Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-06 / 181. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2015. augusztus 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Méretre szabva Hány cég varr ma egyenruhákat Szlovákiában az államnak? KOCUR LÁSZLÓ H ogy az állam - vagy a hozzá hasonló gazdálkodó szervezet - rossz gazda, a rendszerváltást követően hallottam először, a liberális közgazdászok ezzel indokolták a végeinken korábban ismeretlen fogalomnak számító privatizációt. A tétel igazságtartalma a közelítés irányától függően vitatható, de hajlamosak lehetünk igazat adni neki, ha például olyanról olvasunk, Kassán pusztul egy strand. Már lánc és lakat sincs rajta. Az önkormányzat viszont azt állítja, tehetetlen, mivel még nem zárult le a közbeszerzési eljárás, amelyen a felújítást kivitelező céget kiválasztják. Felmerül az emberben a kérdés, ha a polgármester vagy tetszőleges önkormányzati dolgozó telkéről vinne el boldogboldogtalan minden mozdíthatót, akkor azt azért lezámánk-e, vagy akkor is azon elmélkednének, ki tegye fel a lakatot az egyelőre még meglevő kapura? A közbeszerzést arra találták ki, hogy a közületek ne sógor-koma alapon, hanem hatékonyan, közpénzeket megtakarítva vásároljanak árut és szolgáltatást, a megspórolt közpénzeket pedig a közjóra fordítsák. így klasszikus win-win helyzet lenne, ha a gyakorlati végrehajtás az elméleti elképzeléssel összhangban valósulna meg. A közbeszerzés nyilvános kontroll mellett folyik, hiszen azt meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. A közbeszerzés szép, a közbeszerzésjó. Lenne. De hát Szlovákiában vagyunk A Közbeszerzési Értesítőben épp a napokban jelent meg egy látszólag teljesen szabályos közbeszerzési felhívás. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága másfél millió euró értékben venne egyenruhákat. Legitim törekvés, a fegyő- rök, akik minden tiszteletet megérdemelnek, mivel naponta életüket kockáztatják, hogy bennünket megvédjenek azoktól, akik bent vannak, mégsem strázsálhatnak lyukas gatyában. Ám a mundért csak olyan varroda varrhatja meg, amelynek az elmúlt három évben évente 375 ezer euró felett volt a forgalma. Emellett igazolnia kell, hogy már korábban is varrt egyenruhát. De nem elég megvarrni. Ä pályázatot csak azok nyújthatják be, akik az elmúlt három évben 1 125 000 euró értékben értékesítettek árut. Már így is erősen a fantasztikus irodalom kategóriáiban járunk, ám a felsorolásnak még nincs vége: legalább egy referenciatételnek 375 ezer eurósnak kell lenni. A közbeszerzések terén gyakran előfordul, hogy a kiíró részletes specifikációt ad meg, ami jogában áll. Ám ha a kiírás egy hihetetlenül szűk - hány cég varr ma egyenruhákat Szlovákiában? - rétegpiacot érint, könnyen támadhat az az érzésünk, hogy ilyen feltételekkel ez bizony egy konkrét cég igényeire lett kiírva. És mindez egy olyan intézmény berkeiben történik, amely az igazságügyi tárca kötelékébe tartozik. Van még kérdés? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Török világ Bécsben A bécsi tartományi választásokon először állítanának listát török jelöltekből. A kezdeményező Turgay Taskiran török származású orvos, aki Bécs Simmering kerületében praktizál. Ő 2013-ig az Európai Török Demokraták Uniójának vezetője volt; ez a szervezet a Törökországban jelenleg kormányzó, iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjához köthető, amelynek alapítói között volt Re- cep Tayyip Erdogan jelenlegi török elnök is. Turgay Taskiran a Die Presse című osztrák lap korábbi információi szerint várhatóan listavezető lesz. A Die Presse korábban azt írta, hogy a lista és a jelöltek összeállításáról szóló megbeszéléseken a bécsi török konzulátus magas rangú képviselője is mindig megjelenik, vagyis a török állam is támogatja a listaállítást. A követség az újság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a tartományi választásokon a jelöltek és a választók is osztrák állampolgárok, így osztrák belpolitikai ügyről van szó. A lista kezdeményezését Turgay Taskiran azzal indokolta, hogy az ausztriai politikában erősödik a jobb- ratolódás és növekszik az idegenel- lenesség. Elmondása szerint annak érdekében is akarnak változtatni, hogy „egy olyan gazdag országban, mint Ausztria, ne kelljen a menekülteknek fedél nélkül, a szabadban aludniuk”. A listához szeptember 4-ig kell összegyűjteni a támogató aláírásokat, a bécsi tartományi választásokat október 11-én tartják. Az osztrák statisztikai hivatal felmérése szerint a bécsiek 40,7 százaléka, vagyis 712 ezer lakos külföldi bevándorlók Ausztriában született gyereke. A tartományok közül Bécsben él a legtöbb első és második generációs bevándorló, a második helyen Vorarlberg tartomány áll 24,5 százalékkal, az utolsó Karintia (10,9%). Bécsben csaknem 105 ezren török felmenőkkel rendelkeznek; közülük hatvanezer embernek osztrák útlevele van, 45 ezren választásra jogosultak. Az osztrák külügyminiszter elutasítja a török választási listát. Sebastian Kurz a Der Standard napilapban arról beszélt, hogy a lista nem segítené, hanem éppen gátolná az integrációt. A lapban páros inteijú jelent meg, amelyben Kurz egy török származású osztrák énekesnővel, Fatima Sparral nyilatkozott Ausztria kisebbségpolitikai helyzetéről. A néppárti miniszter példaként egyik párttársát említette, aki marokkói származású, hithű muszlint, és képviselőként részt vesz az osztrák parlament munkájában. Kurz szerint így kellene működnie a politikai rendszerbe való integrációnak, vagyis a bevándorlóknak már létező pártoknál kellene politizálniuk. Kurz kifejtette: számára az integráció azt jelenti, hogy valaki büszke a gyökereire, azonban egyúttal új hazáját is képviseli. (MTI) Fico diktál MÓZES SZABOLCS A bűvész ismét elővette cilinderét és kalapját, hogy a számára kedvező témára terelje a figyelmet. Az úgynevezett második szociális csomagot már májusban elfogadta a Smer kongresszusa (ez önmagában abszurd, hiszen nem párt-, hanem kormányzati intézkedéscsomagról van szó), majd mind a 15 pontját bemutatta a kormányfő. Ez sem akadályozta meg őt abban, hogy kedden ismét a kamerák elé álljon, és elmondja ugyanazt, megfűszerezve pár friss adattal - hogy garantált legyen a médiafigyelem. Miért ilyen népszerű a Smer, hogyan tudja Robert Fico több mint egy évtizede 30 százalék felett tartani pártja támogatottságát? Sokan sokszor nekifutottak már a kérdés megválaszolásának, de kevesen tartják kiemelkedően fontosnak a pártvezér tematizálási képességét. Pedig a siker számos összetevője közül ez az egyik. Robert Fico egyik nagy versenyelőnye, hogy tud témákat diktálni. Ő határozza meg, miről szól a közbeszéd, ritkaság, ha neki kell a többiekhez igazodnia (ilyen volt például a Váhostav-botrány, ami ezért is volt veszélyes a kormánypárt számára). Fico még ellenzékben is képes erre - pedig akkor alapból a kormánynál a kezdeményezés lehetősége -, ha pedig ő tartja kezében a kormányrudat, akkor szinte senkit sem enged szóhozjutni. A modem tömegkommunikáció korában ez a képesség kiemelten fontos. Sokszor ugyanis nem az számít, ki mit mond, hanem hogy benne van-e a hírekben. Ha pedig az ő témáival van tele a média, akkor hazai pályán játszik - akár támad, akár védekezésre kényszerül. Most is ennek láthatjuk egy ékes példáját. A hétvégi bősi népszavazással, valamint a múlt héten kulmináló, az adóhatóságok információs rendszerét érintő hibák miatt