Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-30 / 225. szám, szerda

KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. szeptember 30., szerda 15. oldal A szentesi a régió legrégibb, fennmaradt román kori műemlék temploma (Leczo Zoltán felvétele) FÓKUSZBAN Többször pályáztak a felújításra Szentes. A szentesi református templom felújítását a magyaror­szági Teleki László Alapítvány támogatásával kezdték el. 2006- ban és 2007-ben a tetőszerkezetet konzerválták, kicserélték a sérült fagerendákat, új vízelvezető csa­tornát alakítottak ki, az épületet cseréppel, a tornyot pedig fa­zsindellyel fedték be. A műemlék 1794-ben fából készült, egyedi kazettás mennyezetét néhány éve gomba támadta meg, de ezt is si­került helyreállítani. Miután a deszkalapok az eredeti helyükre kerültek, a templom belső tata­rozásához is hozzákezdhettek, majd az épület külső burkolatá­nak javítása és festése követke­zett. Később a templom bejára­tainak restaurálása volt soron, erre 10 ezer eurót fordíthattak. A munkálatok folytatására az ön- kormányzat újabb pályázatot dolgoztatott ki, a két gótikus ab­lakot is restaurálták, és további munkálatokat is elvégezhettek. (leczo) Négy tűzeset a romos házban LECZO ZOLTÁN Kétszer a tűzoltókat is riasztani kellett, de volt, hogy a hivatal dolgozói oltották el a tűzet. NAGYKAPOS Az elmúlt hónapokban négy tüzeset is volt abban a romos épü­letben, melynek lebontását a város- vezetés már korábban elrendelte. Két alkalommal a tűzoltókat is ri­asztani kellett, egyszer a ház pincé­jében felcsapó lángokat a tulajdo­nos, másszor pedig a közeli turiszti­kai információs központ dolgozói fékezték meg. Az épületet 500 ezer koronáért (16,6 ezer euró) a tulaj­donos egyébként már 2006-ban fel­kínálta az önkormányzatnak. Ké­sőbb a ház új gazdái már 25 ezer eu­rót szerettek volna kapni, 2013 de­cemberében pedig arról született döntés, hogy a házat és a hozzá tar­tozó telket a város 20 ezer euróért vásárolja meg. Időközben kiderült, hogy a tulajdonosok a parcella na­gyobb részét - mely a Fábry utcáig húzódik - ezért az árért nem akarják eladni, ezért ülésen a képviselők úgy döntöttek, csak a telek egy részét és az épületet veszik meg, 16 ezer eurót kínáltak érte. Az adásvételre azon­ban ezután sem került sor, majd a há­zat a területileg illetékes építésügyi hivatal szakemberei balesetveszé­lyesnek ítélték. A tulajdonosoknak a saját költségükön fel kellett volna újítaniuk, vagy el kellett volna bon- tatniuk. Mivel az érintettek a meg­adott határidői lejártáig - 2015 má­jusáig - erre nem voltak hajlandók, az épületet valószínűleg a város bontatja el. Ifj. Gyimesi György, a városi hi­vatal vezetője úgy tájékoztatott, a jogszabályok értelmében a városve­zetés nem sokat tehet azon kívül, hogy felszólítja a tulajdonost a bal­esetveszélyes épület elbontására. A határozatnak csak bírósági úton tud érvényt szerezni, ami időigényes. Az elmúlt hetekben keletkezett tüzek akár végzetes következménnyel is járhattak volna, ugyanis az épít­mény közelében a fazsindelyes tu­risztikai központon kívül több lakó­épület és egy iskola is van. Modernizálnák a közvilágítást Elkószült a helyzetfelmérő tanulmány, pélyózni szeptember végéig lehet. KIRALYHELMEC Modernizálni szeretné a város közvilágítását a település vezetése, a beruházás megvalósításához a gaz­dasági minisztérium pénzalapjából kémek támogatást. Mórocz Péter, a Királyhelmeci Városi Hivatal szakelőadója la­punknak