Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-07 / 79. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint Oroszország nélkül nem lehet megoldást találni a globális problémákra Lavrov sem árulta el, hogy megy-e Robert Fico Moszkvába ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem válaszolt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Pozsonyban arra a kérdésre, honnan tudja, hogy Robert Fico kormányfő részt vesz a második világháború befejezése alkalmából szervezett ünnepségeken Moszkvában. Néhány napja az orosz TASZSZ hírügynökség idézte Lavrovot, aki állítólag azt mondta, hogy a rendezvényen Ficón kívül a cseh államfő, a görög miniszterelnök és ciprus államfője is részt vesz. „A hónap végén készül el a résztvevők pontos jegyzéke” - mondta Pozsonyban Lavrov, Miroslav Lajčák külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján. Andrej Kiska államfő még márciusban közölte, hogy több más európai politikushoz hasonlóan nem vesz részt a moszkvai ünnepségeken. „Tekintettel az ukrajnai helyzetre és a Krím félsziget elcsatolásá- ra úgy döntöttem, nem veszek Fico (balra) megérti magát a NATO és az EU ellenzőivel is, Lavrov (jobbra) nem talált sok megértésre Kiskánál részt a katonai felvonuláson, inkább azokra akarok emlékezni, akik ezt jobban megérdemlik tőlünk, a II. világháborúban elhunyt katonákra” - indokolta Kiska a moszkvai meghívó elutasítását. Lajčák sem árulta el, hogy Fico ellátogat-e Moszkvába, a Lavrowal tartott sajtótájékoztatón viszont a kormányfővel ellentétben legalább az ukrán konfliktusról beszélt. Mint mondta, az ukrajnai helyzetre nem lehet Oroszország nélkül megoldást találni. „Érdekünk, hogy Oroszország részese legyen a világban felmerülő válságok és problémák megoldásának. A diplomácia gyakran a kommunikáción és megoldások keresésén alapszik. Ebben a szellemben zajlott a tárgyalásunk is” - mondta Lajčák. Szerinte az ukrajnai konfliktus túl súlyos és túl közel van hozzánk ahhoz, hogy úgy tegyünk, mintha minket nem érintene, (TASR-felvételek) nem tehetünk úgy, mintha nem lenne róla véleményünk. „Mindkettőnk nevében beszélek, ha azt mondom, hogy ezt a konfliktust viszont csak békés úton lehet megoldani” - fűzte hozzá Lajčák. (SITA, dp) Orvosokat keresnek osztrák és német kórházak A hazai bér sokszorosát kínálják külföldi klinikák 2016-tól nálunk lehet a régióban az egyik legmagasabb minimálbér, csak a lengyelek előznek meg 400 euró lehet a minimálbér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Több száz orvost kerestek osztrák és német klinikák az elmúlt napokban a fővárosban rendezett 4. Job Days orvosoknak és egészségügyi nővéreknek szervezett állásbörzén. A fizetések és a kínált munkakörülmények összehasonlíthatatlanok a hazai kórházak kínálatával. „Elhelyezkedést kínálunk bármilyen szakorvosnak” - mondta lapunknak Randolf T. Kunért, a 4. Job Days szervezője. A kiállításon jelen volt az Ameos kórházhálózat is, amely Németország több tucat kórházában kínál munkát. A pénz azonban nem minden, előmenetelt ígérnek, lakást biztosítanak, a gyerekeknek óvodai helyet szereznek. A szakképzett orvosok évi 70-75 ezer eurós, vagyis havi 5800-6200 eurós fizetésre számíthatnak, az osztályvezető orvosok éves bére további 10-15 ezer euróval magasabb, a főorvosok akár 180 ezer eurót is kereshetnek évente. Az Ameos kórházhálózat minden pozícióra keres orvost, már a medikusokat megszólítja, de szakvizsgával rendelkező orvosokat is keresnek. „Kórházainkban már ma is sok szlovákiai orvos dolgozik” - mondta lapunknak Renate Henke, a cég képviselője. A hazai orvosokat nemcsak a magas fizetés, hanem a színvonalas, a hazaival gyakran össze sem hasonlítható körülmények is vonzzák. Az orvosbérek idén januártól emelkedtek a 2012-ben elfogadott menetrend szerint, ez volt az utolsó ütemben, így szakvizsgától függően a kórházi orvosok bére nem lehet alacsonyabb, mint az átlagbér 1,25- 2,3-szo- rosa, vagyis a kezdő orvos mintegy 1000 euró bruttót, a szakvizsgával rendelkező kollégája pedig mintegy 2000 euró bruttót keres. Sok kórháznak azonban komoly anyagi nehézséget okoz a béremelés teljesítése, sok esetben már most is bevételeik 90 százalékát fizetésekre költik. Ugyanakkor bizonyos szakorvosok fizetése ennél magasabb, mivel a kórház kénytelen többet fizetni egy-egy hiányszakmaesetében. (lpj) Pozsony. Jövőre újabb jelentős minimálbér-emelést tervez a Fico-kor- mány. A miniszterelnök örülne, ha 400 euróra emelkedne az alsó bérhatár. Az intézkedés, amely sok munkaadónak szinte elviselhetetlen terhet jelentene, mintegy 200 ezer embert érintene közvetlenül. ÖSSZEFOGLALÓ Idén januárban 28 euróval 380 euróra emelkedett a minimálbér, ami az utóbbi évtized legjelentősebb emelése volt. A szakszervezetek azonÖ5SZEFOGLALÓ Pozsony. Két ellenzéki párt, a Híd és a KDH rendkívüli ülés összehívását fogja kezdeményezni a Váhostav körüli botrány kapcsán. Ehhez minimum 30 ellenzéki képviselő aláírása szükséges, ennyivel a két párt is rendelkezik. Ha sikerül összegyűjteni az aláírásokat, akkor a házelnöknek hét napon belül kell összehívnia az ülést. „Robert Fico maga is elismerte, hogy a vállalat vezetősége, amely részt vett az autópályák kiépítését célzó közbeszerzési pályázatokon, bűn- cselekményt követhetett el. Ezért meglepő, hogy a miniszterelnök ezt a helyzetet három éven át elhanyagolta, és csak akkor nyilatkozott az ügyben, amikor a Váhostav kijelentette, hogy tartozásainak csupán 15 ban már tavaly is 400 eurós minimális fizetést javasoltak, akkor a szociális ügyi minisztérium még 20 euróval csökkentette javaslatukat. Idén várhatóan sikerül elérni tavalyi követelésüket. „Örülnék, ha a minimálbér elérné a 400 eurós határt” - jelentette ki Robert Fico miniszterelnök. Ez már az újabb szociális csomag része lesz, amivel a Smer szeretné meggyőzni a választókat a jövőre esedékes parlamenti választások előtt. A munkaadóknak azonban már a 380 eurós minimálbér is komoly gondot okozott, még úgy is, hogy a kormány csökkentette az 500 euró bruttó fizetésnél kevesebbet keresők járulékterheit. Az orszázalékát hajlandó megtéríteni. Ilyen húsvéti csomagot készített a kormány több ezer családnak” - magyarázta Ján Figeí, a KDH elnöke, miért akarnak rendkívüli ülést a csődeljárás alatt álló Váhostav miatt. A KDH másik képviselőszágban jelenleg mintegy 200 ezer ember dolgozik minimálbérért, ennél azonban sokkal több embert érintene, mivel a munkaadóknak emelniük kellene a magasabb bérosztályba tartozók fizetését is. Az alsó bérhatárt ugyanis 5 fokozatban határozza meg a munkatörvénykönyv, a cégeknek tehát a magasabb képzettségűek esetében nagyobb költségekkel kell számolniuk. A Hospodárske noviny című lap szerint emelkedik majd a járulékkedvezményre vonatkozó határ is: a jelenlegi 500 euróról 565-re. A munkaadók azonban úgy látják, hogy a minimálbér emelése a legalacsonyabb fizetést nyújtó ágazatokban - mint je, Alojz Hlina emellett békés tüntetést szervez a Váhostav tulajdonosának, Juraj Široký- nak a háza előtt. A Transparency International Slovensko (TIS) már korábban figyelmeztetett arra, hogy a Váhostav tulajdonosi például a textiliparban vagy a vendéglátásban - akár elbocsátásokat is eredményezhet. Ján Dinga, az Iness gazdaságkutató intézet elemzője szerint azonban a minimálbér emelése a munkanélküliekre, közülük is a hátrányos helyzetű munkanélküliekre lesz káros hatással. „Negatívan hat majd mintegy 100 ezer munkanélküli elhelyezkedési esélyeire” - állítja Dinga. Ezzel a lépéssel Szlovákia szinte teljesen elveszti az eddigi bérelőnyt a térségben, mivel már csak Lengyelországban (410 euró) lesz magasabb a minimálbér a szlovákiainál. Csehországban csak 332 euró, Magyarországon pedig 333 euró a legalacsonyabb fizetés. (lpj) szerkezetét szándékosan úgy állították össze, hogy az esetleges csalásokat ne lehessen felderíteni. A Váhostav mögött ciprusi és új-zélandi offshore cégek állnak, amelyek a vállalat mostani csődeljárásából is profitálhatnak. A cég a több mint 136 mülió eurós tartozásából csupán 43,9 milliót fizet vissza, aminek a nagy részét a bankok kapják, miközben a beszállítóinak - 599 cégnek és 90 magánvállalkozónak - az említett 43,9 millió euróból csak 15,7 millió jut. Ezek így a követeléseik 85 százalékát már nem látják viszont. A visszafizetést ráadásul csak jövőre kezdik, és öt évig is eltarthat. A húsvéti ünnepek után az ellenzék megpróbálja leváltani a jelenlegi egészségügyi minisztert, Viliam Čislákot is. (dem, TASR) RÖVIDEN Kilencedikesek: lejár az idő Pozsony. Az alapiskolák végzős diákjainak mindössze 4 napjuk maradt, hogy beadják a jelentkezési lapjaikat a középfokú oktatási intézményekbe. A jelentkezési lapokat az iskolaigazgatónak kell leadni, legkésőbb április 10-éig. A diákok két középiskolába adhatják be a jelentkezési lapjukat. Az első felvételi időpont május 11., a második május 14. Ezt megelőzően, április 15-én írják a Tesztelés 9 tudásszint felmérőt, s aki ezen minden tantárgyban legalább 90 százalékos eredményességet ér el, azt a középiskola igazgatójának döntése alapján akár felvételi nélkül is felvehetik. A felvételi eredményeket legkésőbb június 6-áig kell közreadni. (dp, SITA) Viliam Čislák egészségügyi miniszter leváltása után a Váhostav is téma lehet a parlamentben Váhostav: a Híd és a KDH rendkívüli ülést akar A kisvállalkozók a számláik teljes kifizetését követelik (SITA-fotó)
