Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-18 / 112. szám, hétfő
14 ez-az egészség ■ 2015. május is. www.ujszo.com Arcvakságban szenved Vannak dolgok, amelyekről az ember nem szívesen beszél. Még a legközelebbi családtagoknak is nehéz kimondani az igazságot, ha valamilyen baj ér bennünket. Még nehezebb, ha az illetőt az egész ország ismeri, s ha valami baj van, a hír azonnal szárnyra kap, és köztéma lesz. így van ez Varga Feri arcvakságával is. A zenész félretett minden gátlást, és bevallotta, mi kínozza: nagyon nehezen ismeri fel az embereket. Még a kiadójában is gondja volt vele, nem tudta, kit hová tegyen. A memóriája viszont kitűnő, így ha telefonon hívják, azonnal be tudja azonosítani, kiről van szó, de ha személyesen lát valakit, az már gondot okoz. A Megasztár második szériájának felfedezettje még a volt osztálytársait sem ismeri meg. Ezért, ha csak teheti, általában mindenhová csak a feleségével, Balássy Bettyvel megy, ő mondja meg neki, hogy ki kicsoda. Bár az arcvakság furcsa és ritka betegségnek tűnik, és sokáig az orvosok is annak tartották, kiderült, hogy a népesség 2,5 százalékát érintő problémáról van szó (Brad Pitt is komoly az arcmemória-zavarban szenved). Egyébként az arcvakság, vagy más néven a prosopagnosia, a diszlexiával rokon neuropszichológiai, agyműködési zavarra vezethető vissza. Egyik ritka és súlyos formája minden korábbi idegrendszeri sérülés hiányában, születéstől fogva létezik. A fejlődési arcvakság a felmérések szerint száz emberből legalább kettőnek nehezíti meg a mindennapjait. A gyakori nehézségeken, beilleszkedési zavarokon túl az arcvak embereknek a legközvetlenebb hozzátartozóik, sőt önmaguk felismerésével is komoly problémáik vannak. Az arcfelismerési nehézség átfogó vizsgálatával és agyi folyamatainak megértésével az egészséges arcészlelési folyamatokhoz is közelebb kerülhetünk. A zavar pszichológiai, ezért az idegrendszeri háttérmechanizmusainak megértését és esedeges terápiás lehetőségek kidolgozását sürgeti az a vizsgálati eredmény, miszerint a veleszületett arcvakság öröklődik. (urbán) <3gMEGRENDELŐLAP - ESKÜVŐTERVEZŐ darab 6 €/ darab + postaköltség Vezetéknév: Keresztnév: Utca, házszam: Település: Postai irányítószam: E-mail Telefonszam: Aláírás: Dátum: Tájékoztatás: 02/59 233 266 kommunikációs alábbi Üj szó Az Esküvőtervező a menyasszonyok vagy ifjú jegyespárok számára kínál segítséget az esküvői előkészületekben. Minden szempontra kiterjedő, jól áttekinthető témaköreivel keretet nyújt a sok mérlegelést kívánó részletkérdések kidolgozásához és eldöntéséhez: mikor és hol szeretnénk megesküdni, ki legyen a tanúnk, honnan legyen a ruhánk, milyen legyen a csokrunk, milyen ízű legyen a torta, kiket szeretnénk meghívni, hol tartsuk a lagzit, mit szeretnénk nászajándékba, stb. Az Esküvőtervező a menyasszonyok legpraktikusabb segítőtársa lesz a Nagy Napig! Rendelje meg nálunk! Az ajánlat 2015. május 30-ig tart. A mellékletet szerkeszti: Kovács Ilona, ilona.kovacs@ujszo.com; 02/59 233 461, Reklámmenedzser: Mezőlaky Dóra, tel.: +421 2 59 233 248, mobil: +421 903 241 317, E-mail: dora.mezolakyova@petitpress.sk fotók: Fotolia, képarchívum, Levélcím: Egészség, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 Sztresszcsapda az egybenyitott iroda? Szépen elrendezett sorokban ülnek az emberek: igyekeznek teljesíteni az elvárt kvótát, felettük neonlámpa, állandó mormogás. Ez az egyterű iroda. Valóban a lehető legeredményesebb munka folyik ott? Már a korai kutatások is azt mutatták, hogy az egybenyitott munkahelyi tér stresszt okoz, és rontja a teljesítményt. A zóta felnőtt egy új nemzedék, az Y-generáció, és felmerült a kérdés, hogy ők vajon hogyan viszonyulnak az egyterű irodákhoz. Bár a fiataloknak is kényelmetlen a közös tér, könnyebben alkalmazkodnak ehhez a környezethez: viccelődnek és barátkoznak. Német találmány Az egybenyitott irodák meglepő módon nem Amerikából, hanem Németországból származnak, és az 1950-es években terjedtek el. Ekkor robbanásszerű fejlődés kezdődött mind a gyári munkahelyeken, mind az irodákban: a kibővült gyártás jóval több adminisztrációt követelt, ez pedig komolyabb üzleti, szolgáltatási szektort. Az egybenyitott iroda ödete helytakarékossági és motivációs