Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-15 / 189. szám, szombat

20 SZALON ■ 2015. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com Megnyílnak az ukrajnai levéltárak A 20. század harmincas-negy­venes éveiben mintegy 25 ezer csehszlovák állampolgár vált a korabeli sztá­lini terror áldozatává az egykor a Szovjetunió részét képező Ukrajnában. Sorsukat a cseh történészek most már az egykori szovjet titkosszolgálatok ukrajnai levéltáraiban is kutathatják - közölték cseh és ukrán kutatók prágai sajtótájékoztatójukon. „A volt titkosszolgálati levél­tárak megnyitását az a négy új ukrán törvény tette lehetővé, amely idén májusban lépett életbe. A német és a lengyel kollégákkal már korábban elkezdtük az együttműködést, most ebbe a munkába a cseh történészek is bekapcsolódnak” - jelentette be Igor Kulik, az ukrán biztonsági szolgálatok levéltárának (SBU) igazgatója. Leszögezte: ez is része a totalitá­rius rendszerrel való leszámo­lásnak Ukrajnában. Az SBU együttműködési megállapodást kötött a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézettel (ŰSTR), és a tervek szerint közös tanulmány- és dokumen­tumköteteket jelentetnek meg. „Az SBU levéltárainak megnyi­tása számunkra nagy segítséget jelent, mert rendkívül sok anyaghoz szereztünk hozzáférést. Ezekben a levéltárakban talál­hatóak azoknak a csehszlovák állampolgároknak a vizsgálati anyagai is, akiket a múlt század harmincas és negyvenes éveiben a Szovjetunióban bebörtönöztek, majd a Gulágra vagy más börtö­nökbe szállítottak” - méltatta az ukránokkal való együttműködést Štépán Černoušek cseh kutató, az ÜSTR képviselője. Az első közös szakmai publikációt, amely a Nagy Terror cseh dimenziói munkacímet viseli, a jövő év közepén tervezik megjelentetni - mondták a kutatók. Kokes János Kijön Tolkien első fantasyelbeszélése A ugusztus végén megjelenik a modern fantasy atyjaként em­legetett J.R.R. Tolkien 1915-ben írt első fantasyprózája, amelynek hatása érzékelhető későbbi A szilmarilok című regényé­ben. A The Story of Kullervo (Kullervo története) című írást a Kalevala című finn nemzeti eposz ihlette, Tolkien még kamaszkorában vetette papírra. A történetben Kalervo fia, vagy ahogy Tolkien nevezte, a „boldogtalan Kullervo” vi­szontagságai bontakoznak ki. A természetfeletti képességekkel rendelkező árva a sötét varázsló, Untamo házában nő fel. A va­rázsló ölte meg az apját, rabolta el az anyját és még gyermek­korában Kullervót háromszor próbálja elemészteni. Mikor eladják rabszolgának, bosszút esküszik, de tudtán kívül vér­fertőzést követ el ikernővérével. A lány egy szikláról a mélybe veti és megöli magát, amikor rájön, hogy mit tettek. Tolkien írása röviddel ez után megsza­kad, és a történet további részét, amelyben Kullervo is véget vet életének, a szerző már csak váz­latosan jegyzi fel. A sötét tónusú munka augusztusban jelenik meg először nyomtatásban. A befejezetlen kézirat az oxfordi Bodleian Könyvtár gyűjte­ményének darabja. Korábban csupán Verlyn Flieger amerikai Tolkien-kutató egy tudomá­nyos dolgozatában szerepelt. A HarperCollins kiadó gondo­zásában augusztus 27-én kerül először nyomtatott formában a széles olvasóközönség kezébe. Tolkien az ötvenes években úgy nyilatkozott korai írásáról, hogy „valami mérhetetlenül vonzotta a Kalevala atmoszfé­rájában”, és bár nem tanult meg elég jól finnül, de azért megkísérelte a saját stílusában újrafogalmazni a Kalevala egy részét, elsősorban Kullervo, a boldogtalan meséjét. (MTI) Fem(inist) Fatale a Labban úgy tetszik, történelmet írt a pozsonyi Kunsthalle: a forró nyári időszakra olyan műveket rakott a kirakat­ba, azaz Sznf téri székhaza föld­szinti, Láb galériájába, melyek az alkotók sajátos nézőpontját tük­rözve, de valamilyen módon egy­től egyig a feminizmus tárgykörére reflektálnak. Hasonló összeállítás még nem volt Szlovákiában. Önmagáért beszél a cím is: a Fem(inist) Fatale ironikusan egy sok évtizedes klisére, a végzet asz- szonyára (fémmé fatale) utal. Arra a szerepre, amelyben a nő legfőbb (egyetlen?) jelentősége, «hogy a férfivágyak tárgya lehet. A Láb galériában kiállító kortárs szlovák alkotók nagyon messze állnak et­től a sztereotípiától. Olyan műve­ket sorakoztattak egymás mellé, amely társadalmunk egyik alapve­tő kérdésére, a nemi szerepek mi­benlétére, változására vagy éppen változadanságára, a nemi identi­tás sokféle lehetőségére hívja fel a figyelmet. S hogy a téma nem csak a nőket foglalkoztatja, arra a kiállító művészek névsora is utal: Lenka Kukurová kurátor váloga­tásában Jana Bodnárová, Petra Čĺžková, Mária Corejová, Anna Daučíková, Lucia Doviéáková, Eva Filová, Milan Mikuláltík, Martin Piaček, Ivana Sáteková, Jana Stepánová kínálja fel tovább­gondolásra saját, képzőművészeti alkotásba foglalt nézőpontját. Ami mindannyiukban közös, hogy az Aspekt folyóirat és femi­nista szervezet köréhez tartoznak. Innentől viszont szabad a pálya: akad közöttük, aki provokatívan és harcosan, akad, aki humorral teszi fel a kérdéseit. A hagyományos női szerepek - a családját önnön kebeléből tápláló anya, a testét tökéletes formában tartó nő, a különböző életsza­kaszokban a társadalom részéről megfogalmazódó elvárások - több alkotót is megihlettek. Ivana Sáteková például A társadalmi nyomás kronológiája című rajzán, szinte képregényszerűen adja figu­rái szájába a kérdéseit: Csókolóztál már valakivel? Nem fogtok össze­házasodni? Nem számít, hogy ínás lesz a gyerek vezetékneve? Ledob­tad már a terhességi pluszkilókat? De visszatérő motívum az egyház is. Éva Filová installációja egy ru­haszárító, fekete és fehér, feliratos ruhadarabokkal; az Elkötelezett ruhatár a vallási dogmákat és az emberi jogi mozgalmak követelé­seit ütközteti. Intolerancia, abor­tusz, regisztrált partnerség, steri­lizáció - lehet választani, tetszés szerint. Aztán itt vannak Mária Corejová rajzai, amelyek a patriar­chális társadalmi rend és az egyház összekapcsolódását tematizálják, szintén feketén-fehéren. Felol­dásként pedig érdemes megállni Martin Piaček manipulált fotói előtt, amelyek megint csak más­féle kérdéssel szembesítik a néze- lődőt: miért nincsenek (hős)nők a szlovák történelmi panteonban? Štefánik női arccal, visszafogottan mosolyog, (as) Fem(inist) Fatale. Kurátor: Len­ka Kukurová. Kunsthalle Lab, Pozsony. Megtekinthető: 2015. szeptember 6-ig. Éva Filová Elkötelezett ruhatár című installációja AMRkAIÉMiidHHíl Martin Piaček művésztársát, a tárlaton is szereplő Anna Daučíkovát öltöztette a szlovák nemzeti hős­ként számon tartott M. R. Štefánik mundérjába Mária Čorejová rajzai a patriarchális társadalmi rend és az egyház összekapcsolódását tematizálják (Fotók: Kunsthalle) OTTHONUNK A NYELV A szlovák középiskola-típusok magyar nevéről A szlovákiai magyar nyelvhasználatban a forrásnyelvi (szlo­vák) megnevezés „magyarítása” kö­vetkeztében ugyanannak az intéz­ménynek esetenként több neve is használatos: eltérően nevezik meg például a különböző intézmény­névjegyzékek, a sajtó, az internetes adattárak stb. Ennek egyik követ­kezménye, hogy az egyes intézmé­nyeket - beleértve a különböző iskolatípusokat is - csak a szlovák nyelvű megnevezésük alapján tud­juk azonosítani. Az 1989-es politikai-társadalmi változásokat követő új oktatásszer­vezési koncepció a középiskolák rendszerét is megváltoztatta. A magyar kisebbségi oktatás számá­ra" az egyik legnagyobb gondot az új oktatási terminológia ma­gyar megfelelőinek azonosítása, valamint az újonnan létrehozott középiskola-típusok magyar ne­vének meghatározása okozta. Ez utóbbi területen szó szerint ka­otikussá vált a helyzet, ugyana­zoknak az iskolatípusoknak több különböző magyar megfeleltetése létezett: a stredné odborné učilište megnevezés például egyszer „szak­tanintézet” vagy „szaktaniskola”, másszor „szakmunkásképző iskola” vagy „szakképző iskola” formában fordult elő; a združená stredná škola pedig hol „összevont középis­kola”, hol „egyesített középiskola”, hol „egyesült középiskola” alakban bukkant fel. A 2008. szeptember 1-jén ha­tályba lépett közoktatási törvény egyszerűsítette a szlovákiai szak- középiskolák, szakmunkásképzők, szakképző iskolák és szakiskolák szövevényes, korábban szinte át­láthatatlan rendszerét, s a két évtől négy vagy öt évig tartó - érettségi nélkül, illetve érettségivel végző­dő — szakképzést biztosító közép­iskolákat a stredná odborná škola (magyar megfelelője: szakközépis­kola) megnevezés alatt vonta öss­ze. Ezen a csoporton belül azután a szakképzés irányultsága szerint különböztette meg az egyes isko­latípusokat, mégpedig a következő módon: hotelová akadémia (ma­gyar megfelelője: vendéglátóipari és idegenforgalmi szakközépiskola), obchodná akadémia (magyar meg­felelője: közgazdasági szakközépis­kola), pedagogická a sociálna akadémia (magyar megfelelője: pedagógiai és szociális szakközépis­kola), stredná odborná škola (nešpe­cifikovaná) (magyar megfelelője: szakképző iskola, nem specifikált), stredná odborná škola (špecifikova­ná) (magyar megfelelője a konkrét szakirányt tartalmazó megneve­zés, pl.: mezőgazdasági szakképző iskola), stredná pedagogická škola (magyar megfelelője: óvónőképző szakközépiskola), stredná priemysel­ná škola (magyar megfelelője: ipa­ri szakközépiskola), stredná zdra­votná škola (magyar megfelelője: egészségügyi szakközépiskola), škola úžitkového umenia (magyar meg­felelője: iparművészeti szakközép­iskola). A szlovák iskolanevek magyar meg­felelőjének egységesítésében és egyértelműsítésében alkalmazott elvek egyik fő célja a magyaror­szági nyelvhasználathoz való iga­zodás. Különálló szaknyelvi ter­vezésre ilyen esetben csak akkor kerül sor, ha a szlovákiai oktatási rendszerben előfordulnak olyan elemek, amelyek a magyarorszá­giban nem léteznek, vagy léteznek ugyan, de valamilyen okból nem vehetők át. (Megjegyzés: Az egyes iskolatípu­sok magyar nevének azonosítása Szabómihály Gizella iskolatípus­jegyzéke alapján készült.) Misad Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom