tették. Hétfőn csatlakozott hozzá a szlovák főügyész is. Végre. A szerző a Trend kommentátora FIGYELŐ Kivételes egyetértésben A Wprost lengyel hetilap szerint Magyarországot paradox módon a schengeni előírások végrehajtása miatt bírálja a nyugat-európai sajtó. A lap szerint a visegrádi országokat a,diaiadó” nyugati sajtó „a nemes Európa maradi régiójaként” mutatja be, és a térség nem tartozik a privilegizáltak közé. Ezek az országok nem mindig képviselnek azonos álláspontot, a migrációs válságot illetően azonban kivételesen szolidárisak egymással. A lap képmutató előadásnak minősíti a nyugat-európai sajtó Magyarországhoz való hozzáállását. Hende a nem záró határzár áldozata Összecsapások a határon, káosz Magyarországon címmel kommentálta a magyarországi migrációs intézkedéseket a L’Áwenire, az olasz katolikus egyház napilapja. Az újság szerint Orbán Viktor kormányfő folyamatosan szigorítja a magyarországi bevándorlási rendelkezéseket, ennek ellenére a határzáron, „a falon újabb repedések mutatkoznak”. Ezért a lemondásra kényszerült magyar védelmi miniszter fizetett meg, mivel nem volt képes áthatolhatatlan falat emelni. De ezt a folyamot lehetetlen megállítani - írta a L'Awenire az emberáradatról. A nagypolitikától a jegesmedvékig A korábbi megegyezés ellenére Oroszország nem engedélyezte norvég kutatóknak, hogy a fennhatósága alá tartozó Ferenc József- földön is végezzék a jegesmedvék kutatási célú számlálását. Oroszország nem nyilatkozott arról, miért épp ajegesmedve-kutatás vált a nagypolitika áldozatává. A Norvég Sarkkutató Intézet három csapata augusztusban a Spitz- bergákon foglalkozott az állatok helikopteres számlálásával. Az Északi-sarktól nem messze végzett munkát a rossz időjárás mellett azonban a politika is hátráltatta. A jegesmedvék életterének és populációjának feltérképezése az első közös projekt lett volna: Oroszország és Norvégia februárban egyezett meg arról, hogy a két ország tudósai a Spitzbergákon és a Ferenc József-föld szigetcsoportján végeznek kutatásokat. Norvég oldalról 1,1 millió euróval tervezték támogatni a projektet - úja a Der Spiegel. Augusztusban azonban világossá vált, hogy a norvég kutatók nem kapnak engedélyt arra, hogy az oroszországi Ferenc József-földön dolgozzanak. „Sokáig próbáltunk vízumot kapni. Mindent megtettünk” - mondta Jón Aars kutatásvezető. Az északi sarkvidéken összessen mintegy 20-25 ezer jegesmedve élhet, a metodikai problémák miatt azonban a pontos szám nem ismert. (MTI)