okokból született: így közvedenebb kommunikáció alakulhat ld a munkatársak között, illetve a vezetőség jobban átlátja, hogy ki mit csinál. A használt eszközök, mint a telefon vagy az írógép viszont nem kis zajt csapnak. A Caligary Egyetem pszichológusai 1997-es kutatásukban egyterű irodák dolgozóit figyelték meg. A vizsgálatot három alkalommal végezték el: először rögtön a munkába álláskor, majd négy héttel azután, végül pedig hat hónappal később. A kutatók vizsgálták a dolgozók elégedettségét a környezetükkel, a stressz-szint- jüket, a teljesítményüket és munkahelyi kapcsolataikat. Az eredmény nem volt meglepő: minden vizsgált ponttal kapcsolatban negatív eredmények születtek. A dolgozók nemhogy közelebb kerültek volna egymáshoz, inkább eltávolodtak. Szomszédjuk zaja megnehezítette a munkájukat, így sokat bosz- szankodtak, ami miatt nőtt a stressz, a produktivitás pedig csökkent. A közös tér nem éri el a célját 2011-ben Matthew Davis szervezed pszichológus elemzett több, a témával foglalkozó kutatást. Az egy légterű iroda gyakori célja azt éreztetni a dolgozókkal, hogy egy modern, laza szervezet működésének részesei, az eredmények szerint azonban ez nem valósul meg. A dolgozók csak saját apróbb részfeladataikra voltak képesek koncentrálni, míg a lojalitás a cég és annak küldetése iránt csökkent. A fenti kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a személyes tér határvonalainak tisztelete és megléte jobb teljesítményt eredményez. Minden n Sokan zenehallgatással próbálják kizárni a munkahelyi zajt, azonban ez sem jó ötlet dolgozónak fontos, hogy környezetét befolyásolhassa, a saját képére formálhassa. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, már az is elég, ha a szoba világítását vagy hőmérsékletét szabályozhatja. Bírod vagy hazamész? A nyitott tér, a nagy zaj és a stressz kihatással van a dolgozók egészségére is. Elcsépeltnek tűnhet, hogy a stressz az oka mindennek, ám olyan környezetben, amelyben nem érezzük jól magunkat, a hosszú távú lét elvi- selheteden. A dán országos munkahelyi környezet kutatóközpont (National Research Centre for the Working Environment) kutatói azt figyelték meg, hogy ahogy növelték az egy irodában dolgozók számát, többen jelentettek beteget. A kétszemélyes irodában dolgozók ádagban ötven százalékkal többször mentek betegszabadságra, mint egyedül dolgozó munkatársaik. Ahol egyáltalán nincsenek külön irodák, hatvankét százalékkal többször jelentettek beteget. Nick Perham pszichológus kimutatta, hogy a magas zajszint, ami ilyen óriási térre általában jellemző, komoly kihatással van az embei kognitív képességeire. Az általa vizsgált személyeknek nehézséget okozott bizonyos információk felidézése és alapvető matematikai műveletek elvégzése. Sokan zene- hallgatással próbálják kizárni < munkahelyi zajt, azonban ez seit jó ödet: Perham kutatásából kiderült, hogy a zenehallgatás szintér visszafogja a mentális teljesítményt Az Y-generáció jobban bírja a zajt? Heidi Rasila és Peggy Roth finn ku tatók 2012-ben azt vizsgálták, hog az 1982 után születettek hogyan vi szonyulnak az egybenyitott irodák hoz. A kutatás eredményei szerint bi zonyos zajok, például a beszélgetései és a nevetés a fiatalokat éppúgy zavar ják, mint az idősebb dolgozókat, il letve őket is frusztrálja a személyes té hiánya Rasila és Roth azt is megfi gyeire, hogy az ifjabb dolgozók meg tanulták másképp magukévá tenr környezetüket: a stresszes szituáció kát gyakran nevetéssel, viccelődéssi oldják fel. Emellett a velük egy tél ben dolgozókkal töltött időt kapcsc latépítésre használják: lehetséges b; rátokat lámák a munkatársaikban. Lassan húsz éve bizonyított, hog rossz ez az irodai elrendezés, még egyre több cég alkalmazza költség hatékonysága miatt. A mai dolgc zók érzékszervei életkortól fiigge lenül túl vannak terhelve: a szám tógép képernyőjének villogása, telefon pittyegése, a munkatársa beszélgetése, nem beszélve a felad; tok sokrétűségéről és mennyiségi ről. A cég vezetősége is tud tem azért, hogy alkalmazottaik ne st kalljanak be: nyugaton sok cé alakít ki pihenő helyiségeket p; kényelmes kanapéval. így ha ; ember kénytelen is egész nap eg zajos irodában dolgozni, közbe van lehetősége egy kis kikapcsi lódásra. (ár
