Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-17 / 164. szám, péntek

4 | KÜLFÖLD 2015. július 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Hollandé: meggátolt terrorcselekmények Athéni igen a takarékosságra A görög belügyminiszter szerint ősszel előrehozott parlamenti választásokat tarthatnak Párizs. Terrorcselekményeket hiúsítottak meg a héten Fran­ciaországban - közölte Francois Hollandé francia államfő. „A héten megelőztünk terrorcse­lekményeket, amelyek bekö­vetkezhettek volna” - mondta a köztársasági elnök, akit egy dél­franciaországi vegyi üzemben kedden feltehetően szándékosan bekövetkezett robbantásról kér­deztek az újságírók. A bűncselekménynek nem voltak áldozatai és károkat sem oko­zott. Bemard Cazeneuve bel­ügyminiszter azt közölte, hogy négy embert, köztük a haditen­gerészet egyik volt katonáját vették őrizetbe hétfőn az ország négy különböző pontján. „Francia katonai létesítmények ellen terveztek terrorakciót” - mondta a tárcavezető. (MTI) Japán katonák bevethetősége Tokió. A japán alsóház tegnap megszavazta azt a törvényja­vaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a szigetország a második világháború után először külföl­dön is bevethesse a katonákat. Az ellenzék bojkottálta a vokso­lást. A hadsereg feladatainak körét bővítő törvénytervezetet a lakosság jelentős része is ellenzi. Szerda este több tízezren tüntet­tek a törvényhozás épülete előtt a javaslat elfogadása ellen. Össze­csapások robbantak ki a tiltako­zók és a rendőrök között. (MTI) Obama és Putyin Iránról beszélt Moszkva/Washington. Ba­rack Obama amerikai elnök fel­hívta orosz kollégáját, Vlagyi­mir Putyint, megköszönte neki Oroszország munkáját az iráni atomprogramról szóló tárgyalá­sokon, és mindketten megálla­pították, hogy az a kedden meg­született megállapodás Iránnal az egész világ érdekét szolgálja. Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy milyen fontos az amerikai-orosz párbeszéd a vi­lág biztonságának és stabilitásá­nak garantálásában. A két világ- hatalmi vezető nagyon ritkán hívja telefonon közvetlenül a másikat azóta, hogy az ukrajnai válság miatt feszültté vált a két ország viszonya. (MTI) Csapást mértek a húszi lázadókra Szanaa. Csapást mértek a dél­jemeni Aden kikötőváros két negyedében a kormányhoz hű erők az övezetet korábban el­lenőrző húszi lázadókra. A Szaúd-Arábia vezette szövetsé­gesek légitámadásainak támo­gatásával végrehajtott offenzíva súlyos csapást jelent a síita lá­zadókra, akik március óta pró­bálják az ellenőrzésük alá vonni a stratégiai fontosságú várost. A katonákat Szaúd-Arábiában ké­pezték ki, a program két hónapja kezdődött. A csapatokat új fel­szereléssel, így páncélozott járművekkel is ellátták. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. A görög parlament megszavazta tegnap azokat a megszorító intózkedéseket, amelyeket a hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentő­csomagról szóló tárgyalások megkezdásáért cserébe. Az euróövezeti pénzügyminisz­terek tegnapi konferenciáján elvi megállapodás jött létre arról, hogy 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt nyújtanak Görögországnak 3 hónapos lejáratra. Az athéni parlament tegnap hajna­lig gyorsított eljárásban tárgyalt a ta­karékossági csomag első részéről, a törvénytervezetről 229 honatya sza­vazott igennel, hat tartózkodott, 64 pedig nemmel voksolt. Utóbbiak kö­zött volt Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki a múlt hét ele­jén mondott le posztjáról, Panajótisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, valamint Zoi Konsztantopúlu parla­menti elnök, a kormányzó Sziriza párt egyik kiemelkedő tagja. A Szi­riza 32 képviselője szavazott nem­mel, és a hat tartózkodó is a párton belüli volt. Sok