Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-16 / 111. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 16. Közélet-hirdetés 3 Kormányzati öntömjénezés: olyan dolgokkal is dicsekedett, ami nem az ő érdeme, sok esetben pedig csúsztatott a miniszterelnök Fico minden harmadik állítása valótlan volt Robert Fico április elején értékelte kormánya első három évét, amelynek so­rán 100 intézkedést emelt ki. A demagog.sk nevű portál szerint szinte min­den harmadik felsorolt érv hibás vagy hamis volt. LAJOS P. JÁNOS Egy hónappal ezelőtt Robert Fico megdicsérte kormányát az első három évben végzett mun­káért. Ezt 100 pozitív intézke­déssel igazolta. „Megszüntették Szlovákia ellen a túlzottdefícit- eljárást, és az Európai Bizottság az országot az eurozóna négy, legfelelősségteljesebb költség- vetésű országait tömörítő elit csoportjába sorolta” - jelentette ki például a kormányfő. A demagog.sk, politikusok kijelen­tései értékelő internetes portál szerint azonban ez nem igaz. Ugyan valóban leállította Szlo­vákiával szemben a bizottság a túlzottdeficit-eljárást, de nem sorolta be az országot a négy legalacsonyabb hiánnyal ren­delkező ország közé. „Történelmi” minimálbér-emelés Hasonló állításból, amikor a kormányfő igazolhatóan nem mondott igazat, még hetet ta­lált a demagog.sk. Ilyen példá­ul a minimálbérről szóló állítá­sa. ,A minimálbér történelmi mértékben emelkedett, a 327 eurós 2012-es szintről 380 eu- róra nőtt 2015-re” - ismételte el többször is Fico. Ennél azon­ban két alkalommal is nagyobb mértékben nőtt a minimálbér. Ez 53 eurós, illetve 16,2 száza­lékos emelkedést jelent. Nagyobb növekedést mutat azonban a minimálbér a máso­dik Dzurinda-kormány idején 2002 és 2005 között: akkor 54 euróval emelkedett, ami azon­ban akkor - mivel a minimálbér még jóval alacsonyabb volt - 47 százalékos emelkedést jelentett. De Fico arra már igazán emlé­kezhetett volna, hogy a 2006-2009 közötti időszakban, tehát az ő első kormánya idején is jóval nagyobb volt az emelke­dés: 113 euróval lett magasabb a bér alsó határa, ami akkor 62 százalékos emelkedést jelentett. Lakástámogatások Nem mondott igazat Fico az állami lakástámogatással kap­csolatban sem. Az elemzés két állítását cáfolja. Az egyik szerint 2015-ben 118 millió euróval nő az alap költségvetése, amelyből 25 ezer lakóépület újítható fel. Ezzel szemben az alap költség- vetése 103,5 millió euróval nő - ez is uniós forrásból - a mara­dék 14,5 millió az előző évekből származó maradék. Az állami lakásalap jelentése szerint az összegből nem 25 ezer, hanem csak 22 ezer lakóegység vagyis lakás felújítása lehetséges, te­hát az alap nem is lakóépületek­ről beszél, hanem csak lakások­ról. Ez lényeges különbség, hi­szen egy panelházban több tu­cat lakás van. A másik állítás eh­hez képest csak egy „apróbb” tévedést tartalmaz: Fico azt ál­lította, hogy 2014-ben évközi szinten 70%- kal több pénz jutott la­kásépítésre, vagyis mintegy 38 millió euró, ami a legtöbb 2007 óta. Elég lett volna elő­vennie a sa­ját első kormánya idejére vo­natkozó adatokat, és láthatta volna, hogy 2008-ban 47 milli­ót, 2009-ben pedig 57 milliót fordítottak erre a célra. Nincs teljesen tisztában a kormányfő a törvényalkotás fo­lyamatával sem. Április közepén kijelentette, hogy „a parlament elfogadta az egyik legnagyobb jogi reformot Szlová­kia létrejötte óta - a polgári peres eljá­rás új szabályozá­sát, amely meg­teremti a felté­teleit a hatéko­nyabb, gyorsabb Részben igazat mond (Jozef Jakubčo felvétele) és igazságosabb bírósági eljá­rásoknak”. A probléma ezzel csak az, hogy a vonatkozó jog­szabályokat jelenleg tárgyalja a parlament, és várhatóan 2016 januárjában lépnek majd életbe. Csúsztatások Fico állításai közt 12 félreve­zetőt is talált a demagog.sk. Ilyen például az, hogy a „közki­adások konszolidációja a vá­lasztási ígéretekkel összhang­ban történt. Nem az alacsony és középjövedelemmel rendelkező réteget terheltük meg, hanem a bankokat, monopóliumokat, a cégeket és az átlag feletti bevé­tellel rendelkezőket.” Ezzel szemben az látszik, hogy a kor­mány az adók és a járulékok nö­veléséből szerezte a legtöbb for­rást. Habár igyekezett elke­rülni az alacsony jövedelmű rétegek megadóztatását sok esetben ez nem sikerült. Megakadályozta például az áfa csökkentését. Bevezet­te a járulékfizetést a megbízási szerződések alapján dolgozók eseté­ben, ami szintén érinti az alacsony jövedelmű rétegeket. Hasonlóan félreveze­tő az offshore cégek köz- beszerzésekből való kitiltásá­val való dicsekvés. Ugyan tavaly decemberben elfogadott a par­A kormány 3 éve 70 igaz + 8 hamis .-y, + 12 félrevezető + 10 ellenőrizhetetlen 100 intézkedés • Forrás: demagog.sk lament egy jogszabályt, ami ezt elrendeli, de a Trancparency In­ternational szerint egy fogatlan, betarthatatlan jogszabály szüle­tett, aminek a módosítását az ugyanakkor elfogadott parla­menti határozat is kilátásba he­lyezte. A törvényt jelenleg is tárgyalja a parlament, kérdéses, hogy a módosítás hoz-e majd érdemijavulást. Ellenőrizhetetlen Fico tíz kijelentésének igaz­ságtartalma ellenőrizhetetlen a demagog.sk szerint. Ezek közé tartozik például, hogy 13 ezer új munkahelyet hozott létre a kormány, amelyek hosszú távon is fennmaradnak. Ugyancsak el­lenőrizhetetlen a nyugdíjrend­szer fenntarthatóságára vonat­kozó állítás. Szakértők szerint a rendszer első, állami pillére re­formra szorul, mert hosszú tá- vonfenntarthatatlan. (lpj) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS KONKRÉT LÉPÉSEKKEL A KISEBBSÉGI OKTATÁSÉRT Érsek Árpád A kisebbségi oktatás területén nincs helye a mellébeszélésnek és a poli- tizálgatásnak. A Híd oktatásügyi szakértői szerint az őszinte hely­zetfelmérésben és a politikai érde­kek helyett a tanulók, a szülök, és az iskoláknak otthont adó közösségek érdekeit figyelembe vevő hozzáállás­ban van a siker kulcsa. „Az elmúlt években sajnos, a leg­rosszabb mečiari időket idézve, is­mét a kisebbségi iskolák hálózatának fennmaradásáért kell aggódnunk. A politika ismét betör a kisebbsé­gi közösségek életébe, és az helyett, hogy végre lépéseket tennénk egy hatékony és jó minőségű anyanyelvi oktatás megteremtéséért a hátralé- pések ellen kell küzdenünk. Számos kezdeményezés a politikai haszon- szerzést tűzi ki célul, nem pedig az iskolarendszer valódi reformját. Mindeközben az intézményrendszer hiányos, a magyar oktatásügy nincs jelen mindenhol, ahol magyar gyere­kek vannak; a magyar tanítási nyelvű oktatás helyzete tisztázatlan. Ebből pedig szükségszerűen az következik, hogy szülei aggodalmai miatt szá­mos magyar anyanyelvű gyerek jár szlovák iskolába, és közülük végül nagyon sokat a szlovákiai magyar közösség véglegesen elveszít,” vázol­ta helyzetértékelését Érsek Árpád, a Híd parlamenti képviselője. Bár a helyzet nem könnyű, léteznek utak a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetének javítására. Elsősorban azt kellene megérteni, hogy a szülő számára olyan minőséget kell garan­tálni, amely mellett a magyar iskola kiválasztása nem kockázat, hanem természetes és kívánatos. Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakértője szerint Európában a kisebbségi is­kolák ott tudnak igazán hatékonyan működni, ahol minőségük megha­ladja a többi intézményét. „Egy olyan iskolában kell gondol­kodnunk, amely megfelel a 21. szá­zad követelményeinek. Egy nyitott, befogadó iskolában, amely az ered­ményesség jegyében nemcsak a le­xikális tudásfelhalmozást tűzi ki cél­jául, hanem a tanulók képességeinek fejlesztését is. Nem új intézmények kellenek, hanem a már létező és ren­delkezésre álló intézményrendszert kellene továbbfejleszteni. Sorolni le­hetne azokat a területeket, ahol tenni kellene: a szlovákoktatás módszerta­nától a szakképzés reformján át a kis­iskolák fenntarthatóságának biztosí­tásáig. A Polgári Vízió ezen területek mindegyikén lépések sorát javasolja a helyzet javítására, legyen szó a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatásától a tankönyvpiac liberali­zálásán át a versenyképes szakképzés kialakításáig és a minőség-ellenőrzés megreformálásáig. A tét nem kicsi, hiszen egy jó minőségű szlovákiai magyar közoktatás a településeink jövőjének és végső soron az itteni magyar közösség megmaradásának záloga,” tette hozzá Prékop. A Híd párt Polgári Víziója egyebek mellett oktatási önkormányzatiságot vázol fel a szlovákiai magyar (és ru­„A nemzetközi gazdasági versenyben csak azok az államok lehetnek sikeresek, amelyek az oktatásügyet kiemelt befektetésként kezelik.” Polgári Vízió szín) kisebbségek számára. A doku­mentum egyértelművé teszi: a szülők részéről jelenleg is érezhető haté­konysági nyomás és a létszámprob­lémák mellett egyedül az autonóm oktatásügy létrejöttével biztosítható rendszerszinten az intézményi háló­zat fennmaradása, valamint a szük­séges szakmai kompetenciák létre­hozása. Egy önkormányzó magyar iskolaügy levenné a terhet az állam válláról és lehetővé tenné az oktatás jobb minőségének garantálását. „Teljesen egyértelmű, hogy a kisebb­ségi oktatás helyzetét - csak úgy, mint a kisebbségi kultúrák helyzetét - egyszer s mindenkorra egy önálló és mindenre kiterjedő törvény­nyel kellene szabályozni. A szlovák állam a mai napig adós a lakossága csaknem ötödét kitevő etnikai és nemzeti kisebbségek életét alapjai­ban érintő, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény megalkotásával. Nagyon bízom benne, hogy 2016 után Szlovákiának olyan kormá­nya lesz, amely felvállalja ezt a kez­deményezést, és amely egyszer s mindenkorra megoldja a kisebbségi jogok szabályozatlanságának problé­máját. A Radičová-kormány rövid hónapjaiban nehéz, de konstruktív egyeztetési folyamatok során sikerült Prékop Mária előrelépnünk a kisebbségi jogok szé­les spektrumában. Ismét kormányra kerülve újult erővel folytatnánk eze­ket a kezdeményezéseket, amelyek potenciális partnereink számára immár világosan olvashatóak és meg- érthetőek a Polgári Vízió oktatáspo­litikai részének lapjain. Víziónkban több tucat olyan kezdeményezés van, amely előrelépést jelentene úgy az oktatásügy, mint a kisebbségi jogok terén. Erre, azaz egy kivitelezhető stratégiára és konkrét lépések sorá­ra van szükség a kisebbségi oktatás helyzetének stabilizálásához,” zárta Érsek Árpád, a Híd parlamenti kép­viselője. www.polgarivizio.sk (B MOST-HID POLGÁRI PÁRT - OBČIANSKA STRANA RE150126

Next

/
Oldalképek
Tartalom