védekezésre kényszerült, ám keddtől már nem erről szólnak a hírek, hanem a szociális csomagról. Fico még azelőtt kihúzta az ellenzék alól a lovat, hogy az ráült volna - eddig csupán pár kötelező körre futotta az erejéből a Smer számára kínos témákban. Fico kedden elővette a régi táblát, majd bemutatta az újat, a második csomag 15 pontjával. Elejtett pár újdonságot, majd tegnap visszatért a témához, csapdát állítva az amúgy is bódult ellenzéknek: mondják meg, hogy támogatják-e a csomagot, ha pedig nem, akkor ismerjék el, hogy a kormányra jutás után el akatják törölni. Persze erre a kérdésre is lehet jó válaszokat adni (mondjuk egy ilyet: „nem fogunk Fico populista csomagjaival foglalkozni, a társadalom valós problémáira akarunk válaszokat adni, az embereknek ténylegesen segítő intézkedéseket fogunk hozni...”), ám még mielőtt egyáltalán eljutna idáig az ellenzék, Fico már ma elkezdi kipipálni a feladatokat: Nagytapolcsány mellett bemutatja, hogyan kirándulhatnak a rászoruló családok ingyen, az ő csomagjának köszönhetően. Természetesen nem minden rászoruló, természetesen ez az intézkedés sem rendszerszintű, de nagyon hatásosan eladható. így a kormányfőnek ma már nem a bősi eredmény miatt kell magyarázkodnia. Mivel a téma lassan feledésbe merül, azt is megengedheti magának, hogy belügyminiszterének átadva a terepet, csupán pár morzsát szóljon a csallóközieknek. Vagy még azt se. Az ellenzék pedig tovább gondolkodhat, hogy hogyan ragadja magához a kezdeményezést. FIGYELŐ A Die Welt egyebek között kifejtette, hogy a menedékkérők szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben, amint Magyarország területére érnek, ez pedig vonzóvá teszi Magyarországot mint tranzitországot az észak-európai térséget megcélzó embercsempész bandák számára. A lap hozzátette: az embercsempészek nyilvánvalóan rendőrökkel is együttmű-ködnek, a határ magyar és szerb oldalán egyaránt. A menekülthullám felkészületlenül érte a magyar hatóságokat - írta a Der Standard osztrák napilap helyszíni riportjában, amely Ásotthalom településen az illegális bevándorlókra „lecsapó“ helyiekről készült. A cikk megállapítja: a magyar hatóságok túlterheltek, és az ország különböző pontjairól vezényeltek rendőröket a határhoz. A Vadászat menekültekre címmel közölt riport beszámol arról is, hogy Ásotthalom számos lakója magára hagyottnak érezte magát, ezért kezdték el a migránsok bejelentését. Kevesen segítenek a migránsokon, egy pohár vizet vagy egy darab kenyeret csak ritkán adnak - úja a cikk szerzője, aki szerint a legtöbb környékbeli lakos számára a menekültek segítése egyet jelent a helyi viselkedési szabályok elleni vétséggel. (MTI) Vadászat menekültekre A Die Welt című német és a Der Standard című osztrák lap is részletesen foglalkozott a Magyarországot érő menekülthullámmal. A német lap az ideiglenes műszaki határzárról írt. A Magyarország előrehozza a menekültek elleni kerítés épitését cimű cikk kiemelte, hogy a kormány rohamtempóban igyekszik felhúzni a kerítést. Ám amióta az ideiglenes határzár terve ismertté vált, megnövekedett a magyar-szerb határon illegálisan átkelő bevándorlók száma. A kerítés megépítéséről szóló júniusi kormányzati bejelentésnek mindenekelőtt az volt a következménye, hogy a zöldhatáron minden nap jelentősen több menekült kel át, mint korábban. A legtöbben nem Magyarországra, hanem „a gazdag északra“ kívánnak eljutni, de Magyarország a dublini rendszer alapján köteles visszafogadni a továbbutazó migránsokat, ha a célországok visszaküldik őket. Ezzel az eszközzel pedig a célországok hamarosan gyakrabban akarnak majd élni, így Magyarországnak „potenciálisan valóban migránsok százezreinek beáramlására kellene felkészülnie.
