Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-16 / 62. szám, hétfő

8 POPKULTÚRA ÚJ SZÓ 201 5. AAÁRC1US 16. www.ujszo.com HHDHQHH Kállay-Saunders zenekaros jövője Elkészült Kállay-Saun­ders András első nagyle­meze, a Delivery Boy. „Az album címe az egyik dal címe. Húszas éveim elején New Yorkban a suli mel­lett pizzafutárként dol­goztam. Azóta ismert let­tem, és. elértem, amiről álmodtam, de úgy érzem, emberként nem változtam meg. A címmel azt az utat akartam érzékeltetni, amelyet azóta megtettem” - mondta az énekes. 2013-ban kezdett el dol­gozni a korongon Szakos Krisztián producerrel, a számok többsége helyett az elmúlt hónapokban újakat írtak. Kállay-Saun­ders ezentúl csak zeneka­rával, a Kállay Saunders Banddel lép fel. Krisztián és András a szerzője a Ri­sing Starban ismertté vált Fehérvári Gábor Alfréd egyre sikeresebb Mary Joe című dalának, (p) Visszatérés a rockvilágba A brit piacon június 8-án jelenik meg a Muse hetedik stúdiólemeze, a Drones. „A drónok me­taforikus pszichopaták. A világot drónok irányít­ják, akik drónok segítsé­gével akarnak mindnyá­junkat drónná alakítani. Az album azt az utat mutatja be, ahogyan az ember a reménytelenség és a magárahagyottság állapotából a rendszer beavatkozásával eljut a humán drón állapotig” - mondta Matthew Bel­lamy, az angol együttes énekes-gitárosa. A zené­szek az ígérik, búcsút in­tenek az utóbbi években követett stílusuknak, a szimfonikus, nagy ívű hangzásnak, és vissza­kanyarodnak a szikár rockhoz. Ezt alátámaszt­ja a Drones első dala, a csütörtökön bemutatott Psycho, (p) Klubkoncert és nagykoncert A korábbi nyilatkoza­tokkal ellentétben a Blur zenekar április 27-én új stúdiólemezzel rukkol elő. Damon Albarnék a három évvel ezelőtt Hong­kongban rögzített anyag­ból készült The Magic Whip című albumot már­cius 20-án egy még meg nem nevezett kis londoni klubban egy az egyben bemutatják. A fellépés in­gyenes, belépőjegyhez kü­lönleges, egyelőre nem részletezett módon jut­hatnak hozzá a rajongók. A Blur visszatérő szabad­téri nagykoncertje június 20-án a londoni Hyde Parkban lesz. (p) (Decsi Kati felvétele) A Kor-Zár A Kor-Zár idén koncertkörutát tervez, s folytatja népszerű klubestjeit is Pereg a film, s ámulunk és nagyobb hangsúlyt fekte­tünk a klubestjeinkre. Először Érsekújvárott rendeztük eze­ket, aztán Komáromba tettük át a helyszínt, a Jókai Színház­ban kaptunk teret. A Mozi című CD ezeknek a klubesteknek a lenyomata? Zsolt: Pontosan. Az ott be­mutatott versekből választot­tunk ki tizennégyet. A klubes­teken egyszerűbb változatban hangoztak el, a nagylemezen gazdagabb hangszerelést kap­tak. Attila: Mindig meghívunk egy-egy költőt, és előadunk több versét. Z. Németh István a klubestek vezetője. Ő találja ki, kivel találkozzunk, megszerve­zi, levezeti, mint kiváló iro­dalmár. Jók az ilyen találko­zók, a költő és a zenész közö­sen mond véleményt a máról. sokáig tart, aztán sok ötlet a fi­ókban marad. Korábban ket­ten, Zsolttal komponáltunk. Most a rengeteg hangszeren játszó Madarász András is fel­zárkózott mellénk. Az utóbbi időben a zeneszerzés felgyor­sult, már otthon elkezdődik a műhelymunka, és a modern technika segítségével néhány percen belül az egész együttes hallhatja. A hangszerelés há­rom zenész: Madarász András, Andrej Fújás basszusgitáros és Varjú Attila dobos munkája. A fúvós hangszereken játszó Si­pos Dávid is sok ötletet hozott, ő a mostani CD-n lett teljes jo­gú tag. A dalok a próbán nyerik el a végleges formájukat. Lackfí János költeményei viszik a prímet a nagyleme­zen. Mivel magyarázható, hogy ő ennyire népszerű a zenészek körében? Zsolt: Lackfi egy zenészlélek. Zenét tanult ember, érzi a mu­zsikát, ami tetten érhető a költé­szetében. Egyszerű, hétköznapi történeteket fogalmaz meg, de mindig van bennük egy-két csa­var, amitől különlegesek. Arról nem is beszélve, hogy a leg­népszerűbb magyar kortárs köl­tő, műveinek feldolgozása na­gyobb népszerűséget ad. A korábban elsősorban a múlt irodalmi értékeiből merítő Kor-Zár látszólag gyorsan száznyolcvan fokos fordulatot vett. Új nagylemezén, a Mozin kortárs költők - Lackfi János, Varró Dániel, Bö- röczki Mihály' Szarka Tamás és Z. Németh Ist­ván - megzenésített ver­sei szerepelnek. PUHA JÓZSEF Akik viszont követik a zene­kar pályáját, tudják, hogy a fordulat fokozatosan követke­zett be. A Kor-Zár egy ideje már tervezte ezt az albumot, kellő­en meg is alapozta. A nyolctagú együttes két oszlopos zenészé­vel, Zsapka Attüával és Zsapka Zsolttal beszélgettünk. Tavaly kevesebbet koncer­teztetek. Nyilván azért, mert minden energiát a CD készí­tésébe fektettetek. Attila: A kettő ilyen szorosan nem függ össze. Az tény, hogy sok energiát és időt elvitt a nagylemez készítése. Mi nem keressük a fellépési lehetősége­ket, ha hívnak, akkor örömmel megyünk. Menedzserünk to­vábbra sincs, saját kezünkben van a zenekar. Nem vagyunk annyira felkészültek, hogy erő­sebben meg tudnánk pörgetni ezt a kereket. Elsősorban a szlo­vákiai magyarságot szolgáljuk ki, és ez a közeg főállású mene­dzsert nem bír el. Ráadásul ré­tegzenét játszunk. Ha volna je­lentősebb mediális támogatott­ságunk Magyarországon is, más lenne a helyzet. Ott azonban megválogatják, ki kerülhet a tűz közelébe, s nem a minőség a legfontosabb szempont. Krité­riumokat támasztanak, amik­nek nem tudunk vagy nem is akarunk megfelelni. Zsolt: Telített a piac. Amikor huszonöt éve elkezdtük, más volt a helyzet. Szerencsére új kihívások azért mindig jönnek. A 2011-es Búcsú a holnapért című albumunk után úgy dön­töttünk, egy ideig a kortárs köl­tészettel akarunk foglalkozni, Miért Varró Dániel költe­ménye, a Mozi lett a címadó? Zsolt: A Mozi a legslágere- sebb, bár nem szerencsés ezt a jelzőt használni egy versre. Megfogó. Már első hallásra fel­pörgette a klub közönségét. Ezen felül a Moziba sok min­dent bele lehet képzelni. Példá­ul, hogy már huszonöt éve pe­reg a film, s ámulunk azon, mi­lyen régóta tart. Egyszerre sze­replője és nézője is vagyunk en­nek a fantasztikus kalandnak. A huszonöt év, gondolom, alaposan összekovácsolta a tagságot, az alapembereket, így minden jóval könnyebb. Attila: Az új album még az eddigiektől is nagyobb csa­patmunka volt. A versválasztás Zsoltra és rám hárul. Én a zenét keresem a versben, azt szok­tam mondani, ez olyan munkás hozzáállás. A keresgélés elég 2015 a Kor-Zár életében a Mozi köré épül? Attila: Igen, és szeretnénk folytatni a klubesteket is. Tíz-ti­zenöt állomásos koncertkörutat tervezünk. Ez kemény dió, most a forrásokat keressük. Nyolcán vagyunk, anyagi szempontból nem egyszerű összehozni az ilyet. Iskolákba is járunk, de nem együtt, hanem külön-kü- lön, rendhagyó irodalomórákat tartunk. Mennyire volt tudatos az elmúlt huszonöt év? Zsolt: Amikor indult a pálya­futásunk, tulajdonképpen azt sem vettük észre, hogy elin­dult. A megfelelő háttércsapat hiányában sokszor csak sod­ródtunk. De így is szép volt. Hogy mi van előttünk, nem tudjuk, de reméljük, néhány csodás év még adatik. Tervek­ből mindenesetre nincs hiány. TOLLVONÁS De hol itt a plágium? PUHA JÓZSEF Néhány éve megkérdez­tem egy ze­nésztől, ki vagy mi inspi­rálta a nagy­lemezét. Azt válaszolta, hogy ő nem szo­kott lopni. Nem értettem. Most már értem. Összemo­sódott az inspiráció és a plá­gium határa. Zenetörténeti nap volt a múlt keddi, egy szomorú nap. A sztori azzal kezdődött, hogy Robin Thicke, T.I. és Pharrell . Williams 2013-as megasláge­rének, a Blurred Linesnak a fő szerzője, Pharrell Williams egy interjúban az 1984-ben elhunyt Marvin Gaye-ről és 1977-es Got to Give It Up című daláról áradozott mint inspirációról. Aztán sok min­den történt, bírósági ügy lett belőle, az esküdtszék pedig kedden kimondta: a Blurred Lines és a Got to Give It Up közti egyezés ugyan nem szándékos, de mivel a struk­túrájuk hasonló, a triónak 7,3 millió dollárt kell fizetnie Ga- ye örököseinek. A sláger ed­dig 16,7 millió dollárt hozott a konyhára. Az összeg a vala­ha volt legnagyobb könnyű­zeneiplágiumban. Igaz, még nincs vége a pernek, William- sék fellebbeztek. Ha többször meghallgatjuk a két dalt, va­lóban felfedezhetünk icipici hasonlóságot, a döntés mégis mélységesen elszomorít. Ez komoly gátat szab a kreatív zeneszerzésnek. A sötét jövőt vetíti előre. Az utóbbi évek­ben már megszokhattuk, hogy a nagy slágereknél szin­te mindig felmerül a plágium­gyanú. Ez érthető, hiszen a zeneipar túlzsúfolt, a tárház kimerülőben van, mindegyik dal hasonlít legalább egy má­sikra. A mostani bírósági dön­tés mögött ilyen-olyan érde­kek húzódnak, egyesek nyil­ván azt akarják elérni, hogy megsokszorozódjanak a ha­sonló ügyek. Tulajdonképpen már el is érték. Mostantól halott legendák pénzéhes leszármazottai időt, energiát nem sajnálva fogják keresni, melyik dal mutat némi hasonlóságot felmenőjük dalaival. Neve- sincs zenészek fogják kutatni a saját szerzeményeikhez ha­sonlítókat. Aki szántszándék­kal lop, azt igenis büntetni kell, de ilyen esetekben, mint a Blurred Lines mesterséges kálváriája, nem szabad en­gedni a zsarolóknak. A vád­irat is nevetséges. Marvin Gaye örököseinek ügyvédei szerint a családot 25 millió dollár kár érte (!) aplagizált- nak vélt dal értékesítése mi­att. Több, mint amennyi bevé­telt hozott. Kíváncsi vagyok, hogyan számolták ki. Eredeti­leg ennyit is követeltek. 25 millió dollár ugyan nem, de 7,3 millió azért üti a marku­kat, amelynek legalább felét elviszik az „ügyet megnyert szakemberek”, de még így is bőven megérte nekik. Reflek­torfénybe is kerültek, és meg­nőtt az értékük, mehetnek jó pénzért szerepelni ilyen­olyan show-műsorokba. Brit zeneipar: Years & Years kontra James Bay Ki lesz az igazi győztes? ÖSSZEÁLLÍTÁS A párharc egyre komolyabb. A brit szakma az év leendő fel­fedezettjeinek gondolt zené­szeket is középpontba állítja: megrendezi a BBC Sound of... szavazást, a BRIT Awardson pedig a Critics’ Choice díjjal szavaz bizalmat a legesélyesebb újoncnak. Tavaly a szavazást Sam Smith nyerte meg, és a díjat is ő zsebelte be, ezért nem kapott akkora teret a téma, de idén a BBC Sound of 2015 szavazáson a Years & Years lett az első, a legrangosabb brit könnyűzenei díjak átadóján viszont James Bayt hozták ki győztesnek, így a szakma és a közönség is nagy érdeklődéssel várja, ki lesz a befutó. A Years & Years a múlt héten nagyot lépett előre, a King című újdonságával 100 955 pél­dánnyal rajt-cél győzelmet ara­tott a brit dallistán. James Bay Hold Back the Riverje a 8. he­lyen állt, egyelőre ez a csúcspo­zíciója, de már 15. hete tanyá­zik a rangsorban. Az énekes-gi­táros nagylemeze, a Chaos and the Calm március 23-án jelenik meg. A Years & Years készülő albumának kiadási dátuma még nem ismert. A londoni elektro- zenei trió február 3-án rukkolt elő egy négyszámos EP-vel (Y & Y), amelyen a brit listavezető King mellett a 22. helyig jutó Desire is hallható, (péjé) A párharcban egyelőre a Years & Years vezet (Képarchívum

Next

/
Oldalképek
Tartalom