Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-17 / 164. szám, péntek

www.ujszo.com I 2015. július 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Fegyvert se fognánk egymásért?! Gyengül a NATO-tagok közti szolidaritás F riss közvélemény-kutatás a NATO-tagállamok közti szolidaritás gyen­gülésére mutatott rá. A PEW Research Center adatai szerint alig néhány tagállam közvéleménye támogatná, hogy egy oroszok által megtámadott másik tagállamnak katonai segítséget nyújtsanak. Ezeknek az eredményeknek a fé­nyében nem csoda, hogy oly régóta folyik a vita arról, szállítson-e az Egyesült Államok fegyvereket Uk­rajnának vagy sem. Hiszen még az sem biztos, hogy egymást támogat­nánk, nem hogy egy olyan országot, amely nem is NATO-tag. A felmérésben szereplő angolszász országok - az USA, Kanada és az Egyesült Királyság - közvéleménye volt egyértelműen az a csoport, amely orosz agresszióval szemben a NATO Alapokmány V. cikkelyét, vagyis a szolidaritást katonai módon is támogatná. Ezekben az orszá­gokban 56, 53 és 49%-ban támogató a népesség, míg csupán 37,36, il­letve 37% elutasító a katonai opció­val szemben. Lengyelország érthető módon vezeti az európai statisztikát: a lengyelek 48 százaléka fogna fegyvert (34%-a elutasítaná), ha egy másik - mond­juk balti - tagállamról lenne szó. Azért még ezek a számok is megle­pők a konfliktus közelsége tükré­ben. Végül: a három nagy kontinentális hatalom, Franciaország, Németor­szág és Olaszország lakossága egyértelműen elutasítja ezt az alter­natívát! Ez azt jelenti, hogy Rigáért vagy Varsóért jelenleg a francia, a német vagy az olasz közvélemény­nek esze ágában sem lenne fegyve­res konfliktusba keveredni Orosz­országgal. El kell gondolkodni azon, hogy nemcsak az uniós, hanem a transz­atlanti szövetséges identitásunk is mennyire elveszett a jólétben. Amíg az angolszászok más felelősségi szinten tekintenek a világra, addig az európaiakra jellemző bezárkózás, köldöknézés és világpolitikai fé­lénkség sajnos itt is meglátszik. Pont az, ami az Európai Unió „külpoliti­káján” is. Sem a közvélemény, sem a politikai vezetők nem mernek ilyen konfliktusokba beleállni. Pedig az elég szép vállalás, hogy hiába válhatna Chicago vagy Bos­ton orosz atomcsapás célpontjává, az amerikaiak és még néhányan mégis vállalnák, hogy megvédjék Tallint, Rigát vagy Vilniust. Ezt az elemi szintű szolidaritást vissza kell hozni az unió határain belülre is, különben sem az ukránkérdést nem fogjuk tudni megoldani, sem arra nem lesz esély, hogy a menekültek vagy éppen a pénzügyi szolgáltatók adóztatása ügyében értelmes közös álláspont alakuljon ki. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Mindenki fejlődik B udapesten a Folyóiratok éj szakáj án találkoztam Orbán Sándorral, egy számítástechnikai szak- középiskola testnevelő tanárával és neveltjeivel, akik tavaly az Ifjúsági Karate Világkupán 11 érmet nyer­tek. Ez önmagában is nagy ered­mény, de valójában csak része egy sokkal nagyobb sikernek. Orbán Sándor ugyanis kitalálta a Komplex 3+T nevű sokoldalú tehetségfej­lesztő módszert, amit nem ismerek annyira, hogy behatóan elmagya­rázzam (ám utána lehet nézni), de láttam a gyümölcseit, s azok nagyon meggyőzőek. Sokan úgy tartják, hogy az élsportolók buták, az okos diákok viszont reménytelen antita- lentumai a sportnak, maximum annyit tudnak, hogy csüggedten és megadóan „lógnak a szeren”. Vagyis az ész és a testi ügyesség ki­zárják egymást. Az Orbán- tanítványok ezt cáfolják: kimagasló sportsikereik mellett szavalnak, no­vellákat írnak, sporttudományi ku­tatásokat végeznek, művészeti díja­kat nyernek, s a tanulásban is élen járnak. S láttam, hogy roppant jó- kedvűek, magabiztosak, de nem ön­teltek! A tanár úr elmondta, hogy mivel a reáltípusú szakközépben alig van művészetoktatás, a karate­csapat tagjainak - akiknek egyéb­ként az osztályfőnöke - kötelezővé tette a részvételt a szavalóverse­nyen. A gyerekek „kényszerítve” voltak a versolvasásra, de sokan ek­kor és így fedezték fel az irodalmat és azt, hogy lehet kedvenc költőjük. Az edzések után mesterükkel gyak­ran ezekről beszélgettek. A diákok az osztályfőnöki órán is kapnak házi feladatot: egyvonalas, azaz toll fel­emelése nélküli rajzokat kell készí­teniük, vagy novellákat írnak, de ki­zárólag kézzel. Munkáikat a szülői értekezleteken is bemutatják, elő­adják. A sportkutatás olyan gyakor­lati témákra irányul, amelyek tanul­mányozásából a gyengébb sportképességűek is profitálhatnak, például így szerzett tudásukkal se­gítik a jó sportolókat, ugyanakkor tornából is kitűnő érdemjegyet sze­rezhetnek. Ezzel megszűnik a moz­gással szembeni ellenérzésük, fel­oldódnak a gátlások, s a korábban ügyetlennek tűnő fiatal egyszeriben ügyes lesz. Mindenki fejlődik vala­miben - többnyire mindenben. Eszembe jut a mai szülők gyakori panasza, hogy a gyerekek szörnyen le vannak terhelve. Vannak, akik harcolnak a házi feladatok ellen. Nemrég hatalmas online-egyetértés kísérte egy szakember cikkét arról, hogy fölösleges a gyerekeket iskola utáni tevékenységre sarkallni, in­kább pihenjenek a maguk módján. Sokaknak az Orbán-tanítványok is leterheltnek tűnhetnek, de én inkább a tanár úrnak és a szülői tapasztala­tomnak hiszek: a legjobb pihenés a megfelelő terhelés. Es ez nyáron is érvényes. I 5 Tereza LAJOS P. JÁNOS V asárnap este megvertek egy 23 éves roma lányt a gyetvai folklórfesztiválon. A támadói - két kopaszra borotvált fia­talember - úgy megütötték, hogy két helyen eltört az állkap­csa. Már túl van a műtéten - állkapcsát összecsavarozták -, de még hetekig gyógykezelésre szorul. A hírek szerint azért verték meg, mert a bőre barnább volt a szlovákiai átlagnál, és ezért menekültnek nézték. Állítólag röviddel a brutális tá­madás előtt egy csoport szidalmazta őt, vagyis feltehetően elmondták mindenféle jöttment menekültnek. Lehet, hogy Gyetva környékén így nevezik a romákat, esetleg tényleg menekültnek nézték, és így akarták ráébreszteni arra, hogy talán mégis jobb lenne neki Szíriában vagy Af­ganisztánban. De ez mindegy is, mert nem magyarázták el neki, hogy mit is szeretnének tőle, csak ütöttek. Bottal. A fejére, pontosabban az arcára, olyan erővel, hogy két helyen eltört az állkapcsa. Az apa természetesen feljelentést tett, a rendőrség nyomoz, az ügyet testi sértésként kezelik. Mintha csak egy kocsmai verekedés történt volna. A hírekben igyekeztek kiemelni, hogy a lány rendezett körülmények között él, egyetemista, aki gyógyszerészetet tanul, és még zenei tehetsé­get is örökölt édesapjától, aki tanító a helyi iskolában, egyébként pedig a híres roma zenész, Ján Berky Mrenica rokona. Mintha ennek bármi köze lenne ahhoz, hogy egy kopasz állat megvert egy fiatal lányt. Ha esetleg csak hat elemije lenne, botfule, vagy egy roma telepen élő 50 éves ci­gányasszony lett volna, akkor bárki szabadon megverheti? Áz eset vasárnap este történt, de azóta egyetlen politikus sem állt ki azzal, hogy elítéli a Tereza elleni rasszista támadást. Nem szólaltak meg magyar politikusok sem, pedig most ugyanúgy ki kellene állniuk, mint ahogyan azt Zsák Maiina Hedvig ügyében tették. A roma szervezeteken kívül nem nagyon mondtak véleményt civil szervezetek, hallgattak a magyar szervezetek is. Kérdés az is, hogy a rendőrség egyáltalán rasszista támadásként kezeli-e az ügyet, hiszen ahhoz kis túlzással bizonyítani kellene még azt is, hogy a támadó éppen akkor szidta a romákat, miközben ütött. Ha ezt kicsivel előtte vagy utána tette, akkor lehet, hogy az ügyész, a bíró már nem talál rasszista indítékot, Szlovákiában a bírósági Ítéletek alapján szinte nincs is rasszista támadás. Az még enyhítő körülmény is lehet, hogy mindenféle jöttment menekültnek nevezték, hiszen tájainkon a menekülteket nem nagyon szeretik, az eset akár a megelőző intézkedé­sek körébe is sorolható. Tereza hátára nem írták fel támadói, hogy „Gázkamrába a romákkal! ”, ami a kopasz neofasiszták egyik kedvelt rigmusa, mindjárt a zsidók és a magyarok szidalmazása után. Talán ennek „köszönheti”, hogy a bel­ügyminiszter és a kormányfő még nem állt elő bizonyítékaival, és nem állítja, hogy Tereza önmagát verte meg, úgy vágta képen magát, hogy két helyen eltört az állkapcsa. Robert Fico ugyan két sajtótájékoztatót is tar­tott a napokban, olyan fontos témában, hogy kinek is volt esküvői tanúja 20 évvel ezelőtt Radoslav Procházka, a Sieť elnöke, de arra már nem fu­totta, hogy legalább néhány szóban elítélje ezt az első ránézésre is rasszista támadást. Habár Tereza állkapcsa ettől nem gyógyulna gyor­sabban, de talán segítene orvosolni a gyalázatos bűncselekmény okozta lelki traumát. A csont ugyan összeforr, lehet, hogy a verésnek testi nyo­ma nem marad, de Tereza várhatóan nem szívesen látogat el újra a gyet­vai folklórfesztiválra. FIGYELŐ Labdarúgó bókemórkőzós Az orosz és a világbajnok német labdarúgó-válogatott között bé­kemérkőzést szervezne Volgo- grádban a II. világháború kegyet­len csatájának emlékére a térség kormányzója. Andrej Bocsarov hangsúlyozta, a meccs szimboli­zálná, hogy a világháború óta a két népet már sok minden összeköti. Szerinte az oroszországi világ- bajnokságra épülő új, 45 ezer fé­rőhelyes stadion méltó helyszíne lehetne a találkozónak. Ötletét már megosztotta Vitalij Mutko sportminiszterrel is, ám azt egye­lőre egyik ország labdarúgó­szövetsége sem kommentálta. A sztálingrádi volt a világtörténelem egyik legvéresebb csatája. Másfél millióan haltak meg a szovjetek és a tengelyhatalmak 1942. augusz­tus 21. és 1943. február 2. közötti összecsapásában. A német ost­rommal kezdődött és szovjet győ­zelemmel zárult csata volt a II. vi­lágháború fordulópontja az euró­pai hadszíntéren. (MTI) Horvátország 550 migránst fogad be Horvátország két éven belül 550 Európai Unión kívüli menekültet fogad be, hogy a többi tagországgal együtt könnyítsen a Görögországra és Olaszországra nehezedő, jelen­tős migrációs nyomáson - erről döntött tegnap a horvát kormány. Ranko Ostojic belügyminiszter ki­jelentette: „ez a válaszunk azokra a humanitárius katasztrófákra, ame­lyek az utóbbi időben a Földközi­tengeren történnek”. Horvátország ezzel hozzájárult az EU-ra gyako­rolt nyomás enyhítéséhez, Olasz­ország és Görögország megsegí­téshez, ahová nagy számú, nem­zetközi védelmet kérő menekült érkezik a harmadik világból. A kormány az EU-tagállamok veze­tőinek júliusi megállapodásában vállaltaknak tett eleget, mely sze­rint Olaszországban és Gö­rögországban tartózkodó 40 ezer migráns önkéntes áthelyezéséről és 20 ezer EU-n kívüli országokban lévő menekült betelepítéséről hoz­tak határozatot a résztvevők. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom