Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-15 / 189. szám, szombat
Beszélgetés Clara Royer-vel 2015. augusztus 15., szombat, 9. évfolyam, 33. szám Apponyi Geraldine és I. Zogu esküvőjét 1938. április 27-én tartották meg Tiranában (Fotók: képarchívum) Száz éve született az albánok magyar királynéja A király és nővérei. A menyasszonyt is a lányok választották. Száz éve született Apponyi Geraldine, a későbbi albán királyné. E lső hallásra tündérmese volt az élete, hiszen a rangos, de vagyontalan, szülők nélkül felnőtt lány kezét egy uralkodó kérte meg, és az érdekházasságnak indult frigyből első látásra szerelem lett. Geraldine élete azonban inkább kalandregénybe illő - a vágyott idill helyett politikai cselszövésekről, menekülésről és száműzetésről szólt. Érdekházasságból szerelem Apponyi Geraldine - teljes nevén Nagyapponyi Geraldine Margit Virginia Olga Mária - 1915. augusztus 6-án, Budapesten született gróf Apponyi Lajos és a család virginai dohányültetvényeinek köszönhetően dúsgazdag amerikai Gledys Stuart frigyéből. Apja az első világháborúban szerzett tüdőbaj szövődményeként 1924-ben elhunyt, amerikai anyja újraházasodott, egy francia katonatiszt felesége lett, az Apoponyiakra hagyva két lányát. Geraldine és húga, Virginia a Nyitra melletti Apponyban (Oponice) nőttek fel, ahol nagybátyjuk, az afrikai vadászatairól híres Apponyi Henrik és nagyanyjuk, Margareta Seherr-Thoss viselte gondjukat. A neveltetésükben nem is találhatott senki kifogásolnivalót, bár a család ekkorra már elszegényedett. Geraldine Párizsban, Németországban és a Bécshez közeli Pressbaum Szent Szív leánynevelőben szerezte meg az arisztokraták lánygyermekeitől elvárt tudást. Apponyi Henrik 1936-ban titokzatos körülmények között halt meg Bécsben - a hivatalos verzió szerint súlyos influenza vitte el, de barátai levelezéséből arra lehet következtetni, hogy hatalmas adósságai miatt öngyilkos lett. Tény, hogy akkorra már a kastélyt is elzálogosította, és a család teljesen tönkrement. Geraldine kénytelen volt munkát vállalni, gépírónőként, majd a Magyar Nemzeti Múzeum kioszkjában eladóként dolgozott. Munka után rangjához méltó társadalmi életet élt, a főúri szalonokat látogatta, színházba, operába, bálokba járt. így kerülhetett a fényképe egy korabeli társasági magazin címlapjára, s ennek köszönhetően figyeltek fel rá Zogu albán király j. épp Budapesten tartózkodó nővérei. Azonnal fivérük figyelmébe ajánlották az ifjú hölgyet, mivel Zogunak a frissen szerzett korona mellé pont egy arisztokrata feleségre volt szüksége. Ahmed Zogu 1937 szilveszterére meghívta Geraldine-t Tiranába, az udvari bálba, ahol az alig 23 éves lány első látásra beleszeretett a 43 éves délceg férfiba. Emlékirataiban később így írt a találkozásról: ,y\ztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve volt. Tudom, furcsán hangzik, de ténylegpercek alatt megszerettük egymást, és az, ami számításon alapuló házasságnak indult, valódi szerelmi házasság lett. ” Az erős dohányos és nagy szerencsejátékos hírében álló király - aki ellen 55 merényletet követtek el, többek között a trónra lépésekor faképnél hagyott korábbi albán jegyesének rokonai is - a beszámolók szerint szintén hallatlan szerelemmel és figyelmességgel övezte menyasszonyát, akit „az én kis Biedermeier bébimnek” becézett. Hitler egy Mercedest küldött Zogu az alig tíz évvel korábban kikiáltott és elmaradott királyság uralkodójaként ugyan nem volt elég vonzó Európa nagy arisztokrata famíliái számára, de Geraldine családja nem ellenezte a frigyet. Kiváltképp azután nem, hogy az albán uralkodó, talán a szerelem miatt, már ahhoz sem ragaszkodott, hogy hitvese áttérjen a moszlim vallásra. Az esküvőt négy hónappal a megismerkedést követően, 1938. április 27-én tartották meg Tiranában, fényes külsőségek mellett. Budapestről magyar főszakácsot hozattak, repülővel érkezett a Pertis cigánybanda is. Az Est beszámolója szerint „Geraldine pompás Chanel-kreációját külön repülőgép hozta Párizsból, a fehér gyöngyökből összeállított simade- rekú, hosszúuszályú ruhaálmot a világhírű cég első direktisze hozza magával, aki majd az esküvői öltöztető szerepét is be fogja tölteni. ” Az esküvőn részt vevő nőknek, megtiltották a fehér és a fekete ruha viselését, hosszú ujjú, legfeljebb 20 centis uszályú, pasztellszínű ruhát írtak elő. Horthy Miklós kormányzó a magyar nemzet nevében két lipicai mént küldött nászajándékul az ifjú párnak, az olasz király egy sárkányszobrot, Hider pedig egy Mercedest. Geraldine azt kérte jegyajándékként férjétől, hogy magyar udvarhölgyei lehessenek, és a durazzói kastélyhoz építsenek egy katolikus kápolnát — ez a kérése teljesült is. Albániáról a korabeli magyar újságolvasók keveset tudtak, így Az Est helyszíni tudósítója az egzotikusnak számító, a török hódoltság alól nem sokkal korábban felszabadult országgal is bőven foglalkozott. ,Albánia - az egyik cilindert hord, a másik elegáns zsakettet, a legújabb divatú amerikai autóból szállnak ki, franciául és angolul köszöntik az érkezőt. A másik turbánja vagy fehér feze alól kíváncsian, de kissé elfogódottan nézi az érkezőt. Az első Zogu király haladó és feltörekvő Albániája. A másik a keleti tradíciókon nevelkedett, poétikus és festői Albánia, amely néha beleszédül abba az elszánt és kemény tempóba, amit ez a felvilágosodott, okos és ambiciózus király diktál. ” Menekülés az újszülött királyfival Geraldine minden kulturális különbség dacára gyorsan beilleszkedett Albániában, és igyekezett minél jobb királynéjává válni újdonsült népének. E tekintetben Sissi példája lebegett a szeme előtt, akinek az alakját az ő gyerekkorában már igazi kultusz övezte Magyarországon - mint ahogyan rövid idő múlva Geraldine-ét is Albániában. A házasságkötés után egy évvel megérkezett a trónörökös, Leka, minden adott volt hát a boldogsághoz. Am a kis herceg születése után két ◄ Az emigrációba kényszerült albán királyné Leka trónörökössel nappal, 1939. április 8-án az olaszok megszállták Albániát. Külön pikantériája a történelemnek, hogy a műveletet vezénylő Galeazzo Ciano gróf, Mussolini veje egy évvel korábban a király esküvői tanúja volt. Az albán királyság nagyon erősen függött Olaszországtól, Tirana utcáit még a királyi esküvő napján is olasz zászlókkal lobogózták fel a magyar helyett. I. Zogu hatalmas kölcsönöket vett fel Mussolini kormányától utak és vasutak építésére, de az útépítés már akkoriban-is csak a lopás fedőneve volt. A vasmákból mindössze 10 kilométer készült el, az utakból sem több, ami aztán alaposan feldühítette az olaszokat. A személyes kapcsolatokra való tekintettel Ciano külügyminiszter annyi engedményt tett Zogunak, hogy a családjával együtt futni hagyta. A királyi pár és az újszülött trónörökös útja Görögországba, Törökországba, Párizsba, majd a második világháború befejezése után Londonba vezetett, ahol Zogu emigráns kormány létrehozásával próbálkozott - sikertelenül. 1946-tól 1955-ig Faruk király meghívására Egyiptomba költöztek, de az ottani monarchia bukásakor ismét menekülniük kellett, vissza Párizsba. Zogu ekkor már nagyon beteg volt, és 1961. április 9-én hunyt el. Fiát, Lelát az albán emigránsok még aznap királlyá kiáltották ki, de Albániába, ahol Enver Hodzsa építette a szocializmust, nem térhetett vissza. Hatvankét év után térhetett haza Geraldine a férje halála után Spanyolországban vásárolt birtokot, ahol a család 1979-ig élt, utána pedig Dél-Afrikában telepedtek le. Leka ugyan jól menő kereskedőházat alapított, de a trón visszaszerzésében mindvégig reménykedett. A rendszerváltás után visszatért Albániába, ahol még népszavazást is kiírtak az új államformáról, de végül a köztársaság győzött a monarchiával szemben. A család 62 esztendei emigráció után az albán képviselőház hívására 2002 júniusában mégis visszatért Tiranába. Geraldine-nek megadatott, hogy még láthatta rövid, alig egy évig tartó boldogsága helyszínét, de a szervezete már nem bírta a klíma- változást, a tüdeje felmondta a szolgálatot. 87 évesen, 2002. október 23-án egy párizsi klinikán hunyt el. Utolsó vágya, hogy még hazalátogat Budapestre és Apponyba, már nem teljesült. Tiranában helyezték végső nyugalomra, több tízezernyi híve jelenlétében. Fia 2011-ben, menye 2004-ben halt meg, egyetlen unokája, II. Leka herceg az albán külügyminiszter tanácsadója. Apponyban, a meglehetősen jó állapotban fennmaradt kis vadász- kastélyban 1992-ben Peter Králik helytörténész hozott létre kiállítást a helybeliektől összegyűjtött Apponyi-hagyatékból. Az 1620- ban épített hatalmas reneszánsz kastélyt az államosítást követően pusztulni hagyták, csak 2007-ben vásárolta meg és alakíttatta át luxushotellé egy magáncég. Apponyi Antal György 23 méter hosszú, 10 méter széles könyvtárszobájában újra helyet kapott a főúr 1744- ben Bécsben létrehozott könyvtára, a Bibliotheca Apponiana. A harmincezer kötetes bibliotéka korának egyik legfiagyobb magángyűjteménye volt, de mára alig tizenkétezer kötet maradt belőle - ezeket a látogatók is megtekinthetik. Geraldine születésének 100 évfordulóján Apponyban és Alsóbodo- kon tartottak megemlékezést a Nyitra környéki magyarok. Alsó- bodokon emléktáblát avattak az albánok magyar királynéjának tiszteletére. A megemlékezésen részt vett Skender Zogu, I. Ahmed Zogu király unkatestvére, aki a száműzetésben évtizedeket töltött a királynéval. Kiemelte, hogy Geraldine holtáig megtartotta a vallását és az anyanyelvét. Királyi hatalom birtokában és mások kegyére szoruló földönfutóként is úgy tudott alkalmazkodni más kultúrákhoz, hogy a sajátjához mindvégig hűséges maradt. Vrabec Mária
