Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-30 / 149. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Lehet, hogy később az SaS is csatlakozik Koalícióban indul az OLaNO és Lipšic pártja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Több mint 20 éve nem indult a parlamenti választásokon koalíció, 2016-ban az Egyszerű Emberek és az Új Többség (Nova) együtt fog próbálkozni. Az együttműködés főként az utóbbi pártnak életbevágóan fontos, mivel ha külön indulna, nagyon nagy valószínűséggel nem ugraná meg az 5 százalékos bejutási küszöböt. A két pártnak együtt 7 százalékot kell elérnie ahhoz, hogy mandátumokhoz jussanak. A felmérések szerint erre minden esélyük megvan, általában az OĽaNO-nak egyedül is össze szokott jönni 7-8 százalék, a Nova 2-3 százalék között áll. A két párt által a Focus ügynökségnél rendelt kutatások alapján a kettős koalíciónak 11 százaléka is lehet. Ez persze nem ilyen egyszerű, az ügynökség csak az együttműködés aktuális potenciálját mérte - magyarázta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus vezetője. Ahhoz, hogy ezt kiaknázzák, el kell magyarázniuk mindkét párt szimpatizánsainak, hogy miért kellett összefogniuk. A 11 százalék körüli eredmény azt jelenti, hogy a koalíció akár a legerősebb jobboldali szubjektummá is válhat. Az utóbbi hónapokban csak a Sieťnek volt kétszámjegyű támogatottsága, Procházkáék szintén 10-11 százalékon állnak. A koalícióhoz csatlakozhat az SaS is. A liberálisok - saját bevallásuk szerint - két okból halogatják a „belépést”: külön is 5 százalék körül teljesítenek, a Focus mérései alapján pedig a hármas koalíciónak együtt nem lenne annyi szavazata, mintha az OĽaNO és a Nova együtt, az SaS pedig külön indulna. Ľubomír Gaiko szerint a Focus a kettős koalícónak 11,2 százalékot mért, az SaS-nek pedig 5,3-at, míg a potenciális hármas koalíciónak csak 14 százalékos eredményt, ami kb. két százalékponttal kevesebb, mintha külön próbálnának szerencsét. (MSz) Hét meg három néha tizenegy is lehet (Jozef Jakubčo felvétele) Fiatalkorú lányokat futtattak a fővárosban 17 éves madám volt a prostihálózat feje ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel negyven fiatalkorú lányból álló prostituálthálózatot működtetett a fővárosban a 17 éves Klaudia K., akit a rendőrség a héten vett őrizetbe. Attól tartva, hogy a gyanúsított esetleg megpróbálná folytatni az „üzleted’, kérvényezték vizsgálati fogságba vételét, amelyről a kerületi bíróság fog végérvényesen dönteni. Az eset érdekessége, hogy a csupán 17 éves lány interneten építette ki a hálózatot, amelyben több tucat fiatalkorú lány kínálta szexuális szolgáltatását gazdag fővárosi férfiaknak. A lányok egy részét a fővárosi Bajkalská utcán található hotelben érték tetten. A kommandósok múlt héten csütörtökön indították az akciót, sikerült őrizetbe venni egy férfit is, aki feltehetően sofőrként dolgozott a bűnbandaként működő szervezetnél. A beépített rendőrök egy 16 és egy 17 éves lányt is letartóztattak az adott szállodában, miután azokkal nemi aktust egyeztek le a világhálón. Egyelőre hat lány tett vallomást, elmondásuk szerint a gyanúsított 2014 szeptemberétől foglalkozott a lányok közvetítésével, azt pontosan nem tudták megmondani, hányán dolgoztak neki. Két óra „feledhetetlen szórakozásért” 500 eurót kértek azzal, hogy a bandafőnök és barátja az összeg felét hagyta meg. A rendőrség több mint hét hónapig figyelte a banda tevékenységét. (TASR, dp) Készpénzből hiány van, bankkártyával viszont az esetek többségében lehet fizetni Ne fújjuk le a görög nyaralást Csődszelfi: ha Görögországba megy nyaralni, vigyen magával készpénzt (SITA/AP-feIvéteI Pozsony. Semmitől sem kell tartania annak, aki az idei szabadságát Görögországban akarja tölteni; az egyetlen bonyodalom, amelyre jelenleg vagy az esetleges államcsőd beállta után fel kell készülni, a készpénzhiány lehet. A külügyminisztérium ezért azt ajánlja a Görögországba utazó turistáknak, hogy vigyenek magukkal elég készpénzt és több bankkártyát. DEMECS PÉTER Tegnaptól zárva vannak a görög bankok, az ország állampolgárai a bankautomatákból is csak napi 60 eurót vehetnek ki. Azt is csak akkor, ha az automatákban van készpénz, ugyanis a legaktuálisabb információk szerint bankók fogytán vannak, s a pénzintézetek nem töltik fel olyan rugalmasan az automatákat, mint eddig. A 60 eurós korlátozás a turistákra viszont nem vonatkozik, az automaták felismerik a külföldi bankkártyákat, s ezekkel így bármilyen összeget kivehetnek. Problémájuk tehát csak akkor lehet, ha az automatában nincs pénz. Néhol már csak készpénzzel Stanislav Macko, a Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) elnöke állítja, hogy a görög partnereik jelentése szerint az idei turistaszezon zökkenőmentes, bár elismerte, hallott olyan étteremről, ahol bankkártyát már nem fogadnak el: mivel készpénzhiány van, a vendégektől próbálják begyűjteni a bankókat. Ezek az esetek viszont ritkaságszámba mennek, a legtöbb üzletben és vendéglőben a kártyával való fizetés problémamentes. „Nincs mitől tartani. Reálisan fel kell mérni, müyen összeget tervezünk elkölteni, ehhez pedig a biztonság kedvéért számoljunk hozzá egy kis tartalékot. Aggályra nincs ok, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vendéglők, a szállodák sem fognak bezárni, hiszen a turizmusból élnek, csak épp ebben az időszakban jobb több készpénzt vinni magunkkal” - mondta érdeklődésünkre Macko. Az utazási irodák tapasztalatai szerint a Görögországba utazó szlovák állampolgárok többsége all inclusive, tehát teljes ellátással járó utat vásárolt, így nekik valóban csak minimális pluszkiadásra lesz szükségük. A lapunk által megszólított, görög nyaralásokat kínáló utazási irodák egyike sem tapasztalta, hogy a fenyegető csőd miatt lemondtak volna utakat, a görög szigetek iránt ugyanolyan az érdeklődés, mint egy évvel korábban. Az esetleges államcsőd még növelheti is a turisták érdeklődését, hiszen a drachma bevezetése esetén a görögországi nyaralás a jelenleginél is olcsóbb lehetne. Legalább két kártyát vigyenek Peter Susko, a külügyminisztérium szóvivője szerint nagyobb óvatosságra van szüksége a turistáknak, ha több készpénz lesz náluk. „Határozottan ajánlott a nagyobb összeget a szállodai szobák széfjeiben tárolni” - mondta Susko. Ha már megtörténik a baj, s készpénz vagy bankkártya nélkül maradnak, megkérhetik hozzátartozóikat, hogy Szlovákiából küldjenek pénzt a Western Union társasággal, melynek fiókirodái sok postán vagy szállodában megtalálhatóak. A tárca szerint viszont a gazdasági nehézségek ellenére nincs ok lefújni a görögországi nyaralást, csak a készpénzre kell jobban ügyelni. Zuzana Eliášová, a ČSOB bank szóvivője szerint praktikus legalább két, különböző társaság által kiállított kártyát venni. ,A legjobb, ha van hitelkártyájuk és betéti kártyájuk, egyik például Mastercard a másik meg Visa” - mondta a szóvivő. Ugyanakkor megjegyezte, akkor sem történne semmi, ha Görögország a nyaralásuk alatt menne csődbe, ugyanis ez sem jelentené azt, hogy az országban egyik napról a másikra euró helyett már csak drachmával lehetne fizetni. A pénzügyi kár mellett sokkal többet ártana az Európai Unió destabilizálása Akár 3,1 milliárdunkba is kerülhet a görög csőd ALHIRRLL SPPL'JF S ftTRESHEO BttE C ň F CfítP FI . EBRO F00 ERES éfi.c oce JMH.COlO UBER6AN L061STR HELlR H0 NH HOTEL PR05E6UR OIORflLR VJSCOFflN ÍRRP0YH HELTIfl A spanyolok is izgulnak. Ok is sokat bukhatnak. (TASR/AP-felv.) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A görög csődért mi is fizetnénk, Szlovákia ugyanis mintegy 2,2 milliárd euróval szállt be az ország megsegítésébe. Ez GDP-ará- nyosan a második legmagasabb összeg Málta után, ugyanis a bruttó hazai össztermék 4,2 százalékát teszi ki. A hitel vissza nem fizetése mellett azonban a grexit más negatív hatását is megérezné Szlovákia. „A kölcsön maga is jelentős, hozzávetőlegesen a GDP 4,2 százaléka - mondta lapunknak Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. - A következő negatív hatás lenne a várható bizonytalanság az eurózóna többi peremállamában. Spanyol- ország arra vár, hogyan oldódik meg ez a helyzet, Olaszország is hatalmas adósságokkal rendelkezik, ha kijelentenék, hogy elhagyják az eurózónát, az már hatalmas probléma lenne az egész európai bankrendszer számára. Vagyis a »görög megoldást« másolhatja több más peremállam, ami des- tabüizálná az egész rendszert.” A csőd szélén lavírozó Spanyolország 42 milliárddal járult hozzá a görögök mentéséhez, a szintén magas állam- adósságban fuldokló olaszok pedig 62 milliárddal. A közvetlen kölcsön mellett folyamatosan nő a görög „számlahitel”, vagyis az a pénz, amit a görögök kivesznek a bankokból. „Ha Görögország kilépne az eurózónából, ezt a készpénzmennyiséget egyfajta dotációnak tekinthetnénk, amit az unió nyújtott több tíz- milliárd euró értékben az országnak” - állítja Karpiš. Görögországban jelenleg mintegy 45 milliárd euró értékű bankjegy és érme van forgalomban, a lakosság pedig elméletileg még akár további 130 milliárd eurót vehetne ki a pénzintézetekből. Jelenleg a már kivett készpénz további 900 millió eurós „kölcsönt” ró Szlovákiára, állítja Róbert Auxt, a Sieť gazdaságpolitikusa. A napi készpénzfelvétel korlátozása ugyan csökkenti az adósság növekedésének ütemét. Ennek a pénznek a fedezetét ugyanis az eurózóna tagállamainak központi bankjai, vagyis mi mindannyian biztosítjuk. Karpiš szerint azonban a görög kilépésnek súlyosabb hatásai is lennének a pénzügyi károknál. „A kilépés esetén is felmerül több kérdés: stabil állam marad-e Görögország? Csak az eurózónából lép ki, vagy az egész unióból? Hogyan működik majd az unió egy tagállam kiválása után? - sorolja a kérdéseket a gazdasági szakértő. - Nem lehet előre megmondani, hogy Görögország csődje a pénzügyi veszteségen kívül milyen egyéb hatással lenne az országra.”