ellenzéki képviselő viszont igennel voksolt, és Alekszisz Ciprasz miniszterelnök támaszkod­hatott a Sziriza koalíciós partnerére, a jobboldali Független Görögökre (ANEL). Röviddel a parlamenti vita kezdete előtt a radikális baloldali Sziriza élén álló Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azzal fenyegette meg párttársait, hogy lemond, ha nemmel szavaznak a törvényjavas­latra. Előrehozott parlamenti válasz­tásokat tarthatnak szeptemberben vagy októberben - jelentette ki a gö­rög belügyminiszter, miután a Sziri­za képviselői között lázadás tört ki az új nemzetközi mentőcsomag miatt. Tomboltak a tüntetők Összecsapások törtek ki szerda este az athéni parlament előtt a meg­szorítások elleni tiltakozásul rende­Megszavazott intézkedések ► Beindítanak egy nagy mértékű áfaemelést. ► Elindítjáka nyugdíjrendszer átalakítását. ► Befagyasztják a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat. ► Garantálniuk kell a görög statisztikai hivatal függetlenségét. ► Automatikus költségvetési kiadáscsökkentő mechanizmusokat kell bevezetniük. zeit tömegtüntetésen. A rendőrök paprikaspray-t és könnygázt vetet­tek be a rájuk Molotov-koktélokkal és kövekkel támadó többtucatnyi ál­arcos fiatal ellen. A rendbontók ki­rakatokat törtek be és legalább egy autót felgyújtottak. Az erőszak lát­tán a békés demonstrálok menekülni kezdtek. A rendőrség közölte, hogy legalább 50 embert őrizetbe vettek. A hatóságok közlése szerint több mint 12 ezren gyűltek össze a parla­ment épülete előtti Szintagma téren, hogy tiltakozzanak a Görögország és hitelezői között hétfőn kötött meg­állapodás ellen. „Nemet mondunk a privatizációra, mentsük meg a kikö­tőket, a DEI-t (a nemzeti energia­vállalatot), a kórházakat” - volt ol­vasható a parlament előtt elhelyezett egyik transzparensen. Jöhet az áthidaló kölcsön Az euróövezeti pénzügyminisz­terek tegnapi telekonferenciáján elvi megállapodás jött létre arról, hogy 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt nyújtanak Görögországnak 3 hóna­pos lejáratra. A pénzt az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus­ból (EFSM) állják. Az elvi megál­lapodás azután született, hogy a gö­rög parlament elfogadta a reformok­ról szóló törvényjavaslatokat. Az át­hidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valuta­alappal szemben már fizetési kése­delembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törleszte­nie, az újabb mentőcsomagról vi­szont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások. Görögország teljesítette az új mentőcsomagról való tárgyalások megkezdéséhez szükséges, az euró­övezeti vezetők által meghatározott feltételeket - állapította meg tegnap az Európai Bizottság. Bizakodó a Valutaalap Görögország európai hitelezői egyre inkább hajlanak az adósság át­alakítására - jelentette ki Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF kedden jelentette be, hogy nem fog részt venni a harmadik görög men­tőcsomag finanszírozásában az adósság olyan átalakítása nélkül, amely lehetővé teszi a törlesztési terhek jelentős mérséklését közép­távon. „Mindenkinek értésére ad­tuk, hogy bármilyen megállapodás­ról is legyen szó, meg kell találni a módját a terhek csökkentésének an­nak érdekében, hogy az ország fenn­tartható pályára állhasson” - mond­ta Lagarde. Az IMF három javaslat­tal állt elő: a törlesztési periódus több évtizedes megnyújtásával 30 éves törlesztési moratóriummal, Athén rendszeres pénzügyi támogatásával, illetve az adósság átalakításával. Francia és finn támogatás Az uniós országok közül elsőként a francia parlament nagy többséggel megszavazta a harmadik görög pénz­ügyi mentőcsomagot. A francia par­lamenti szavazásnak - ellentétben Németországgal, Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Szlo­vákiával, Ausztriával, ahol a politikai elit visszafogottabb volt a megálla­podást illetően - nincs kötelező ér­vénye a kormány fellépésére. Manuel Valis kormányfő megerősítette, hogy Görögország hitelezői könnyíteni fognak az ország adósságán. Finnor­szág parlamentje is jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek Görögor­szág kiadósságának rendezéséről - jelentette be Alexander Stubb finn pénzügyminiszter. A német Bundes­tag ma vitatja meg a kérdést. Kárpátalját új főnök kormányozza Hennagyij Moszkal személyében új elnöke van a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatalnak, Petro Porosenko ukrán elnök iktatta be tisztségébe a kormányzét, aki a csempészés elleni kemény fellépést helyezett kilátásba. Ungvár. Kárpátalja új kormány­zója több helyi személyi változást is bejelentett. Hennagyij Moszkal 2001-2002-ben már betöltötte ezt a tisztséget. Előtte, 1995 és 1997 kö­zött a kárpátaljai rendőrség parancs­noka volt, és jelentős eredményeket ért el az akkor Kárpátalján virágkorát élő szervezett bűnözés elleni harc­ban. Ha megmaradnak a kárpátaljai csempészek kijevi kapcsolatai, akkor a helyzeten Moszkal újonnan kine­vezett kormányzó sem fog tudni vál­toztatni - jelentette ki Lengyel Zol­tán, Munkács polgármestere. A Szlo­vákiával szomszédos ukrajnai megye előző kormányzója, Vaszil Hubai azt közölte, Kárpátalján nyugalom van, a hatóságok a városban és a megye egész területén ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. Továbbra is kere­sik a Jobboldali Szektor (PSZ) hat fegyveresét, akik hét végi munkácsi lövöldözés után menekültek be a vá­ros környéki erdőkbe - közölte Hri- horij Osztafijcsuk, az Ukrán Bizton­sági Szolgálat (SZBU) egyik veze­tője. Munkácson szombaton három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés robbant ki a PSZ emberei és Mihajlo Lanyo ellenzéki parla­menti képviselő testőrsége között, s a konfliktus a csempészpiac felosztása körüli vitára vezethető vissza. Pavlo Klimkin külügyminiszter azt mondta, a Kárpátalján történt fegy­veres konfliktus miatt veszélybe ke­rülhet az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumliberalizáció. A mi­niszter szerint ugyanis „a szomszé­dos országokban sok olyan politikus van, aki igyekszik elferdíteni ezt a kérdést. Mindenekelőtt Magyaror­szágon, de Szlovákiában is. Nézzék meg ezeknek az országoknak a saj­tóját, és meglátják”. Klimkin úgy Moszkal, az új kormányzó (MTI) vélte, nagy a veszélye annak, hogy ősszel nagy nyomás lesz (Ukrajnán) a vízummentesség megadásával kap­csolatban, mert az EU bizonyos erői hiányosságokat fognak keresni Uk­rajna felkészültségét illetően. (MTI) Feltételekkel lemondana Ponta Bukarest. Kész lenne lemon­dani a miniszterelnöki tisztségről a korrupcióval gyanúsított Victor Ponta román kormányfő, ha elő­zetesen Klaus Iohannis államfő írásban vállalná, hogy a jelenlegi baloldali koalíció jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Ponta kifejtette: nem hajlandó lemon­dani csak azért, hogy Iohannis egy jobboldali politikust jelölhessen miniszterelnöknek. A jobbközép politikai nézeteket valló államfő a szociáldemokrata miniszterelnök lemondását sürgeti, amióta a kor­rupcióellenes ügyészség június­ban bűnvádi eljárást indított Pon­ta ellen. Az elnök nem válthatja le a parlament által kinevezett mi­niszterelnököt, de az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára, hogy kit bíz meg kormányalakí­tással. Pontút a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanú­sítja, hogy 2007-2008-ban hamis tevékenységi beszámolók alap­ján vett fel havi 2000-3000 eu­res honoráriumot. (MTI) Euklidisz Cakalotosz pénzügyminiszter csomagja. Elfogadták. (Tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom