Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-01 / 76. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com Nigéria: vezet a puccsista Abuja. Muhammadu Buhari vezet a hivatalban lévő államfő, Goodluck Jonathan előtt a nigériai elnökválasztáson a tegnap közzétett részeredmények szerint. Az afrikai ország 36 szövetségi államából 30-ban már összeszámlálták a szavazatokat, s ez alapján az országot egy katonai puccs után az 1980-as években 20 hónapig már kormányzó Buhari 12,9 millió szavazatot kapott a Goodluck Jonathan elnökre leadott 10,2 millió szavazatával szemben. A helyzet azonban változhat, a keresztény államfőnek az ország déli részén fekvő egyik fellegvárából ugyanis még nem érkeztek meg az eredmények. A muszlim Muhammadu Buharinak elsősorban északon vannak támogatói. (MTI) Moszkvának hízeleg Ciprasz Athén. Görögország nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal, ez az út nem vezet sehová - jelentette ki Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. A politikus április 8-án kezdődő moszkvai látogatása előtt adott interjút a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Kifejtette, a „gazdasági háború, mint a valóságos háború folytatása, zsákutcába torkolló politika”. A görög kormányfő az orosz-görög viszonnyal kapcsolatban egyebek között kiemelte azt is, hogy hatalmas potenciál rejlik a két ország együttműködésében, különösen a turizmus és az energetika terén. (MTI) Föderáció lehet Ukrajna Kijev. Petro Porosenko ukrán elnök kész népszavazásra bocsátani az orosz nyelv második államnyelvvé emelését és Ukrajna föderalizációjának, azaz szövetségi állammá alakításának kérdését, bár ez szerinte nem szolgálná az ország érdekét. A Kelet- Ukrajna egy részét megszállás alatt tartó oroszbarát szakadárok és Moszkva részéről is többször hangzott el az a követelés, hogy Ukrajna Oroszország mintájára váljon szövetségi állammá. Porosenko szerint a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében harcoló ukrán egységek tagjainak 62 százaléka orosz ajkú. „Őket az orosz nyelv nem zavarja abban, hogy ugyanúgy szeressék Ukrajnát, mint én teszem azt ukrán nyelven” - fogalmazott az elnök. (MTI) A Teherán atomprogramjáról folyó nemzetközi tárgyalások eredményes lezárása 12 éve tartó vita végére tehetne pontot Irán és az urán: a végsőkig vitatkoznak Lausanne. Hivatalosan tegnap éjjel járt le az iráni atomprogramról folyó nemzetközi tárgyalások utolsó napja, azonban napközben még mindig jelentős eltérések voltak a két fél álláspontja között. Az iráni atomprogram körül 12 éve tartó vitában a Nyugat azzal gyanúsítja Teheránt, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Irán ezt a vádat visszautasítja. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Irán, illetve az ún. Hatok (Németország és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja: USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) képviselőinek tegnap éjfélig kellett volna olyan kompromisszumra jutniuk Teherán atomprogramjáról, amely biztosítja, hogy az békés célokat szolgál, és cserében a perzsa államot sújtó nemzetközi szankciók enyhítéséről rendelkezik. Keretegyezményről van szó, amelyek nyomán megkezdődhetne az átfogó, részleges megállapodás kidolgozása. A felek közti két fő nézeteltérés az urándúsítási kutatások ügyében, valamint a szankciók feloldásának ütemezésében alakult ki. Nyugati diplomaták jelzése szerint mindkét fél terjesztett be kompromisszumos javaslatokat, de az utolsó nap kezdetéig nem jutottak közelebb a megállapodáshoz. Halványítja a reményeket az is, hogy Irán visszalépett egyes javaslatok ügyében, amelyeket pedig korábban elfogadni tűnt. A megállapodás 12 éves vita végére tehetne pontot. Az utolsó nap előtt mindkét fél azt hangoztatta, hogy kulcsfontosságú lenne felülemelkedni a nehézségeken, és megtalálni a kompromisszumot. Tegnap több illetékes - köztük John Kerry amerikai külügyminiszter - úgy nyilatkozott, hogy nem kizárt a tárgyalások elhúzódása az éjszakába, vagy még tovább. A tárgyalások menetrendje szerint a feleknek június végéig átfogó, a technikai részletekre is kiterjedő megállapodásra kell jutniuk. A Nyugat biztos akar lenni afelől, hogy az iráni Federica Mogherini uniós főtárgyaló az iráni külügyminiszterrel. A kínai külügyminiszter kocog egyet a svájci Lausanne-ban a Genfi-tó partján a kimerítő tárgyalások előtt. (TASR/AP-felvételek) atomprogram kizárólag békés célokat szolgál, és nem célja atomfegyver létrehozása. Teherán az iráni gazdaságot erősen sújtó szankciók enyhítését várja a tárgyalásoktól. Az iszlám köztársaság nukleáris létesítmények egész sorával rendelkezik. Teherántól 190 km-re délnyugatra található az araki nehézvízgyártó üzem és egy még építés alatt álló kísérleti reaktor. A komplexum létezésére műholdfelvételek segítségével derült fény, amelyeket az Egyesült Államok tett közzé 2002-ben. A nemzetközi közösség attól tart, hogy a reaktorban előállításra kerülő - évi 10 kilogramm - plutóniumot atomfegyverek gyártásához használhatják fel. A Teherántól 250 km-re délre található natanzi létesítményben több ezer centrifuga működik, amelyek az uránizotópok szétválasztásához és nukleáris fűtőanyaggá történő átalakításához szükségesek. A föld mélyén található komplexum közelében van egy bunkerszerűen védett kutató- központ is. Az iszlám szent város, Kom közelében található a fordói föld alatti nukleáris komplexum, amelynek építéséről 2009-ben szerzett tudomást a világ Barack Obama amerikai elnök bejelentése nyomán. Végezetül a Perzsa-öböl déli partján, Busherben található a Közép-Kelet egyetlen működő atomerőműve. A Lufthansa biztosítói 300 millió dollárt különítettek el a katasztrófa költségeire - nem egyforma a kártalanítás összege Eddig több mint 4000 gép- és holttestmaradványt találtak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs. A német Lufthansa csoportnak biztosítási szolgáltatásokat nyújtó cégek konzorciuma 300 millió dollárt különített el a csoporthoz tartozó Germanwings légi- társaság franciaországi katasztrófájának költségeire, az összeg nagysága arra utal, hogy a biztosítók kártérítési eljárásokra számítanak. A Handelsblatt német üzleti lap értesülése szerint már az előző hét végén megállapodtak abban, hogy 300 millió dollár tartalékot képeznek a Germanwings- gép körüli ügyekre. A biztosítók rendszerint személyenként egymillió dollár kártérítéssel kalkulálnak halálos légi közlekedési balesetek esetén. Ez 150 millió dollárt jelent a francia Alpokban egy hete lezuhant Germanwings-járat esetében. További költség adódik a repülőgépre kötött biztosításból. A lap szerint az Airbus A320-as gépet 6,5 millió dollárra biztosították. A konzorcium ennél jóval nagyobb összeget tett félre, amiből arra lehet következtetni, hogy a biztosítók elhúzódó és sok pénzbe kerülő kártérítési eljárásokra számítanak. Elsősorban amerikai állampolgárok perelhetnek - írta a Handelsblatt. A Germanwings Barcelonából Düsseldorfba közlekedő járata március 24-én hegyoldalnak csapódott a francia Alpokban. A fedélzeten 150 ember tartózkodott, köztük 3 amerikai állampolgár. Az USA- ban a légi balesetek után fizetett átlagos kártérítési díj 4,1 millió euró, Nagy-Britanniában 1,5 millió, Spanyolországban 1,3 millió és Németországban 1,2 millió euró. Eddig több mint négyezer roncsot, illetve emberi maradványt gyűjtöttek össze a helyszínelők a Germanwings-repü- lőgép darabokra esett részeiből, illetve a 150 áldozat holttestéből - közölte tegnap a francia csendőrség. A katasztrófa helyszíne hétfő óta már nemcsak helikopterrel, hanem szárazföldön is megközelíthető. A gép adatait rögzítő második fekete dobozt jelkereső műszerekkel keresik a helyszínelők a fellazított talajban, mert azt feltételezik, hogy befúródhatott a földbe. A sziklafalnál, ahol a repülőgép becsapódott, valamint annak környékén folyamatosan két helikopter köröz, azokról próbálják a helyszínelők a távolabbi területeken is megtalálni a szétszóródott roncsokat. A csendőrség április 8-ig tervezi a holttestek és a repülő nagyobb roncsainak összegyűjtését, majd a Lufthansa légitársaság költségére rendezik a területet. Legalább harminc embert mészároltak le a dzsihádisták - halálra köveztek egy párt házasságon kívüli nemi kapcsolat miatt Bagdad visszafoglalta Tikrítet I KT Fiat napja bombáznak. A jemeni főváros, Szanaa tegnap éjjel az eddigi leghevesebb légitámadásokat szenvedte el. (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszul/Ottawa/Damasz- kusz/Szanaa. Teljesen visszafoglalták Tikrít városát az iraki hadsereg egységei és a szövetséges síita milíciák az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettől-jelentette be tegnap Haider al- Abádi iraki miniszterelnök, egy hónappal az átfogó hadművelet megindítását követően. Az iraki erők kitűzték az iraki zászlót a tartományi kormány épületére. Szaddám Húszéin korábbi iraki szunnita vezető szülővárosát, Tikrítet tavaly június óta tartották ellenőrzésük alatt a dzsihádisták. Halálra köveztek egy férfit és egy nőt az iraki Moszulban az Iszlám Állam fegyveresei, mert házasságon kívül szexuális viszonyt létesítettek egymással. A nyilvános kivégzésről az interneten több kép jelent meg, amelyeken a férfi és a nő bekötött szemmel és összekötözött kezekkel látható. A vádat felolvasó iszlamista külön kiemelte, bűnük nem a hűtlenség, hanem az, hogy nem voltak házasok. A képeken jól látható, ahogy a két embert halálra kövezik a fegyveresek. Az IÁ gyilkosságairól az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (ODSH) vasárnap egy statisztikát is közölt. Eszerint február 28. és március 28. között 61 embert végeztek ki a terroristák, s ezzel 2030-ra nőtt áldozataik száma azóta, hogy tavaly júniusban kikiáltották a saját államot, a kalifátust. Legkevesebb 40 embert - köztük gyerekeket - mészároltak le az Iszlám Állam fegyveresei tegnap a Szíria középső részén fekvő Hama tartomány egyik falujában - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet. „Az IÁ lerohanta a szunniták, alaviták és iszmáili- ták által lakott Madzsube falut, legalább 40 embert agyonlőttek, megégettek vagy lefejeztek” - közölte Rámi AÓder-Rah- mán, a londoni OSHD igazgatója. A szíriai televízió megerősítette a vérengzés hírét. Az OSDH szerint az IÁ visszavonult a faluból, miután harci gépek az állásait bombázták. Megszavazta az ottawai parlament, hogy a kanadai haderő részt vegyen az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légi csapásokban. Stephen Harper konzervatív miniszterelnök kormánya a múlt héten kérte a parlamentet, hogy Irak mellett terjessze ki Szíriára is Kanada részvételét az IÁ állásait támadó katonai szövetségben. Kanada tavaly október 7-én csatlakozott az Egyesült Államok által vezetett katonai szövetséghez, és hat F-18 típusú vadászgépet és két Aurora lopakodót vonultatott fel a térségbe. Újabb légi csapásokat mért a Szaúd-Arábia vezette arab szövetség a suta húszi lázadók állásaira Jemenben, a támadásokban legkevesebb 35-en vesztették életüket. Tegnap a húsziknak a jemeni fővárostól, Szana- ától 140 km-re délre fekvő egyik ellenőrző pontja ellen indítottak légitámadást. Emellett a koalíció gépei bombázták a húszik szövetségesének számító, Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni államfőhöz hű gárda gyakorlótereit és a főváros repülőterét.