elmondta, a településen ta­lálható több mint 800 lámpatest kar­bantartását jelenleg a helyi köz­terület-fenntartó vállalat végzi. A közvilágítás üzemeltetése évi kb. 45 ezer euróba kerül. Ezt az összeget a városvezetés mindenképpen csök­kenteni szeretné, ugyanis a lámpa­testek javításának és cseréjének költségén kívül a városnak a munkát végző alkalmazott bérét is fizetnie kell. A rekonstrukció elvégzéséhez a gazdasági minisztériumtól 239 849 euró támogatást kémek. A fejlesztés költségeinek 85 százalékát az Euró­pai Uniótól elnyerhető hozzájámlás fedezné, az állam a kiadások 10 szá­zalékát, a város pedig csak az 5 szá­zalékos önrészt fizeti. A pályázat le­adása előtt azonban egy, a jelenlegi állapotokat felmérő tanulmányt is készíttetni kellett. A vizsgálatot végző kassai cég 237 izzó cseréjét, valamint 32 új kihelyezését javasol­ja. A kandeláberek közül 190 dara­bot kellene kicserélni, és a világító- testekbe modem, kisebb fogyasztá­sú, nagyobb fényerejű LED-izzók kerülnének. A rekonstrukció után az üzemeltetési költségek 50,61 száza­lékkal csökkenthetők. A szakelőadó tájékoztatása szerint, ha a kérelmet támogatásra érdemesnek ítélik, az elnyert pénzt a városnak legkésőbb ez év december végéig fel kellene használnia. (leczo) Szepsi - a szepességi németek alapították NÉMETI RÓBERT A település neve a tatárjárás után ide költözött németek szepességi eredetére utal. Az Árpád-korban Szekeres- falvának hívták, királyi sze­keresek lakóhelye volt. msm 1255-ben Scepusy néven említik először. A város templomát 1290- ben III. András király kiváltságle­velében is említik. A középkorban a településnek vára is volt, melyet 1449-ben Giskra huszitái építettek, de Hunyadi János még abban az év­ben elfoglalta és leromboltatta. Ez­után a várost és a templomot is kő­fallal erősítették meg. A 16. szá­zadban Szepsi lakossága is refor­mátus hitre tért, majd az ellenre­formáció során a városban élők nagy része visszatért a katolikus vallásra. 1910-ben 2197 lakosából 2163 volt magyar. A háború alatt kb. kétszáz zsidó halt meg. A há­ború utáni években a lakosság egy részét munkatáborokba hurcolták, a harcok látható nyomokat hagytak a város épületein. Szepsi fejlődését a Kelet-szlovákiai Vasmű, mai ne­vén a U. S. Steel lendítette fel, több bérház épült és a lakosság száma megnőtt, de megváltozott a nem­zetiség összetétele is. A városhoz csatolták Bodolló és Makranc köz­séget, de 1990-ben Makranc ismét önállósult. Legközelebb Dunaszerdahely címerét mutatjuk be. t \ Még mindig a szocializmus jegyeit viseli .Szepsi címere a középkor óta eltelt időben többször változott, de csupán megjelenésé­ben. Tartalmában feltehetően a keletkezése óta változatlan. Minden változatában a Szentlélek szimbóluma, a galamb található a középpontban. Ez a város régi templomá­ra utal, amelyet a Szentléleknek szenteltek, pontosabban a Szentlélek látogatásának. A legrégebbi címerábrázolásokat a pecséteken találjuk. Ezek a Magyar Országos Levéltárban, illetve a szlováki­ai levéltárakban fellelhetőek. A feltételezések szerint a legrégebbi városi pecsét a 14. században keletkezett. A város címere megta­lálható a városháza homlokzatán, de ott van a kassai megyeháza dísztermének mennyezetén is. A jelenleg használatos címer a szocializmus korszakából, 1985-ből való. Kék pajzsban ezüst ga­lamb, arany színű csőrrel, a két oldalán arany búzakalásszal, (hp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom