Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-20 / 90. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 20. Kultúra-hirdetés 7 Magyar kiadóra vár Jirí Menzel Szeszélyes évek című kötetének nemrég megjelent első része Szigorúan szórakoztató emlékek Sitzfleisch. Sokszor hallottam tőle ezt a szót az elmúlt években. Mindig akkor használta, amikor készülő könyvéről beszélt. írta, írta, de a legtöbbször inkább csak írta volna. Lusta volt hozzá. SZABÓ G. LÁSZLÓ Olyankor mondta, hogy nincs hozzá elég akarata, kitartása, nem tud ülve maradni a billentyűk fölött, vagyis nem bírja a hátsó fele. Sitzfleisch magyarul: fenék. Jirí Menzel azóta megírta könyvét. Emlékiratainak első fele ez: 410 oldalon. Szeszélyes évek, utal a kötet címével legpoétikusabb filmjeinek egyikére, a Szeszélyes nyárra. Ä szerző születési évétől, 1938-tól egészen 1988-ig öt évtizedet ölel át a történet (az első rész), s a Vége a régi időknek című film forgatási eseményei adják az utolsó akkordját. „Két filmet készítettem Vladislav Vančura nyomán, s mindkettőhöz különös esemény kötődik - állapítja meg az Oscar- díjas rendező. - Az elsőt, a Szeszélyes nyarat hatvanhétben forgattuk, rá egy évre jött hatvannyolc - a prágai tavasz, tavaszra pedig a nyár, amely nem volt szeszélyes, inkább szerencsétlen: „baráti segítség” és több mint húsz év megszállás. A másik Vančura-fílmet - Vége a jégi időknek - nyolcvannyolcban forgattuk, és rá egy évre, nyolcvankilenc novemberében jött a bársonyos forradalom. Kimondhattuk hát, hogy vége a régi időknek, vége a proletár- diktatúrának. Még egy Van- éurát nem csinálok. Főleg nem Az utolsó ítéletet. Az nem biztos, hogyjól végződne.” Igen, ennyi humor, ennyi szellemesség, ilyenfajta irónia szövi át a könyvet, amelyben a világszerte elismert, számtalan díjjal kitüntetett rendező, a hatvanas évek legendás cseh új hullámának egyik vezéralakja, a magyar mozirajongók egyik nagy kedvence, Gyarmathy Lívia, Szabó István és Törőcsik Mari régi jó barátja íróként is remekel. Saját szaftjukban meg- savanyodott cseh kritikusai most bezzeg hallgatnak, egyik sem meri azt állítani, amit eddig oly sokszor leírtak, hogy Jirí Menzel csak rendezni tud - írni nem annyira. Ez a könyv ugyanis kézzelfogható cáfolata annak, amit ők eddig fennen hangoztattak. Még az Őfelsége pincére voltam forgatókönyvét is Bohumil Hrabalnak tulajdonították, amelyet az író halála után egyedül a rendező alkotott. A Szeszélyes évek azonban nemcsak életrajzi kötet - kordokumentum is, de legfőképp: jókora szelet a cseh filmgyártás történetéből, annak izgalmas alakjairól. „Ha olykor-olykor pesszimistának tűnik a szövegem, ne vegyék, kérem, túl komolyan - kérleli olvasóit a könyv bevezetőjében Jirí Menzel. - Ez természetes, hiszen majdnem mindenki ugyanezt a hangot üti meg, aki nem pusztán azt akarja tolmácsolni, amit elvárnak tőle.” Jellemére utal az is, amire szülei tanították: „Élj óvatosan és észrevétlenül! Ne bánts és ne sérts meg senkit!” Szüleiről, iskolás, cserkész- és katonakorának kalandos történeteiről ugyanolyan élvezetesen ír, mint főiskolai tanárairól és évfolyamtársairól. ,JLmikor Dubrovnikban rendeztem, a jugoszláv színinövendék lányokat nem az Amerikai Filmakadémiától kapott díjammal nyűgöztem le, hanem azzal, hogy a filmművészeti főiskolán Milan Kundera növendéke voltam.” Filmjeinek állandó operatőre, Jaromír Šofr a következő mondatot kapja tőle: „Ötven éve tisztelem és szeretem őt. Leszámítva azokat a heteket, amikor forgatunk.” Bohumil Hrabalról több oldalon át megejtően mesél. Os- car-díjas művük, a Szigorúan ellenőrzött vonatok forgatása előtt kilométereket sétáltak, miközben nagyokat beszélgettek. Sok mindenről, csak nem a Vonatokról. Egyszer aztán szóba jött köztük Audrey Hepburn és a Római vakáció. Mire Hrabal, felsóhajtva: „Ilyen filmet tudni csinálni!” S ez volt az a mondat, amely után Jirí Menzel biztosra vette, hogy ők ketten érteni fogják egymást. És értették is, sok-sok éven át. Ahány film, annyi történet, annyi emlék a színfalak mögül. Szívet melengető adomák Rudolf Hrušínskýról, Bán Jánosról, Magda Vášáryováról, felkavaró történetek külföldi fesztiválokról, politikai cselezésekről, barrandovi döntésekről és képek, képek, amelyek helyzeteket igazolnak és árnyalnak. Több év hangyaszorgalommal elvégzett munkája, rengeteg utánajárással, keresgéléssel, kutatással, fiókok feltárásával, töprengéssel, és ahogy a német mondja: ziccflejssel. Nyolcvankilenctől máig: ez már újabb kötet tárgya lesz. A második részé. Van még sok minden, ami megírásra vár. Huszonöt évvel pedig könnyebb megbirkózni, mint ötvennel. Jirí Menzel egyelőre nem ígér semmit. De ha nekiül, előbb-utóbb úgyis megúja. Az április 17-én megtartott rendezvény fénypontja a Gyurcsó-emlékszoba megnyitása volt Gyurcsó István Emléknap huszonegyedszer ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Garamkövesd. Mint mindig, most is egész napos gazdag programmal várták a szervezők a XXI. Gyurcsó István Emléknap résztvevőit április 17-én. A polgármester köszöntője után szavalóversennyel indult a nap, amelyre a versenyzőknek szlovákiai magyar költők verseiből kellett készülniük. A zsűri tagjai (Hizsnyai Zoltán József Attila-díjas költő, Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára és Hizsnyai András, akinek, bár nincs még önálló kötete, jelen van írásaival az irodalmi lapokban) nehéz helyzetben voltak, annak ellenére, hogy ez évben mindössze tizenhárom versenyző mérette meg magát, három kategóriában. A legerősebb mezőny a középiskolások kategóriája volt. Hizsnyai András a zsűrizés mellett beszélgetőtársa volt a kéméndi születésű Veres Istvánnak, akinek nemrég jelent meg második önálló kötete. Gyurcsó Istvánra először a helyi temetőben lévő sírjánál emlékeztek az emléknap részvevői, majd a költő köztéri szobornál helyezték el az emlékezés koszorúit. Hizsnyai Zoltán a kultúrház színpadán méltatta a falu neves szülöttjét: „...idén januárban töltötte volna be századik életévét, de már márciusban elmúlt harmincegy éve, hogy nincs közöttünk. Nincs közöttünk, de pusztán fizikailag, anyagi mivoltában, mert szellemi hagyatékát nem csupán szülőfaluja ápolja példás módon, egyebek mellett az immár huszonegyedik Gyurcsó István Emléknap megrendezésével, és nem is csupán az ismerősök, barátok emlékeiben él tovább a Garam torkolatvidékének, ennek a különleges szépségű természeti tájnak a poéta szülötte, hanem a nagyobb közösség, a szlovákiai magyarság egészének kollektív tudatába is kitörölhetetlenül beíródott neve és szellemisége.” A tiszteletadás Hubik Istvánnak, a kultúrház falán elhelyezett emléktáblájánál folytatódott. Hubik 1954-tól haláláig a csehszlovákiai magyar könyvkiadás meghatározó személyisége volt. A Csemadok Dunaszerdahe- lyi Területi Választmánya által alapított Gyurcsó István-ösz- töndíjat Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója adta át egy helyi fiatal tehetségnek. A rendezvény fénypontja a Gyurcsó-emlékszoba megnyitása volt, melyben személyes tárgyakon kívül az unokája, Gyurcsó Zoltán által készített fotók is helyet kaptak, (-ne-) Veres István és Hizsnyai András (Nagy Erika felvétele) RÖVIDEN Szóval, tettel - kiállításmegnyitó Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában holnap 17 órakor nyitják meg a Szóval, tettel című emlékkiállítást, mely a pozsonyi születésű Rómer Flóris bencés polihisztor életművét és munkásságát mutatja be, születésének két- századik évfordulója alkalmából. A kiállítást a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal együttműködve és a Rómer Flóris Emlékév projekt részeként rendezik meg. (tb) A Titanic filmfesztivál díjazottjai Budapest. A Fidelio - Alice utazása című francia alkotás kapta a Hullámtörők-díjat szombaton, a 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál záró gálaestjén. A fődíjért nyolc film versengett. A nemzetközi zsűri különdíjban részesítette a Megléptek című finn versenyfilmet. A Fidelio - Alice utazásának főhőse, Alice szokatlan foglalkozást űz: hajókon dolgozik gépészmérnökként. Egy úton első szerelme a kapitány, miközben otthon várja őt vőlegénye. A költőien elmesélt Megléptek című finn drámában egy dadogós, magának való fiú civil szolgálatot teljesít a fiatalkorúak javítóintézetében; a vonzó, kirobbanó energiájú, mindig bajba kerülő lány pedig őrizetben van. A két tinédzser együtt szökik meg egy lopott autón. A közönségdíjat Taika Waititi és Jemaine Clement új- zélandi filmje, a Hétköznapi vámpírok kapta. A mezőnybe idén olyan alkotásokat válogattak be, amelyek középpontjában női sorsok álltak. (MTI) Amszterdamban Ezüst Mélies-díjat nyert A Liza, a rókatündér sikere MTl-HÍR Ujj Mészáros Károly első mozifilmje, a Liza, a rókatündér nyerte a legjobb európai fantasztikus film Ezüst Mélies- díját péntek este a 31. Imagine Filmfesztiválon Amszterdamban. Az abszurd romantikus vígjáték a szakmai zsűri mellett a közönséget is meghódította, harmadik helyen végzett a közönségszavazáson. A pénteken zárult amszterdami Imagine filmfesztivál az Európai Fantasztikus Filmfesztiválok Szövetsége tagjaként rendezi meg évente a világhírű francia alkotóról, Georges Méhesről elnevezett rangos versenyt, világszerte 22 további filmfesztivállal együttműködve. Az egyes fesztiválok Mélies-díjas alkotásai egyben jelöltek is az Arany Mélies-díjra, melyet az év véBalsai Mónika Liza szerepében (Képarchívum) gén idén Triesztben adnak át. Az amszterdami Méhes-díjnak köszönhetően Ujj Mészáros Károly filmje is bekerült a rangos versenybe. *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!----------------------—T"------—-----------r >r / keresse az Április 25‘én újságárusoknál!
