Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-27 / 172. szám, hétfő
10 INTERJÚ EGESZSEG ■ 2015. JULIUS 27. www.ujszo.com • Dr. Erdei Edit urológusként 40 éve keresi a férfimeddőség okait Szerinte az egyik „gyanúsított" épp az elektroszmog, amelynek az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatása csaknem mindenütt tetten érhető... Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy UNESCO-konferencián, ahol alkalmam volt találkozni egy svájci-francia kutatócsoporttal. Pontosan a férfi ondósejtképzési zavarok és a számítógép-használat közötti összefüggést kutatták, s nagyon gazdag ismeretanyaggal rendelkeztek. Számomra nagyon megdöbbentő volt, és úgy gondoltam, ez az a terület, amelyre nem gondolunk, de amelyre igenis gondolni kell. • Bizonyíthatóan akkor emelkedett meg a meddő férfiak száma, amikor a számítógép elterjedt? Ez is egy fontos esemény volt, de már előtte is voltak erre vonatkozó megfigyelések. Például a hatvanas években figyeltek fel arra, hogy a mikrohullámú sugárhatás és a szemhályog kialakulása között ösz- szefiiggés van. Vagy a haditengerészetnél a hetvenes években komoly vizsgálatokat végeztek. Ötezer tanulmányt néztek át, s olyan jelenségekre derült fény, amelyek miatt ezt a tanulmányt egy kicsit „jegelték”. Én nem ismertem az amerikai Artur Fristenberg urat. Az orvosegyetemi tanulmányok közben derült ki, hogy ő is túlérzékeny az elektroszmogra. Megdöbbentő adatokat találtam nála. Alakított egy munkacsoportot, és egy civil szervezetet, amelynek ő az elnöke, könyve, folyóirata jelenik meg, amelyekben a sugárzással kapcsolatos tényeket tárja fel. A lényeg: nincs hely, ahová el tudunk bújni. Meg kell jegyeznem, hogy minden országban másképp ítélik meg a kérdést. Svájcban megjelent egy tanulmány, amely azt mondja el, hogy az ország egyik városba rövid- hullámú adóvevő állomását telepítettek. Egyre-másra panaszkodtak az emberek, hogy súlyos alvászavaraik vannak. Kiderült, hogy még a város határán túl is voltak olyan területek, ahol ezek az alvászavarok megmutatkoztak. Az emberek nem tudták, mikor van aktív állapotban az adóvevő, de nekik pontos feljegyzéseket kellett vezetniük a tüneteikről. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az adóvevővel vannak összefüggésben az alvászavarok, s lám, Svájcról lévén szó, megszüntették az adót. • Hogyan lehet felmérni, hogy ki milyen terhelés alatt van? Ez ma már nem probléma. Nagyon komoly műszerekkel mérik a terhelést, gyakorlatilag mindenféle sugárterhelést tudnak mérni, nem csak az elektroszmogot. • Ott még nem tartunk, hogy a sugárterheltség mérése az orvosi kivizsgálás része lenne... Valóban nem tartunk még ott, de igyekszünk megtalálni a módját, hogy az orvosok megismerjék ennek fontosságát, mert erre igenis gondolni kell! A probléma az, hogy nagyon változatos a tünetegyüttes, tehát nem mindenkinek vannak ugyanolyan tünetei. Csak amikor valaki gyermeket szeretne és nem sikerül, akkor kezdünk el alaposabban kutatni az okok után. A betegek többsége addig próbálkozik, amíg nem talál a bajára orvosságot. Elektroszmog: nincs hely, ahová el tudunk bújni előle Elkeserítő, hogy bár a diagnosztikai és terápiás lehetőségek napjainkban összehasonlíthatatlanul jobbak, mint régen, mégis több a gyermektelen pár, mint néhány évvel ezelőtt. A statisztikai adatok szerint a század eleje óta számuk megduplázódott. Annak sem örülhetünk, hogy még mindig foghíjasak ismereteink a mindenütt jelen lévő sugárterhelés káros hatásairól. Somogyi Tibor felvétele Amikor a fiatalok késő éjszakáiba tévé előtt ülnek, nem alszanak, súlyos egészségfiá- rosodást idézhetnek elő. • • Önnek is van konkrét esete? Természetesen. Egy fiatalembernél egyik napról a másikra jelentkezett a csalánkiütés. Először csak egy bizonyos testtájon, aztán pedig az egész testén. Állapota any- nyira leromlott, hogy az intenzív osztályon kezelték. Mivel ún. autoimmun csalánkiütésről van szó, épp nemrég vetettem fel, hogy meg kellene vizsgálni sugárterheltségét is. Szakácsként dolgozik, tehát meg kell nézni, hogy milyen eszközöket használnak főzéskor, illetve hol lakik. • Létezik valamiféle skála, amely megmutatja a veszélyeztetettség mértékét? Itt egy moszkvai tudóst említenék meg, aki kimutatta, hogy már egy ádagos mobiltelefon okozta sugár- terhelésnél 10-15-ször kevesebb sugárterheléskor a baktériumok DNS-szerkezetében a rezonancia elváltozásokat vált ki. Ez pedig veszélyt jelent az emberi szervezetre, mert ha a baktériumnál valamilyen probléma jelentkezik, az az embernél is gondot okoz. • Egy mobiltelefon vagy számítógép 24 óra alatt milyen sugárterhelést jelent? Ezt így nem tudom megmondani, a sugárterhelésnél ugyanis két dolgot kell figyelembe venni: a sugárforrástól való távolságot, a kockázat a távolság négyzetével csökken, és az időtartamot, amíg használja a sugárforrást. Az érzékenység mindenkinél más. Nagyon sok megfigyelés született a sugárterhelésről. Lettországban például radarokat szereltek le, mert kiderült, hogy a fák évgyűrűszerkezetét is megváltoztatták. Gondoljuk csak el, milyen mélyreható következményei- lehetnek ennek. Azt mondják, hogy az erdőket nemcsak a savas eső károsítja, hanem legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben a környezeti hatás. • A tények valóban félelmetesek. Hogyan védekezzünk? Védekezhetünk egyáltalán? Nem könnyű a védekezés, mert ez nem olyan, mint a röntgensugárzáskor, hogyha az ólomlemezt odatesszük, az megvéd a sugárzástól. Az elektroszmog mindenen áthatol. De azért vannak védekezési módok: bizonyos eszközök használatával meg lehet védeni a sugárzástól a lakást, az egész épületet, a külső környezetet, saját magunkat. Az autó motorházában is iszonyú nagy az elektroszmogterhelés, a műszerfal pedig szintén sugároz, mert a műszerek egy része úgy működik, mint a fedélzeti komputer. Ma már létezik olyan eszköz, amelyet ha magára tesz az ember, akkor egy bizonyos távolságig védelmet nyújt. • Térjünk vissza a férfimeddőségre. Milyen mértékben hibáztatható az elektroszmog? Ezt nehéz megmondani. De azt ki lehet jelenteni, hogy mind a női, mind a férfi meddőség egyre jobban terjed. Ebben biztosan jelentős rész az elektroszmog számlájára írható. Svájci-francia kutató- csoport kiderítette, hogy azoknál a férfiaknál, akiknek ún. herevisszértágulatuk van, ami egyébként rontja az ondósejtter- melést, az ondósejtek minőségét és számát, a sejtpusztulás mértéke sokkal nagyobb, mint azoknál, akiknél ilyen probléma nem áll fenn. Tanulmányozták azt is, milyen különbség tapasztalható, ha ezek a sejtek sugárvédelem nélküli vagy sugárvédelemmel ellátott képernyő hatásának vannak kitéve. Kiderült, hogy a sugárvédelem nélküli képernyő 300 százalékkal megnöveli a sejtpusztulást. • Találkozott olyan esettel, amikor egy meddő férfi csökkentette a testét ért elektroszmog mértékét, és utódot nemzett? Nemcsak én találkoztam ilyen esettel, hanem a francia és svájci kollégák is. A sugárterhelés a nőgyógyászatban is fontos szerepet játszik. Több olyan eset ismert, amikor a nő nem tudott teherbe esni, és egész nap a képernyő előtt ült. Tudjuk, ma már nehéz olyan munkát találni, amelyhez nem kell számítógép, ezért nehéz bizonyítani a sugárterhelés szerepét a meddőségben. Van egy fiatal páciensem, aki telefonközpontban dolgozik, két éve beteg. Azt javasolták neki, hogy a képernyőre szereljen védőrendszert. Fél év után elkezdett javulni állapota, mára már teljesen meggyógyult. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1986-ban megbízta a Karolínska Egyetemet, hogy vizsgálja meg, milyen változások történnek a képernyő előtt ülő embereknél. Kiderült, hogy az adrenalinszint alakulásában óriási különbség van a normális napszaki ingadozáshoz képest. Aki számítógép előtt ül, annak szervezetében nem úgy változik az adrenalinszint, hogy reggel magas, aztán visszaesik, majd délutánra újra megemelkedik, hanem úgy, hogy a szervezet folyamatosan magas szinten tartja, stresszhatásként éli meg. Normális esetben egy idő után csökken az adrenalinszint, de aki a sugárvédelem nélküli képernyő előtt ül, annak tartósan magas marad. • Milyen káros hatással van ez a szervezetre? Hogy csak a legfontosabb káros hatást említsem: stresszt, szívritmusfrekvencia-váltást okoz, magas vérnyomást, bőrtüneteket, krónikus fáradtságot vált ki. Azt is tudjuk, hogy ott, ahol emelkedett az elektroszmog szintje, kétszer nagyobb a gyermekkori leukémiás esetek száma. Nagyon fontos, hogy éjszaka ne dolgozzunk, ne szórakozzunk, hanem aludjunk, mert a melatonin éjszaka, sötétben termelődik. A szervezet öngyógyító képessége, a regenerációs folyamatok ilyenkor kelnek életre. Amikor a fiatalok késő éjszakáig a tévé előtt ülnek, nem alszanak, súlyos egészség- károsodást idézhetnek elő. Napjainkban gondolni kell arra, hogy az okostelefon korládan használatával is hasonló problémát lehet előidézni. Azt is kimutatták, hogy gyereknél a két agyfélteke közötti kapcsolatot zavarja meg az elektroszmog. Például ha egy gyerek 20 percet ül a televízió előtt, csak rá kell nézni, hogy lássuk: milyen bamba lesz az arckifejezése. Vannak olyan példáim arra, hogy ugyanaz a gyerek 40 perces tévénézés után sokkal primitívebb rajzot készít, mint tévénézés előtt. • Az utánpótlás egészséges fejlődéséért tenni kellene valamit, hogy ez a helyzet valamelyest változzon... Vannak kezdeményezések, s ebben az északi országok járnak élen. Ok szorgalmazzák például, hogy a serdülőkor előtt a gyerek ne kapjon mobiltelefont. Azt is szeretnék elérni, hogy a középületekre (oktatási intézmények, kórházak, templomok stb.) ne szereljenek adóvevőt, vagy hogy a trafoházak távol legyenek a lakóépületektől. Sok még a tennivaló, elsősorban a megfelelő, bizonyítékokon alapuló információk terjesztésében. Kovács Ilona
