Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-25 / 95. szám, szombat

6 Külföld ■emeim Al-Kaida-tagok olasz kézen Róma. Tizennyolc kül­földi állampolgárságú személyt vett őrizetbe teg­nap az olasz rendőrség ter­rorizmusellenes egysége. A hatóságok szerint közöt­tük vannak egy pakisztáni és afganisztáni merénylet elkövetői. Az őrizetbe vett személyek között van az al-Kaida két tagja is, akika 2011-ben megölt Oszama bin Laden testőrei voltak, amikor az al-Kaida vezére Pakisztánban bujkált. Az olaszországi terrorcsoport a Nyugat elleni fegyveres harcot hirdette, és célul tűzte ki a pakisztáni kor­mány megbuktatását. Egyes hírek szerint az isz- lamisták a Vatikán ellen is merényletet terveztek, azonban 2010-ben terve­zett akciójukat nem hajtot­ták végre. A terroristahá­lózat bázisa Szardínia szi­getén volt. (MTI) Bűnös a CIA volt igazgatója Washington. Vádalku keretében bűnösnek val­lotta magát, és kétévi fel­függesztett szabadság- vesztést, valamint 100 ezer dolláros pénzbírsá­got kapott David Petraeus, az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója, aki titkos iratokat bocsátott volt szeretője rendelkezésére egy készülő könyvhöz. Petraeus, aki korábban négycsillagos tábornok­ként az Irakban és az Af­ganisztánban harcoló amerikai csapatok pa­rancsnokaként is szolgált, március elején egyezett bele abba, hogy elismerje a vétségét, miszerint en­gedély nélkül vett magá­hoz és tartott magánál tit­kosított anyagokat. A volt CIA-igazgató 2012 no­vemberében ismerte el házasságtörését, és mon­dott le hivataláról. (MTI) Szakadárok csapaterősítése Brüsszel. Nagyméretű orosz csapaterősítés zajlik a kelet-ukrajnai szakadár területeken, amely lehető­séget adhat az oroszbarát szeparatistáknak egy új of- fenzíva gyors elindítására - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Oroszor­szág jelentős mértékben növelte a kelet-ukrajnai szakadárok ellátását, va­lamint kiképzésben része­síti és modern eszközök­kel, drónokkal fegyverzi fel őket - mondta a NATO- főtitkár. Több mint ezer katonai eszköz érkezett az elmúlt egy hónapban az oroszoktól, köztük tankok és légvédelmi rendszerek- állítja Stoltenberg. (MTI) ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 25. www.ujszo.con Az uniós országok újabb hajókat, repülőgépeket és helikoptereket is felajánlottak a Triton tengeri mentőművelet céljaira Háromszorosára nő a mentésre szánt pénz Legalább 14-en vesztették életüket a macedón Veles közelében, amikor egy vonat elütötte a Szomáliái és afgán illegális bevándo­rolok csoportjának tagjait. A baleset a Szkopje és Veles közötti szakaszon történt, amely az Afrikából és a Közel-Keletről Nyugat­ra tartó illegális bevándorlók ismert útvonalán fekszik. (TASR/AP Brüsszel. Az unió meghá­romszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesz- tőkön Észak-Aftika felől a Földközi-tengeren Euró­pába tartó, bajba került il­legális migránsok menté­sére fordított - döntöttek a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüssze­li rendkívüli EU-csúcsta- lálkozó résztvevői. Több tagállam hajókat és más eszközöket is felajánlott. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli találkozóját annak nyomán hívta össze Do­nald Tusk, a testület elnöke, hogy múlt vasárnap Líbia és Olaszország közötti felborult egy illegális menekültekkel zsú­folt hajó, mintegy nyolcszázan életüket vesztették. A tanácsko­zás után Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egybehangzóan leszö­gezte: a Triton elnevezésű ten­geri mentőműveletre eredetileg adott felhatalmazást nem kel­lett most kiterjeszteni, mert az eddig is vonatkozott az élet­mentő tevékenységre a nem­zetközi vizeken is. A Triton ed­dig havonta mintegy 2,9 millió euróba került, ezentúl közel 9 millióval lehet majd számolni havonta. A művelet főként az olasz és a görög partok felé kö­zeledő vízi járművekre össz­pontosít. Jelenleg 21 állam vesz részt benne, eddig hét hajót, négy repülőgépet, egy helikop­tert és valamivel több mint 60 szakembert bocsátottak ren­delkezésre. Juncker elmondta, hogy az eredeti javaslat csupán az összeg megduplázására vo­natkozott, de a tagállami csúcs­vezetők úgy döntöttek, hogy ennél nagyobb arányú növelés­re van szükség. így most a Tri­ton művelet összevethető nagyságrendű lesz azzal a Mare Nostrum tengeri mentőmű­velettel, amelyet korábban az olaszok folytattak. A tagorszá­gok újabb hajókat, repülőgépe­ket és helikoptereket is felaján­lottak az EU határőrizeti támo­gató ügynöksége, a Frontex ál­tal koordinált Triton művelet céljaira. Németország és Fran­ciaország két-két, az Egyesült Királyság pedig három hajót, köztük az HMS Bulwarkot aján­lotta fel, más eszközök mellett. Angela Merkel német kancel­lár elmondta, a menekültek tagországok közötti elosztása csak önkéntes alapon lehetsé­ges, és ennek tesztelésére egy kísérleti programot indítanak el. Francois Hollandé tudatta: Párizs 5-700 Szíriái menekültet fogad be ennek keretében. Merkel szerint a migráció kivál­tó okait is kezelni kell, ehhez pedig szoros együttműködésre van szükség az unión kívüli ki­indulási és tranzitországokkal. Málta vállalta, hogy vendégül látja az uniós tagállamok és az érintett afrikai országok vezető­inek csúcstalálkozóját. Orbán: nem kellenek a menekültek Budapest. Nem lehetünk olyanok, mint egy lyukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon - mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban, miután hazaérkezett a rendkívüli EU-csúcstalálkozóról. Orbán megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el, miként akarják megfékezni a mene­külthullámokat. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsola­tos nemzeti konzultációt. Megkérdezik majd az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizet­be kell venni, vagy azonnal vissza kell őket toloncolni. Orbán szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra. (MTI) Pergőtűz zúdult a görög pénzügyminiszterre az euróövezeti országok minisztereit tömörítő eurócsoport tegnapi ülésén Athén nem készült el a leckéjével v if „ Szókratész szobra a görög akadémia előtt. A Ciprasz-kormány még nem itta ki a bürökpoharat, ám enélkül is lebénult. (SITA/AP) MT1-HÍR Riga. Pergőtűz zúdult Janisz Varufakisz görög pénzügymi­niszterre tegnap az eurócso­port rigai ülésén, mert mind­eddig nem tudott előállni az át­fogó gazdasági reformokat tar­talmazó részletes javaslatcso­maggal, amelynek hiányában a súlyos likviditási gondokkal küzdő Görögország nem kap­hatja meg a nemzetközi hitel- programból fennmaradt utol­só, 7,2 milliárd eurós részletet. „Nagyon kritikus hangvételű tanácskozás volt” - jelentette ki Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróöve­zeti országok pénzügyminisz­tereit tömörítő eurócsoport ve­zetője az értekezlet után. A Gö­rögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött euróövezeti meg­állapodás alapján a görög kor­mány részletes reformjavasla­tait április végéig kellett volna jóváhagynia a pénzügyminisz­teri tanácsnak, amely azonban előterjesztés hiányában nem hozhatott döntést. A pénz­ügyminiszterek „nyugtalan­ságukat” fejezték ki a Görögor­szág és a hitelezők közötti tár­gyalások vontatottsága és a so­vány eredmények miatt. Jero­en Dijsselbloem kiemelte: a két hónappal ezelőtt kötött megál­lapodás alapján azt remélték, mostanra pozitív eredmények­re és megegyezésre jutnak, de ettől még messze állnak a felek, túlságosan nagyok a nézetkü­lönbségek. Az euróövezeti pénzügyminiszterek legköze­lebb május 11-én ülnek össze, de több tisztségviselő jelezte, hogy akkorra sem várható áttö­rés a megállapodás ügyében. Görögország ugyan tegnap felajánlott bizonyos engedmé­nyeket a hitelezők által követelt reformok terén, míg a „vitatko­zásba belefáradt” euróövezeti partnerek a tárgyalások fel- gyorsítását szorgalmazták an­nak érdekében, hogy júniusra megállapodásra jussanak. Va­rufakisz ugyanakkor elutasítot­ta az újabb nyugdíj- és bércsök­kentési javaslatokat, mondván, az nem javítja a hitelválsággal küzdő exportorientált vállala­tok helyzetét, és nem oldja meg a nyugdíjrendszer problémáit, amelyek szerinte a munkahe­lyek számának csökkenésében és a feketemunka elburjánzásá­ban gyökereznek. Törökországban is megemlékezések kezdődtek az örmények elleni tömeggyilkosságok századik évfordulója alkalmából Örmény államfő: országunk semmit nem felejt Vlagyimir Putyin orosz államfő sárga rózsát helyezett el az ör­mény népirtás jereváni közpon­ti emlékművén, majd tárgya­lást folytatott Francois Hollan­dé francia elnökkel (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jereván/lsztambul. Ör­ményország semmit nem felejt - hangsúlyozta tegnap Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tö­meggyilkosságok 100. évfordu­lóján tartott jereváni megemlé­kezésen. Szerzs Szargszján az áldozatok emlékoszlopánál tar­tott rendezvényen köszönetét mondott azoknak a külföldi ve­zetőknek, akik megtiszteltékje- lenlétükkel a megemlékezést. Az elnök reményét fejezte ki, hogy az 1915-1917 közötti események népirtásként való elismerésére tett legutóbbi lé­pések segítenek majd eloszlatni a „száz éve tartó tagadás sötét felhőjét”. Az emlékünnepségen résztvevő Vlagyimir Putyin orosz államfő beszédében hangsúlyozta, a tömegmészár­lásokat semmi sem igazolhatja. A megemlékezésen Francois Hollandé francia elnök kijelen­tette: Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fog­ja elfelejteni az örmény népet ért tragédiát. Az államfő leszö­gezte, Törökország jelentős szavakat” fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, azonban egyelőre váratnak magukra a továbbiak. Joachim Gauck német államfő úgy nyi­latkozott, száz éve az Oszmán Birodalomban előre megterve­zett népirtást hajtottak végre az örmények ellen. 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkol­ták az örmény lakosság egy ré­szét. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Török­ország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történte­ket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egy­millió örmény halt meg a depor­tálások, halálmenetek és tö­meggyilkosságok során. Törökországban is megem­lékezések kezdődtek tegnap a tömeggyilkosságok 100. évfor­dulója alkalmából. Aram Ate- syan isztambuli pátriárka ör­mény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Boz- kir európai uniós ügyekben ille­tékes török miniszter. Tegnap reggel többtucatnyian gyűltek össze Isztambul azon negyedé­ben, ahonnan 1915. április 24-én első alkalommal hurcol­tak el örmény értelmiségieket. A résztvevők az elhurcoltakról készült fotókat emeltek a ma­gasba. „Osztozom az örmények fájdalmában” - hangsúlyozta tegnap Recep Tayyip Erdogan török államfő. Az elnöki nyilat­kozatban részvétét nyilvánítot­ta a meggyilkolt örmények utó­dainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik „az el­ső világháborús körülmények” között vesztették életüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom