Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-16 / 62. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 16.

Kultúra 7

Ibsen Brand című drámáját mutatta be a budapesti Nemzeti Színház Zsótér Sándor rendezésében

Hangtalan imák

Törőcsik Mari és Trill Zsolt a Brandban (Szkárossy Zsuzsa felvétele)

Magyar színpadon eddig még sosem játszott Ib- sen-művet mutatott be a budapesti Nemzeti Színház. A Nóra, a Peer Gynt, A nép ellensége, a Vadkacsa, a Hedda Gabler, a Solness építőmester és más jeles drámák norvég szerzője 1865-ben, Rómában írta a Brandot.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Tiszta, mesterien felépített, fiatalos hevülettel átitatott, érett mű a darab. Ahogy a harminchét éves Ibsen megfogalmazta: drámai költemény, a tárgya jelenkori, tartalma komoly, 5 felvonás rímes versekben. Az életmű egyik fontos s talán legfilozofikusabb darabja. „Brand én magam vagyok leg- különb pillanataimban... - adja tudtunkra a szerző, s hogy hőse éppen pap, az nem lényeges, állítja. - A mindent vagy semmit követelés az élet minden más területén is fennáll, szerelemben, művészetben stb.”

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója Zsótér Sándort kérte fel a darab megrendezésére, aki élt is a lehetőséggel, hiszen szereti a dupla kihívásokat. Új helyzetben, magyar színpadon elsőként megküzdeni a Brand nagy hullámokban áradó anyagával igazán neki való feladat. Zsótér a sorok között is pontosan olvas, érzékenységéből és felkészültségéből eredően pedig tisztán látó, puccot és parádét sosem bevető rendező. Brand történetében is elsősorban a lelki és szellemi mozgatórugókra figyel. Abból indul ki, és arra épít.

Brand utazásra készül a darab elején. Életét és hitét a mindent vagy semmit végletessége jellemzi. Bár tele van kétellyel, kíméletlenül hű az elveihez. A legfontosabb, amit híveitől elvár: tartsák be amúgy betarthatatlan törvényeit. Fiatal, ereje teljében

levő, megalkuvást nem ismerő Isten, akit ő követ, nem egy szelíd, jóságos, minden felett szemet hunyó és mindent megbocsátó nagyapó. De Brand sem szentfazék, nem is az egyház szócsöve. „Ne légy más holnap, mint aki ma vagy!” - hirdeti, s mindenkitől azt kéri, élete és hite ne két dolog legyen. Ahhoz viszont, hogy a nyája méltó legyen az ó Istenére, teljesen meg kelleneváltoznia.

És itt a baj forrása. A nép, az istenadta nép nem könnyen változik. Már ha egyáltalán akar vagy képes változni. Brand úgy érzi, csak a nagyvilágban töltheti be hivatását, ahol talán többen gondolkoznak úgy, mint ő. A végén mégis marad. Azt az utat próbálja bejárni, amit hite szerint Isten kijelölt számára. Ez az út pedig mindennél nehezebb, könyörtelenebb. Nem állíthatja meg rajta senki és semmi. Még a felesége, a gyereke sem tarthatja vissza. „Isten nem olyan zord, mint te vagy! ” - vágják a szemébe, de Brand sziklakemény ember. Keltegeti az embereket, akiket mások elaltatnak. „Se csók, se hízelgés nem kell nekem!” - mondja, miközben senkitől nem vár el többet, mint magától. Az azonban a soknál jóval több. Rengeteg. Elvárja, hogy mindenki vele tartson, akár a halálba is.

Brand norvégül azt jelenti: tűz. Ibsen Brandja igazi lánglé- lek. Az isteni eszme földi hordozója, aki azt is tudja: „Bűnnel teljes az a tett, mely félig készült s színre lelt.” Brand

Fiatal, ereje teljében levő, megalkuvást nem ismerő Isten, akit ő követ, nem egy mindent megbocsátó nagyapó.

nem az eszmével - az élettel, az életével játszik. Hívei elfordulnak tőle, mert a hazugság mégiscsak legyőzi a népet. A bukás, a végső bukás pedig elkerülhetetlen.

Trill Zsolt játssza a papot. Erő, átszellemültség, a hitbe vetett szent meggyőződés árad a játékából. Elképesztő mennyiségű szöveget közvetít sallangoktól mentesen, pontosan, érthetően. A többiek, főleg Ejnar (Mátyássy Bence), Agnes (Trokán Nóra), a bíró (Mátray László), a prépost (Horváth Lajos Ottó) és az iskolamester (Szűcs Péter Pál) a szó legnemesebb értelmében is csak asszisztálni tudnak a létezéséhez. Vagy azért, mert mellette állnak, vagy azért, mert ellene fordulnak. De mellékszerepeikben is árnyaltan megrajzolt figurát hoznak.

Az előadás másik főszereplője az Anya szerepében Törőcsik Mari. „Görnyedt nőalak, a nap kiégeti a szemét” - írja Ibsen. Görnyedtség helyett idős, ma- dárcsontú asszonyt látunk majdnem földi érő bundában. Tetemes súlya lehet a kabátnak, Törőcsik Mari mégsem roggyan meg alatta. Erős asszony, megtörhetetlen anya. „Óvd az életed, azt én adtam neked!” - kérleli a fiát, és küzd vele a végtelenségig. Makacs, dúsgazdag asszony, nála az oszthatatlan vagyon, s ül rajta mozdulatlanul. Az ő temploma, az igazi fent van a hegyen, a fjordok között, ahol a hó zenél és a szél prédikál vadul. Csak az imáját mondja el itt nekünk.

Hangtalanul is hallhatóan.

RÖVIDEN

Magazinbemutató díszvendéggel

Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub ma este mutatja be a 100 legsikeresebb szlovákiai magyar című, csaknem 120 oldalas magazint, amely holnaptól kapható az újságárusoknál. Hogyan készült a magazin? Vannak-e kimagasló személyiségeink, akik elhivatottságuknak köszönhetően értek el sikereket saját szakterületükön? Az est díszvendége, Rakon- czay Gábor világrekorder óceánjáró magyar evezős és kenus a sikerről, a küzdelemről és az emberi lehetőségek határáról tart előadást. Helyszín a városi művelődési központ moziterme, a kezdés időpontja 18 óra. A belépés díjtalan, (k)

Szerdán nyit a Közért

Pozsony. Március a könyvek hónapja - a Minorma Polgári Társulás igazi könyves meglepetéssel készül Pozsonyban. Szerdán a Lőrinckapu utca (Laurinská) 19. szám alatt megnyílik a Közért, a Minorma könyvcseréldéje és kulturális találkozóhelye, ahol egyelőre heti három alkalommal - keddtől csütörtökig - 10.00-tól 17.30-ig nyílik rá lehetőség, hogy az olvasók megunt vagy felesleges könyveiket lecseréljék a kihelyezett példányokra. A Közért célja, hogy pótolja azt az űrt, amely a magyar könyvesboltok eltűnésével keletkezett Pozsonyban - könyvállománya kizárólag magyar kiadványokból áll, kiemelt figyelmet kapnak a szlovákiai magyar kiadók, (ú)

Eric Idle is fellép a magyar közönség előtt

Brian mint vígoratórium

AJÁNLÓ

Budapest. Május 31-én a Papp László Budapest Sportarénában mutatják be Nem a Messiás címmel a Brian élete című Monty Python-klasszikus vígoratórium-változatát, melyben a Monty Python csoport egyik tagja, Éric Idle is fellép a magyar közönség előtt. A budapesti előadáson ismert magyar énekesek magyar nyelven adják elő a vígoratóriumot, a főbb szerepeket Heiter Melinda, Janza Kata, Homonnay Zsolt, Hajdú Steve, Pintér Dömötör és Galla Miklós játssza.

A Monty Python csoport alkotói pályájának csúcsán, 1979- ben készült film alapján, a klasszikus poénokat és slágereket felsorakoztatva született meg a Nem a Messiás (Csak egy nagyon haszontalan fiú) című darab, amelynek premierje

2007-ben volt egy kanadai fesztiválon, majd két évvel később, 2009 októberében a londoni Royal Albert Hallban mutatták be a Monty Python 40. születésnapja alkalmából. A darabot legutoljára a New York-i Carnegie Hall közönsége láthatta.

A történet szerint Betlehemben, Jézus születésekor egy másik csecsemő is világra jön a jászolhoz közeli tehénistállóban. Az éppen megérkező napkeleti bölcsek először tévedéshői ennek az újszülöttnek hódolnak, ám hamar belátják tévedésüket. A felcseperedő gyermek élete ettől fogva egyetlen hatalmas tévedés.

A budapesti premier után a darab - már Eric Idle nélkül - országos turnéra indul: Debrecen, Veszprém, Pécs, Győr, Szeged és Sopron közönsége láthatja a Szomor György rendezte előadást. (MTI)

MÁRCIUS 15.

Átadták a Kossuth-díjakat

MTl-HÍR

Budapest. Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Kossuth-díjat adományozta:

Albert Gábor írónak, esszéistának, szerkesztőnek - műfajgazdag prózaírói életműve, valamint jelentős írói-történészi munkája, különösen a 19. századi magyar történelem tekintetében kiemelkedő kutatói és tanulmányírói tevékenysége elismeréseként;

Bachman Gábor építésznek, designemek - a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként;

Bács Ferenc színművésznek - rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként;

Bede-Fazekas Csaba operaénekesnek - az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, a magyar színházi életet gazdagító művészi pályája elismeréseként;

Gyémánt László festőművésznek - kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként;

Hűvösvölgyi Ildikó színművésznek - zenés és prózai szerepekben egyaránt kiemelkedő, emlékezetes alakításokat magába foglaló művészi pályája elismeréseként;

Kunkovács László fotóművésznek, néprajzkutatónak - kiemelkedő, az alföldi életet és a pásztorhagyományokat megörökítő művészi pályája elismeréseként;

Mezey Katalin költőnek, műfordítónak, szerkesztőnek - általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagy hatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;

Oszvald Marika színművésznek - a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként;

Ökrös Oszkár cimbalom- művésznek - a klasszikus és cigányzenéi hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként;

Sapszon Ferenc karnagynak - több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a zenei nevelés érdekében végzett, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként;

Szőcs Géza írónak, költőnek, a Magyar PEN Club elnökének - az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító alkotómunkája elismeréseként;

Tolcsvay Béla gitárosnak, énekesnek, zeneszerzőnek, szövegírónak - rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként;

a Hot Jazz Band tagjainak (Bényei Tamásnak, Bera Zsoltnak, Fodor Lászlónak, Galbács István Tibornak, Juhász Zoltánnak és Szabó Lóránt Hunornak) - páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként.

Négyen a friss Kossuth-díjasok közül: Bács Ferenc, Hűvösvölgyi Ildikó, Oszvald Marika és Tolcsvay Béla (Képarchívum)