Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-01 / 76. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 1. Közélet 3 A polgármesterek szerint a módosítás destabilizálná az oktatásügyet; az igazgatók úgy vélik, előnyösebb lenne, ha a tárca alá tartoznának Visszaállamosítaná az iskolákat a szakszervezet (Képarchívum Az iskolákat ne az ön- kormányzat, hanem egyenesen a minisztérium finanszírozza - kéri a legnagyobb hazai pedagógus-szakszervezet. A polgármesterek szerint a lépés destabilizálná az oktatásügyet, az iskola- igazgatók racionálisnak tartják a változást. 1BOS EMESE Petíciót indított a tanárok szakszervezete: azt kérik, hogy az alap- és középiskolák finanszírozása kerüljön vissza az önkormányzatoktól a minisztériumhoz. Az iskolák finanszírozásának kérdése tavaly év végén kavart nagy port, amikor az oktatási tárcához tartozó pedagógusok 100, a járási hivatalokon keresztül a belügyminisztérium alá tartozó iskolák dolgozói 200 euró jutalmat kaptak. Viszont az óvodák, szabadidő- központok és művészeti iskolák pedagógusainak többsége egyetlen cent jutalmat sem látott. Ez utóbbiak átszervezését a Szlovák Pedagógus Kamara is támogatja. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége még nem foglalt állást a kérdésben. Jókai Tibor, a szervezet elnöke lapunknak azt mondta, a napokban tanácskozni fog az elnökség és ezt követően alakítják ki álláspontjukat a kezdeményezéssel kapcsolatban. ZMOS: sok pénzt vertünk beléjük A Szlovákiai Városok és FalHogyan tovább? vak Társulása (ZMOS) határozottan elutasítja az elképzelést. „A szakszervezet elképzelése nemcsak az oktatásügyet, hanem az egész közigazgatás rendszerét destabilizálná” - áll a ZMOS állásfoglalásában. A szervezet azt állítja, az ön- kormányzatok saját forrásaikból 2009 és 2013 között országos szinten több száz millió eu- rót fordítottak a különböző oktatási intézmények fenntartására, működtetésére, modernizálására, felújítására és az alkalmazottak bérére. Úgy vélik, a pedagógus-szakszervezet javaslata káoszt hozna a rendszerbe, és feleslegesen uszítják az alkalmazottakat alkalmazójukkal szemben. Az oktatásüggyel kapcsolatos kiadások a helyi önkormányzatok költségvetésének több mint harmadát teszik ki, 2011-től ez az arány folyamatosan nőtt. Változásért kiáltanak Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója támogatja a szakszervezet törekvéseit. Véleménye szerint is egy tető alá kell kerülnie az oktatási intézmények finanszírozásának. A mostani rendszer egy iskolán belül különbözőképpen jutalmazza az alkalmazottakat. „Igazságtalannak tartom, hogy a nevelőnők, akik az átvitt jogkörökön keresztül kapják a bérüket, nem kaphatnak jutalmat, holott ugyanolyan munkát végeznek, mint kollégáik” - mondta Orosz István. Hozzátette, nem meglepő, hogy a ZMOS tiltakozik, hiszen az iskolák működtetésére járó pénz komoly költségvetési tételt jelent, ezt az összeget az önkormányzatok több hónapon keresztül forgatják. „Az oktatásügyre nézve nem okozna káoszt a kezdeményezés, sőt egyszerűbbé válhatna a finanszírozás” - véli az igazgató. „Az épületek felújítása, modernizálása, javítása többségében pályázati forrásokból, illetve az oktatási tárca által erre a célra elkülönített pénzekből valósult, valósul meg, az ön- kormányzatok elenyésző esetben finanszírozzák ezeket a beruházásokat saját zsebből” - zárta Orosz István. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója nem tartja tragédiának a jelenlegi finanszírozási rendszert sem. „Nem biztos, hogy az átszervezést követően az óvodák is ugyanolyan normatívát kapnának, mint az iskolák, lehet, hogy nem járnának jobban” - mondta lapunknak az igazgató. Az oktatási miniszter mindenre nyitott Fehér Péter, a füleki városi hivatal oktatási osztályának vezetője lapunknak azt mondta, tény, hogy az átvitt jogkörökben finanszírozott óvodákra és a zeneiskolára jóval kevesebbet költenek. „Két nagyobb és két kisebb létszámú iskolánk van, a pénzeket igyekszünk úgy elosztani, hogy azonos szinten tarthassuk az iskolákat” - mondta az osztály- vezető. Az egyelőre nem világos, hogy a módosításoknak milyen hatása lenne az alacsony létszámú iskolákra. Juraj Draxler oktatási miniszter korábban azt mondta, többször felmerült már az oktatási intézmények finanszírozásának központosítása. „Ez egy bonyolult kérdés, mivel a jelenlegi rendszer már jó ideje működik” - mondta a tárcavezető, aki nem tartja lehetetlennek, hogy az oktatásügy valamennyi alkalmazottja az eredeti jogkörökön keresztül kapja meg bérét. MKP: ne államosítsák az iskolákat! Az MKP elutasítja a szak- szervezet kezdeményezését. „Mindig az önkormányzatiság mellett foglaltunk állást, ezért nem támogatunk semmilyen indítványt, amely a visszarendeződést, illetve az államosítást szolgálná ” - mondta lapunknak A. Szabó László, az MKP oktatási alelnöke. Szerinte a 2002-ben lezajlott oktatási decentralizáció többek között azt a célt szolgálta, hogy az óvodákkal és iskolákkal kapcsolatos döntések jogkörei közelebb kerüljenek a polgárokhoz. „A települések azóta igyekeztek mindent megtenni, hogy oktatási intézményeik körülményeit és színvonalát a lehető legmagasabb szintre emeljék. Tudjuk, hogy az oktatás jelenlegi állapota távolról sem ideális, de végzetes hibának tartanánk, ha Szlovákia a központosítás irányába mozdulna el. Ez a lépés ugyanis végérvényesen megpecsételhetné kisiskoláink sorsát” - véli A. Szabó László. A kérdésben kikértük a Híd álláspontját is, lapzártáig nem kaptuk meg. A szakszervezet szeptember 30-ig gyűjti az aláírásokat. A vállalatok jelentős része azzal indokolja az információk kiadásának megtagadását, hogy azok az üzleti titok részét képezik Állami cégek: szórják a pénzt és nem informálnak kellőképpen 1BOS EMESE Pozsony. Szinte lehetetlen ellenőrizni az állami vállalatok menedzsereinek és igazgatóinak szolgálati útjait és egyéb költségeit - derül ki a Transparency international Slovensko (TIS) vizsgálatából. Az állami vállalatok vezetőinek jelentős része ignorálja az infotörvényt, a helyzetet nem oldja meg a vonatkozó törvény módosító javaslata sem. Szófukar államicég-vezetők Az információs törvénynek köszönhetően a politikusokkal kapcsolatos adatokhoz viszonylag könnyen hozzájuthatunk. Ha nyilvánosságra kerül egy-egy vitatható tétel, a politikusok nem ritkán kifizetik az összeget. így volt Otto Brixi (Smer) parlamenti és Kassa város képviselője esetében, aki a város sportügyeit intézve több mint 1000 eurós telefonszámlát hozott össze. Léptek Pozsony volt főpolgármesterének telefonszámlájával kapcsolatban is. Müan Ftáčnik (Smer) és további három munkatársa két év alatt 20 ezer eurót telefonált el. A TIS az állami cégektől alkalmazottai telefonszámláit és szolgálati útjainak költségét kérte ki. Az előbbivel kapcsolatban a megszólított vállalatok 36 százaléka, vagyis 29 cég adott tájékoztatást. Az utakkal kapcsolatban 33-an, a megszólítottak 41 százaléka reagált. Ezer eurót telefonált el, két nap alatt Közülük a legmagasabb szolgálati telefonszámlát a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) alkalmazottja produkálta. A közmédia először azt állította, tudósítója 1040 eurós telefonszámlája egy szerbiai szolgálati út során keletkezett. Később viszont közölték, hogy Vajdaságban az RTVS egyik menedzsere volt, a kétnapos akció során az ottani közmédia fennállásának 65. évfordulóját ünnepelték. Dominika Šul- ková, az RTVS szóvivője szerint az összeg azért olyan magas, mert Szerbia nem tagja az Európai Uniónak. A cég nem spórol a szolgálati utakon sem. Václav Mika, az RTVS vezérigazgatója 13 külföldi szolgálati útjára összesen 15 ezer eurót költött. Csak havannai útja több mint 2 ezer euróba került, az ott rendezett konferencia témája: a rádió és tévé szerepe a morális értékek formálásban. Guatemalái szolgálati út A körmöcbányai állami pénzverde igazgatója tavaly szolgálati útra egyebek mellett Guatemalába és Mexikóba utazott. Négy kiruccanása összesen 7500 euróba került. A legnagyobb állami vállalatok, mint a Cargo Slovakia a belügyminisztérium javító- műhelye vagy a rudnabányai vasércdúsítómű nemcsak megsértette az információs törvényt, hanem olyan feltételeket szabott az információk kiadásának, mely törvényellenes. Nem új keletű probléma, hogy az állami cégek különbözőképpen értelmezik az információs törvényt. Közülük több azzal indokolja az információk megtagadását, hogy azok az üzleti titok részét képezik. Bár a vonatkozó jogszabály módosító javaslata tárcaközi egyeztetésben van, ezt a hézagot a tervezet sem orvosolja. Az állami és az önkormányzati vállalatok továbbra is érintetlenek maradnak. A Transparency International arra is rámutat, hogy ha a cégek törvényesen járnak el, és kiadják a kért információkat, minden bizonnyal súlyosabb adatok is napvilágra kerültek volna. A közmédia vezetője Kubában az erkölcsi értékek formálásáról tartott előadást (Képarchívum)
