Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-18 / 89. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com Fel kellett mondani a követelések teljesítéséhez Zsolna: győztek az orvosok és a nővérek ÚJ SZÓ-HÍR Zsolna. Megállapodtak a kórház vezetésével a rossz munkakörülmények miatt lázadó zsolnai orvosok és nővérek. Csütörtökön esete, 11 órás maratoni tárgyalássorozat után megegyeztek, hogy a 64 egészségügyi nővér és 10 orvos visszavonja felmondását. Peter Visolajský, az Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke örül az egyezségnek, ám sajnálja, hogy ezt csak a felmondással való fenyegetéssel sikerült elérni. „Vállalták a kockázatot, hónapokon keresztül állták a támadásokat, de sikerült kiharcolniuk több betegágyat és a belgyógyászati részleg felújítását, amely már nem felelt meg a higiéniai előírásoknak” - magyarázta a LOZ elnöke. A megegyezést néhány nappal a felmondási idő lejárta előtt sikerült tető alá hozni, az orvosok ugyanis február 27-én adták be felmondásukat, két hónapos határidővel. Az egészségügyi miniszter időközben leváltotta az akkori igazgatót, aki azonnali felmondást javasolt az orvosoknak. A nővérek a túlórák miatt panaszkodtak, voltak közülük olyanok, akik naponta 12 órás műszakokban dolgoztak. Monika Kavecká szakszervezeti vezető szerint ígéretet kaptak a túlórák számának csökkentésére és a túlórák kifizetésére. A megállapodással elégedett Pavol Dru- gaj, az intézmény márciusban kinevezett új igazgatója is. Az intézmény 600 ezer eurót kapott felújításra a kormánytól, (lpj, TASR) A zsolnaiaknak megérte tiltakozni (Képarchívum) Fico: kapcsolják be olasz agytekervényeiket és fejezzék be a megkezdett munkát Kártérítést akar az Énei Bősért (Képarchívum) Pozsony. Közel 600 millió euró kártérítést követel az olasz Énei, amiért az állam újra saját kézbe vette a bősi vízerőmű üzemeltetését. Robert Fico kormányfő válaszul megerősítette korábbi ígéretét, hogy mindent megtesznek azért, hogy az olasz cég ne tudja eladni 66 százalékos részesedését a Szlovák Villamos Művekben (SE). ÖSSZEFOGLALÓ Idén március 9-én jelentette be Robert Fico kormányfő, hogy ismét teljes állami ellenőrzés alá vonják a bősi vízi erőművet, azután, hogy a Pozsonyi Kerületi Bíróság jogerős döntéssel érvénytelennek mondta ki azt a sokat vitatott szerződést, amelyet Szlovákia 2006-ban kötött a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről a Szlovák Villamosművek részvényeinek 66 százalékát birtokló olasz Enellel. A bejelentést követően az SE jelezte: rendkívüli jogorvoslati lehetőA bősi erőmű zsilipkamrája séggel fognak élni, mivel meggyőződésük, hogy a szerződés továbbra is érvényes. Az SE már április elején közölte jóvátételi igényét a szlovák gazdasági minisztériumnak és a Nemzeti Vagyonalapnak azzal, hogy az 588 millió eurós kártérítés kifizetésének határidejéül április 16-át jelölték meg. Pozsony elutasítja a kártérítés kifizetését, s szintén több száz millió euró visszafizetéséért perli az Éneit. „Van egy bírósági döntés, amely kimondja, hogy az üzemeltetési szerződés érvénytelen. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt nyolc évben az üzemeltetésből szerzett haszonhoz törvényellenesen jutottak hozzá. Ennek az összegnek a visszafizetését követeljük” - mondta tegnap Fico. Az állam magának követeli az erőmű üzemeltetéséből származó hasznot, amelyet mintegy évi 35-40 millió euró- ra becsülnek. Az Énei már korábban jelezte, eladná az SE többségi, 66 százalékos részvényeit. A kormányfő szerint viszont az állam mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza ezt az üzletet. „Az Éneié a teljes felelősség a mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának a megépítéséért, s nem bújnak ki ez alól a felelősség alól úgy, hogy megszabadulnak a részvényektől. Legyenek olyan kedvesek, indítsák be olasz agytekervényeiket és fejezzék be a munkát. Aztán kezdjenek el gondolkozni azon, mihez kezdenek a villamos művekkel” - mondta Fico. (dem, SITA) RÖVIDEN Halottat vitt a kórházba Vágbeszterce. Ismeretlen tettesek kezdtek lövöldözni tegnap délután egy BMW személyautóra Vágbesztercén (Považská Bystrica). A sofőr, akit az egyik találat a nyakán érte, a támadás után még képes volt elvezetni a kórházig, ahol azonnal megműtötték, utastársát, a 40 éves Erik M.-et viszont már nem tudták megmenteni - az egyik töltény a fejét találta el, és a helyszínen meghalt. A rendőrség bővebb részleteket lapzártánkig nem tett közzé az esetről, ezért az sem nyilvánvaló, hogy alvilági leszámolásról volt-e szó vagy nem. (TASR) Új gépkocsik a rendőröknek Pozsony. Összesen 59 rendőrségi Volkswagen T5 Multivan furgont rendelt meg a belügyminisztérium, 4,37 millió euró értékben. A nyilvánosságra hozott szerződés szerint a tárca ezeket a furgonokat a közlekedésrendészetnek szánja. Az 59 megrendelt gépjárműből 34 összkerékmeghajtású lesz. Egy gépkocsi ára 72 592,50 euró. (TASR) Kapkod a Smer; a miniszterelnök ma találkozik a kisiparosok szövetségének vezetőivel Fico mindenkivel tárgyalni akar ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy mindent megtesz a Váhostav pórul járt alvállalkozóinak megsegítéséért, ám közben egyre késlelteti a megoldást. Pedig a probléma egyáltalán nem új, és a kabinet több figyelmeztetést is kapott. A Szlovák Kisiparosok Szövetsége (SŽZ) például tavaly júniusban nyílt levélben figyelmeztette a kormányt és a parlamentet, hogy módosítani kell a csődeljárásról szóló törvényt, elsősorban az építőiparra vonatkozóan. A héten újabb nyílt levelet írtak a kormánynak, de a kabinet ebből csak azt olvasta ki, hogy Ján Figeľ volt közlekedési miniszter, a parlament jelenlegi alelnöke a felelős. Április 11-i levelükben azt írták: fennáll a gyanú, hogy a Váhostav már a szerződés aláírásakor azt tervezte, hogy nem fizeti ki az alvállalkozóit, ezért vállalta az útépítést a költségek 45-50 százalékáért. Robert Fico miniszterelnök ma délután találkozik a szövetség vezetőivel. Viera Kromero- vá, az SŽZ főtitkára szerint azonban a problémát már korábban kezelni kellett volna. „Már évek óta tudjuk, hogy probléma lesz egyes cégek esetében, és erre felhívtuk a kormány figyelmét is” - mondta lapunknak Kromerová. Kíváncsiak arra, hogy mivel áll elő a kabinet, mert egyelőre írásban még semmilyen javaslatot nem kaptak. Az ellenzék 2012 óta már többször megpróbálta módosítania a csődeljárásról szóló törvényt, de a Smer ezt mindig leszavazta. Ján Figeľ szerint Fico előbb úgy tett, mintha a Váhostav ugye nem az ő problémája lenne, majd irányt váltott, és látszólag segíteni próbál a kisvállalkozóknak. „Ázt is folyton módosítja, hogy mennyit kaphatnak meg követeléseikből a kisvállalkozók” - utalt Figeľ arra, hogy a kormány előbb 40 százalékot, majd 50-et javasolt, végül fokozatosan akár 100 százalékát is kifizetné számláiknak. A Smer várhatóan kedden módosításokat nyújt majd be a kormány által beterjesztett törvényjavaslathoz. A KDH elnöke szerint a főügyésznek kellene belépnie az ügybe, mint a csődeljárás egyik résztvevője, amire a törvények lehetőséget adnak. Tegnap a Főügyészség arról tájékoztatott, hogy mind a polgári, mind a büntetőrészleg foglalkozik az Üggyel, (lpj, TASR, SITA) Nem rendszerszintű a kormány által kínált megoldás, és még az is könnyen előfordulhat, hogy Široký offshore cégei is „kártérítést" kapnak Több ponton is problémás lehet a Váhostav-mentés MÓZES SZABOLCS Pozsony. A parlament jövő kedden tárgyalja a kormány törvénymódosító javaslatát, amellyel a Váhostav-ügyre reagál. A jogszabálynak április 30-a előtt életbe kell lépnie, ha a képviselők azt szeretnék, hogy a Váhostav már folyó csődvédelmi folyamatára is hatással legyen. A kormányzati csomag ugyanakkor több kérdést is felvet, jelen formájában pedig még Juraj Široký, a Váhostav tulajdonosa is profitálhat belőle. Elsietett javaslat Az egyik legnagyobb probléma, hogy nem rendszerszintű a módosítás, hanem gyorsan összecsapott. A Fico-kabinet nem először tesz üyet: 2008-ban az állami Tipos elvesztett egy pert és 66 millió eurót (2 milliárd koronát) kellett volna átutalnia egy kétes üzletembernek, ám a parlament pár nap alatt gyorsított eljárásban módosított egy törvényt, aminek köszönhetően a főügyész rendkívüli fellebbezést tehetett az ügyben. Az, hogy nem rendszerszintű a megoldás, később üthet vissza. A tervezet a bankoktól beszedett különadót kezelő alapból fizetné ki a Váhostav beszállítóit. A gond az, hogy a törvény alapján a jövőben a kormány bármikor hozzányúlhatna az alaphoz, más cégek adósságait rendezve ebből a forrásból - miközben az alap feladata az, hogy egy esedeges bankválság esetén legyen miből fizetni a bankmentés költségeit. Még 2011-ben hozták létre, a pénzintézetek eddig összesen félmilliárd eurót fizettek bele, s egészen addig kell a bankadót utalniuk, amíg az összeg el nem éri az egymilli- árd eurót. Ez utóbbival függ össze a következő probléma: a kormány szerint Široký adósságait nem az adófizetők, hanem a bankok pénzéből állják, ám a törvény alapján az alap pénze közpénz, vagyis már nem a bankoké és nem is lesz az övék. Ráadásul a pénzintézetek a bankadót jórészt nem „sajátból” állták, a megemelkedett költségeket a számlavezetési díjakon és a kamatokon keresztül az emberekkel fizettették meg. Minél több céget mentenek meg az alap pénzéből, annál tovább kell a bankoknak a bankadót fizetniük. Široký a banktitok mögé bújhat Ficóék azt állítják, hogy az alvállalkozók kinnlevőségeit az állam veszi át, amely a csődeljárás során be fogja hajtani. Nem biztos, hogy lesz mit behajtani, így az egész művelet mínuszos lehet. A kormány azt ígérte, hogy a mentőakció során csak az alvállalkozókat fizetik ki, az offshore cégeket nem (a Váhostavnak több gyanús hátterű ciprusi vállalat is adott hitelt, ezek vélhetően Širokýhoz közeli cégek). Ezt viszont nem lesz majd hogyan ellenőrizni, mivel a hitelezőket az állami tulajdonú fejlesztési bank (SZRB) fogja kifizetni, ez viszont - banktitok miatt - nem adhat ki adatokat. Tehát előfordulhat, hogy a nyilvánosan tett ígéret ellenére Široký a saját cégéből is kihozhatja a pénzt. Állami cég állami tenderen? A tervezet része, hogy a csődeljárás során nem csak a kinnlevőség töredékét kapná meg a panaszos: ha a folyamaton átesett vállalat újra nyereséges lesz, folyamatosan ld kell fizetnie adóssága 100%-át. Elemzők szerint ezzel az a gond, hogy a tulajdonos sokféle könyvelési és egyéb trükkel („optimalizációval”) tudja eltüntetni a nyereségét, vagy egy másik cégébe átvinni (pl. fiktív tevékenységek számlázásával). A kabinet később módosította eredeti tervét, s jelezte: az állam az átvállalt kinnlevőségekért a Váhostavban tulajdon- részt fog szerezni. Azt nem tudni, technikailag ez hogyan zajlana - még nem mutatták be a törvényszöveget -, ám több problémát is rejt magában. Egyrészt az állam csak kisebbségi tulajdonos lenne, így nem lenne döntő szava, másrészt még nagyobb probléma, hogy a jövőben érdekellentétbe kerülne: az állam által 5-15%- ban tulajdonolt Váhostav indulna a kormányzat által kiírt közbeszerzéseken, miközben mind a cég, mind az állam érdeke az lenne, hogy nyerjen, mert úgy törleszteni tudná adósságát - ez viszont diszkri- minálná a tenderek többi résztvevőjét.
