Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-06 / 181. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2015. augusztus 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Menekültkérdés és populizmus Brüsszel. Az unió kormányai­nak kötelességük segíteni a me­nekülteket, és ellen kell állniuk a populizmusnak - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. „Vannak olyan pillanatok a politikában, amikor nem szabad követni a populistákat, különben magad is populistává válsz” - fogalmazott Juncker, hozzátéve, hogy azok a választók, akiket a populisták leegyszerűsített üzenetei vonza­nak, úgyis rájuk fognak szavaz­ni. „Az ellenkezőjét kell mon­dani, mint a populisták. Nem szabad hagyni, hogy elvakítsa­nak a minden országban jelen lévő populista eszmék” - hang­súlyozta a bizottság elnöke. (MTI) Orosz óvszerembargó Moszkva. Az orosz ipari­kereskedelmi tárca egyéb fontos egészségügyi műszerek és se­gédeszközök mellett az óvsze­reket is felvetetné a külföldi termékek behozatali tiltólistá­jára. Az AIDS elleni küzde- lembel is fontos óvszerek bevi­telének korlátozására tett ja­vaslat megütközést váltott ki egészségügyi körökben. A tör­vényhozás egyik képviselője elmondta, az állami intézmé­nyekben dolgozó orvosok el- szömyedtek a műszerek és se­gédeszközök bevitelét korláto­zójavaslattól, de nem merik el­mondani a véleményüket, mert indoklás nélkül eltávolíthatják őket a munkahelyükről. Gen- nagyij Onyiscsenko, az orosz kormányfő tanácsadója ugyan­akkor kedvező hatást lát a kül­földi óvszerekről való lemon­dásban. Szerinte a korlátozás nagyobb fegyelmezettségre készteti az embereket szexuális partnereik megválasztásában. Hozzátette, hogy a szankció akár szolgálatot is tehet az orosz társadalomnak a demográfiai problémák megoldásában. (MTI) Brit vasárnapi nyitva tartás London. Változtatásokra készül a brit kormány az üzletek vasár­napi nyitva tartásában: a helyi önkormányzatokra bízná, engedélyezik-e a központban lévő üzletek mostaninál hosszabb nyitva tartást, míg a városon kívüli hipermarketek esetében érvényben hagyná a jelenlegi állapotot, hat órán át lehetnek nyitva. A kisebb üzle­tek viszont egész nap, vagy a helyi gazdasági érdekeknek megfelelően. A kabinet remé­nyei szerint ez nagyobb rugal­masságot tenne lehetővé azon üzletek számára, amelyek a hi­permarketekkel és az online üz­letekkel kénytelenek verse­nyezni. A nyitva tartás megvál­toztatásától a kormány évi 1,4 milliárd fontos hasznot remél. Egy kutatás szerint a rugalma­sabb nyitva tartással a háztartá­sok évi 64 fontot spórolhatná­nak, az üzletek ugyanis nem emelnék az áraikat, mert tovább lehetnének nyitva. (MTI) Merényletekre készülnek Ausztria és Németország elleni terrortámadásokkal fenyegetnek a dzsihádisták MTI-HÍR Berlin. Ausztria és Némstor- szág elleni terrortámadások­kal fenyegetett új videoüzene- tében az Iszlám Állam dzsihá- dista szervezet. A német nyelvű felvételen két fér­fi látható, akik csatlakozásra szólít­ják fel „fivéreiket és nővéreiket”, valamint arra, hogy „saját otthonuk­ban támadják meg a hitetleneket”, és hajtsanak végre magányos támadá­sokat Németországban és Ausztriá­ban. Személyesen Angela Merkel német kancellárnak is üzentek, ki­jelentve, hogy megbosszulják Ber­lin csatlakozását az Iszlám Állam el­leni harchoz. A videót az Iszlám Ál­lam szíriai szárnya tette közzé. A képsorok végén a fegyveresek kivé­geznek két ismeretlen férfit a má­jusban elfoglalt szíriai Palmüra romvárosban. A belső elhárításért felelős német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint Németországból eddig hét- százhúsz ember csatlakozott dzsi- hádista csoportokhoz. „Ezek a hiva­talos adatok, feltételezéseink szerint a valós szám ennél magasabb lehet” - mondta Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke. Európa már a szervezet megala­kulása óta az Iszlám Állam célke­resztjében van. A csoport számos videójában azzal fenyeget, hogy egyik fő célpontja „Róma”, amin ál­talában véve a keresztény Európát érti. Az utóbbi időben — különösen a január eleji párizsi terrortámadások óta- az IÁ egyre inkább arra biztatja európai követőit, hogy hajtsanak végre magányos támadásokat a kon­tinensen. Nincs megállapodás Oroszország és az Egyesült Álla­mok nem tudott megállapodni az Iszlám Állam elleni harc közös megközelítéséről - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter, miután Kuala Lumpurban találkozott amerikai kollégájával, John Kerryvel. „Valamennyien egyetértünk abban, hogy az Iszlám Állam közös fenyegetés. Abban is egyetértünk, hogy közösen kell har­colnunk ellene, minél előbb és a le­hető leghatékonyabban. Abban azonban nem tudtunk közös neve­zőre jutni, hogy ezt hogyan tegyük meg, tekintettel a különböző szerep­lők - közöttük a szíriai ellenzék fegyveres egységei - közötti szem­benállásra” - mondta Lavrov. Oroszország a szövetségesének számító szíriai kormány és a szíriai Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló lázadókat támogató Szaúd-Arábia és Törökország közeledésén munkál­kodik, hogy szövetséget hozzon létre a Szíria és Irak jelentős területeit el­foglaló Iszlám Állam elleni harchoz. Kerry Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is tárgyalt Kuala Lumpurban, és üdvözölte, hogy Tö­rökország megnyitotta légi támasz­pontjait az Iszlám Állam elleni ame­rikai légitámadásokhoz. A támasz­pontokra tegnap megérkeztek az el­ső amerikai drónok. „Tehetséges menekültet felveszünk” Az osztrák munkaügyi szolgá­lat (AMS) öthetes kísárleti projektbe kezd. Bács. Csaknem ezer menekült vehet részt tanfolyamokon, ame­lyen a már megszerzett szakmai képzettségét igyekeznek felmérni és az osztrák munkaerőpiacon tapasz­talható elvárásokhoz igazítani. A tanfolyam kiegészül anyanyelven indított részképzéssel is, például alapvető számítógépes ismereteket lehet elsajátítani. A bécsi műszaki egyetem szervezésében fiatal, főleg kísérő nélkül érkező migránsok sa­játíthatják el az informatika alapis­mereteit. A bécsi egyetem pszichiátere sze­rint ha ezek a fiatalok nem kapnak megfelelő ellátást, eltévelyednek, alkoholhoz, drogokhoz nyúlhatnak. (TASR/AP-felvétel) A beszámoló szerint minden kísérő nélkül érkező kiskorú menekült poszttraumatikus stresszben vagy depresszióban szenved. Az Ausztriában menedékjogot szerzők közül 12 109 a munkake­reső, közülük a legtöbben Szíriából és Afganisztánból érkeztek, a szí­riai menekültek képzettsége igen magas. A német kormány is a magasan képzett és tehetséges menekültek kiválogatása és gyors integrálása is szóba került a német kormány ülé­sén. Hamburgban a bevándorlási hivatal már ki is dolgozott erre egy programot. A német bevándorlás­ügyi hivatal is felsorolja, hogy mi­lyen esetekben, milyen képzettség­gel, nyelvtudással kaphat valaki zökkenőmentesen és gyorsan lete­lepedési engedélyt. Német lapértesülések szerint a végzettséggel nem rendelkező me­nekülteket kitoloncolnák az or­szágból. (MTI) Öt tévhit az atombomba bevetéséről Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án atombombát dobott Hirosimára, majd há­rom nap múlva Nagaszakira. A 70. ávfordulón a The Washing­ton Post összeállítást közölt öt távhit eloszlatására. 1. Véget vetett a háborúnak Világszerte sokan hiszik, hogy az atombombák ledobása kényszerítette rá Japánt a fegyverletételre augusztus 15-én. Azonban ennél összetettebb a dolog, a Szovjetunió augusztus 8-i hadüzenete ugyanis még a hirosimai atomtámadásnál is nagyobb megráz­kódtatást jelentett Tokió számára, mert az oroszokkal megnemtámadási szerződést írtak alá. A két atomtáma­dás és a hadüzenet együtt győzte meg a japán vezetést a kapitulációról. 2. Félmillió katona élete Harry Truman amerikai elnök írta memoárjában, hogy a hadsereg azt mondta neki, Japán megszállása fél­millió amerikai katona életébe kerül­ne. Ez széles körben ismertté vált, ám a hadsereg számításai ezt nem tá­masztják alá. A katonai tervezés úgy vélte, a megszállás 40 ezer amerikai halálos áldozattal és 150 ezer sebe­sülttel járna. Truman a háború után megjegyezte, ha nem veti be az atom­bombát, és amerikai katonák tömegei halnak meg a Japán elleni invázió­ban, akkor a lakosság haragjával ta­lálta volna szemben magát. 3. Atombomba vagy megszállás Általában úgy állítják be, hogy ez a két lehetőség volt, de létezett két má­sik. Demonstrálhatták volna az atom­bomba erejét úgy, hogy a japán meg­figyelők szeme láttára egy lakatlan szigeten robbantják fel. Akkor azon­ban csak két atombombája volt az USA-nak, és egyiket sem akarta „el­pocsékolni”. Az is járható út lett vol­na, ha Washington elfogadja a felté­telekhez kötött kapitulációt. Japánt főként az érdekelte, hogy Hirohito császárt ne vonják felelősségre hábo­rús bűnökért, ám Truman ragaszko­dott a feltétel nélküli megadáshoz. A nem létező záradék mégis érvénye­sült. „Nem kívánom megalázni Hi­rohito császárt a népe előtt” - közölte Douglas MacArthur, a távol-keleti szövetséges erők parancsnoka. Hiro- hitót nem állították bíróság elé a to­kiói perben (1946-1948), amelyben Japán vezetői felett mondtak ítéletet. 4. Figyelmeztették a lakosságot Az amerikai sereg a hagyományos bombázások előtt röplapokat szórt szét a japán városok felett, figyel­meztetve a civil lakosságot. A meg­adásra felszólító 1945. július 26-i potsdami nyilatkozat után a röplapo­kon már az ország „teljes és azonnali elpusztítására” figyelmeztettek. Tru­man azt mondta, olyan pusztítás kö­vetkezik, amilyet még nem látott a vi­lág. Ezért sokaknak az a benyomásuk keletkezett, hogy a civileket megfe­lelően figyelmeztették a nukleáris csapásra. Kifejezetten Hirosima és Nagaszaki lakosait azonban nem fi­gyelmeztették. Az USA attól tartott, ha előre szól, a japánok lelövik a bombákat hordozó repülőgépeket. 5. Hidegháborús ütőkártya A közvélekedés szerint Amerika abban bízott, hogy az atomtámadás­sal azelőtt véget lehet vetni a hábo­rúnak, hogy a szovjetek bevonulná­nak Japánba, emellett a bomba ledo­bása erődemonstráció volt a Szovjet­unióval szemben. A valóságban csak a katonai szempontok játszottak sze­repet. A parancs szerint a bombákat „azonnal le kellett dobni, mihelyst készen állnak”. Sokan remélték, hogy az atomfegyver diplomáciai ütőkár­tya lesz Moszkvával szemben, de Ja­mes Bymes amerikai külügyminisz­ter már 1945 szeptemberében arról panaszkodott, hogy az oroszok „aka­ratosak és nem félnek”. (MTI) A hirosimai bombázás 1945. augusztus 6., 8 óra 15 perc Robbanás 580 méter magasságban Hirosima felett I A támadásban meghalt: 70 000 Áldozatok 1945 decemberig: 140 000 i A „Little Boy" atombomba hossza: 3 méter súlya: 4 tonna (összesen 64 kg urán) ínyag nem kritikus tömegű uránhenger nem kritikus tömegű uránlövedék Amikor a két komponens találkozik, létrejön a kritikus tömeg és beindul a nukleáris iáncreakció. Hirosima HOKKAIDO Szapporo HONSU Níigata JAPÁN • Tokió Oszaka Nagaszaki Csendese (MTI-grafika)

Next

/
Oldalképek
Tartalom