Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-26 / 71. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 26. www.ujszo.com Le Pen: unióról népszavazás Párizs. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke az EU-ból va­ló kilépésről rendezne népszavazást Franciaor­szágban, ha megnyerné a két év múlva esedékes el­nökválasztást. „Az az el­gondolásom, hogy meg­mondom a franciáknak, ha engem választanak meg 2017-ben, hat hónappal később népszavazás lesz” - közölte Marine Le Pen. Az Európai Unió halott, a mi gazdaságunk, szociális jó­léti rendszerünk és identi­tásunk halála az EU - foly­tatta Le Pen, aki arra szólí­totta fel Görögországot, hogy kezdjen tárgyaláso­kat az euróövezetből való kilépésről. (MTI) Amerikaiak Afganisztánban Washington. Az Egye­sült Államok az eredeti tervekkel ellentétben nem csökkenti, hanem 2015 végéig a jelenlegi 9800 fős szinten tartja afganisztáni katonai kontingensének létszámát - jelentette be Barack Obama amerikai elnök. Obama azt követő­en beszélt erről a Fehér Házban, hogy első ízben találkozott a fél évvel ez­előtt megválasztott Asraf Gáni afgán államfővel. A korábbi tervek szerint az év végére csak 5500 kato­na maradt volna Afganisz­tánban, a csapatkivonás le­lassítását Gáni kérte. Asraf Gáni kijelentette: az afgán vezetés nem engedi meg, hogy Afganisztán „a globá­lis terrorizmus indító­állása” legyen. (MTI) Nőket rabolt el a Boko Haram Damaszak. Több mint ötszáz nőt és gyermeket el­raboltak, ötvenet pedig megöltek a Boko Haram fegyveresei a nigériai Da­maszak városában, ame­lyet a biztonsági erők nem­régiben foglaltak vissza a szélsőséges iszlamista szervezettől. A lakosok szerint a fegyveresek azt mondták, a nőket és gye­rekek azért viszik el, mert rabszolgák, akik az ő tulaj­donukat képezik. A múlt héten a Boko Haram ellen harcoló nigeri és csádi ka­tonák mintegy száz holt­testet találtak egy híd alatt, a Damaszak városá­ból kivezető útnál. Az isz­lamista Boko Haram az év elején még egy Belgium nagyságú területet uralt Nigériában. Nigéria, Ni­ger, Csád, Kamerun, vala­mint Benin hadserege azonban februárban szá­razföldi és légi offenzívát indított a szélsőségesek visszaszorítására. (MTI) Szaúd-Arábia katonai egységeket vezényelt Jemen határához - a lázadók elfoglalták Áden repterét és egy légi támaszpontot Elmenekült Ádenből Jemen államfője Állandósultak a zavargások Jemenben, ahol az Irán támogatását élvező síita húszi lázadók a fővá­ros elfoglalása után már a kulcsfontosságú kikötővárost, Adent ostromolják (TASR/AP-felvétel) Szanaa/Áden. Elmenekült az ádeni elnöki palotából és ismeretlen helyen tar­tózkodik Abed Rabbo Manszúr Hádi nemzetkö- zileg elismert jemeni el­nök, a húszi felkelők vér­díjat tűztek ki a fejére. Az Irán támogatta síita hú­szik, akik Jemen főbb vá­rosait már uralmuk alá vonták, tegnap elfoglalták az Ádentől 60 km-re lévő al-Annád légi támaszpon­tot, majd Áden repterét. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az Arab-félsziget délnyugati peremén fekvő Jemenben a síi­ta húszi felkelők egyre nagyobb területeket foglalnak el: a fővá­ros Szanaa után már az ország kulcsfontosságú nagy kikötő­városát, Ádent is veszélyezte­tik, ahonnan tegnap elmene­kült Abed Rabbo Manszúr Hádi államfő. Egyes források szerint Hádi Jement is elhagyta. Az ál­lamfőt a város kikötőjében lát­ták, ahol tanácsadóival és biz­tonsági őreivel együtt hajóra szállt. Hádi úti célja egyelőre ismeretlen. A lázadók vérdíjat tűztek ki az elnök fejére - kö­zölte tegnap a síita lázadók ke­zében lévő állami televízió, 100 ezer dolláros jutalmat ajánlot­tak fel a nyomravezetőnek. Az Irán támogatta síita húszi láza­dók, akik Jemen főbb városait már uralmuk alá vonták és a ha­talmat de facto átvették Hádi- tól, a nap folyamán elfoglalták ■az Ádentől 60 kilométerre lévő al-Annád légi támaszpontot. A támaszpontot amerikai és eu­rópai katonai tanácsadók na­pokkal korábban hagyták el, amikor az al-Kaida terrorszer­vezet elfoglalt egy közeli tele­pülést. A reptér kulcsfontossá­gú szerepet töltött be az Egye­sült Államoknak az al-Kaida el­leni hadműveleteiben. A tá­maszponton a feltevések szerint a Hádihoz hű erők katonai repü­lőgépei állomásoztak, amelyek Áden védelmét szolgálták volna egy esetleges ostrom során. A lázadók tegnap napközben el­foglalták a déli Áden nemzetkö­zi repülőterét, néhány órával azután, hogy a jemeni elnök elmenekült a polgárháborús or­szágból. Jelentős katonai erőt, nehéz- fegyvereket, köztük tüzérségi eszközöket vezényelt a szaúd- arábiai hadsereg a jemeni ha­tárhoz. A brit hírügynökség sze­rint a haderő felvonultatása nö­veli annak a veszélyét, hogy Szaúd-Arábia belesodródik a súlyosbodó jemeni katonai konfliktusba. A szaúdi külügy­miniszter hétfőn felszólította a stratégiai fontosságú Báb-el- Mandeb-szorost fenyegető hú­szi síita milicistákat, hogy ves­senek véget az államcsínynek, és állítsák vissza a Hádi elnök képviselte törvényes hatalmat. A Vörös-tenger és azÁdeni-öböl között átjárást biztosító Báb-el- Mandeb-szoroson keresztül ha­lad a világ tengeri kereskedel­mének jelentős része. A partvi­dék húszi ellenőrzés alá kerülé­se nemzetközivé tágítaná a je­meni konfliktust. Porosenko leváltotta a Dnyipropetrovszki terület milliárdos vezetőjét Veszélyes belvillongás Ukrajnában ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Petro Porosenko ukrán elnök leváltotta Ihor Kolo- mojszkijt, a kulcsfontosságú Dnyipropetrovszk megye milli­árdos kormányzóját, egy héttel azután, hogy fegyveresek fog­lalták el az egyik állami olajtár­saság kijevi központját. A Do- nyeck megyével szomszédos ke­let-ukrajnai terület 52 éves ve­zetője azért került a politikai vi­harok középpontjába, mert ép­pen egy hete álarcos fegyvere­sek hatoltak be az UkrTransNaf- ta fővárosi székházába, válaszul arra, hogy menesztették a válla­lat Kolomojszkij emberének ' számító igazgatóját. A kor­mányzó leváltásáról szóló ren­deletet a vele folytatott kedd es­ti találkozón írta alá Petro Po­rosenko - közölte az államfői hivatal sajtószolgálata. A köz­lemény szerint Porosenko hangsúlyozta, hogy a dnyipro­petrovszki terület megbízható védelmi vonal kell, hogy marad­jon Kelet-Ukrajnában. A legnagyobb hatalmú ukrán oligarchák között számon tar­tott Kolomojszkij - akinek ban­ki, energetikai és médiacégek­ben lévő vagyonát tavaly 1,8 milliárd dollárra becsülte a For­bes magazin - tavaly tavaszi ki­nevezése óta értékes szövetsé­gese volt a Porosenko vezette ki­jevi kormányzatnak az oroszba­rát szakadárok előretörését megállító önkéntes alakulatok finanszírozásával. A kijevi veze­tőkkel - kulcsfontosságú ukrán energetikai cégek ügyében és más kérdésekben - vívott harcai ugyanakkor azzal fenyegettek, hogy felborítják a Nyugat-barát koalíciós kormány törékeny egységét. A BBC szerint az oli­garcha összetűzésbe került a kormánnyal, miután a parla­ment egy olyan törvényt foga­dott el, amellyel csökkentenék a befolyását az állami vállalatok­ban. Egyesek úgy vélik, hogy az állam le akar számolni az ipar­mágnással, a konfliktus pedig hatással lehet a kelet-ukrajnai helyzetre is. (MTI, NOL) Orosz nacionalisták randalíroztak Moszkvában Nyemcov emlékét gyalázták MTl-HÍR Moszkva. Egy orosz szerve­zet aktivistái meggyalázták a Borisz Nyemcov ellenzéki poli­tikus megölésének helyszínén, a moszkvai Bolsoj Moszkvo- reckij hídon rögtönzött emlék­helyet. Orosz sajtóértesülések sze­rint a Nyemcov emlékét meg­gyalázó politikai csoportosulás az úgynevezett Majdan-ellenes Kreml-párti mozgalom része. Aktivistái a Szovjetunió máso­dik világháborúban aratott győzelmének a jelképévé vált György-szalag színeibe, na­rancssárga-fekete sálakba öl­tözve fotózták magukat, és tet­tükkel eldicsekedtek a VKon­taktye nevű orosz internetes közösségi oldalon, fotókkal il­lusztrálva akciójukat. Az akti­visták az Oroszország érdekei­nek elárulója feliratot ragasz­tották a Bolsoj Moszkvoreckij- hídon február 28-ra virradó éj­jel meggyilkolt politikus fény­képére. Ezenkívül fekete fes­tékszóróval lefújták, aztán szétdarabolták a politikus tisz­telői által készíttetett, Nyem- cov-híd feliratú táblát, és an­nak darabjaival készítettek fényképeket magukról. Áz emlékhelyet meggyalá- zók más felvételek tanúsága szerint a szakadár Új Oroszor­szágot éltették, és élesen bírál­ták a kijevi hatalmat, valamint az Ukrajnát támogatókat. Tegnap ezrek gyűltek össze Szingapúr alapító atyjának, a városál­lamot 1959-től 1990-ig irányító és felvirágoztató, a hét elején el­hunyt Li Kuan Ju volt miniszterelnöknek a búcsúztatására. A 91 évesen elhunyt exkormányfő koporsóját ágyútalpon vontatták át az elnöki palotából a közeli parlament épületébe, ahol két napra felravatalozzák. A menet útvonala mentén és a parlament előtt több ezer gyászoló gyűlt össze, hogy lerója tiszteletét. (TASR/AP) Esetleges kémbotrány miatt romolhat meg az USA és Izrael jó viszonya A viszály oka az iráni atomprogram ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az a tény, hogy Izrael kémkedik az Egyesült Ál­lamok után, az amerikai kor­mányzatban senkit sem lep meg. Most mégis nagy botrány van kibontakozóban azután, hogy nyilvánvalóvá vált: Izrael kémkedett a titkos ame­rikai-iráni atomtárgyalásokon. A Wall Street Journal értesülé­sei szerint nem is annyira a kémkedés ténye okozott felhá­borodást, hanem az, hogy az iz­raeli kormány a megszerzett titkokat megosztotta azokkal az amerikai képviselőkkel és sze­nátorokkal, akiknél azért lobbi­zott, hogy egy törvénnyel vé­tózzák meg az amerikai-iráni megállapodást. Vagyis az izrae­liek olyan részleteket osztottak meg a törvényhozókkal, amiket az amerikai kormányzat nem­zetbiztonsági okokból és a tár­gyalások sikere érdekében el akart titkolni előlük. „Az egy do­log, hogy az Egyesült Államok és Izrael kémkedik egymás után. Az meg egy másik, hogy Izrael amerikai titkokat lop el, amiket aztán visszatáplál az amerikai törvényhozóknak, hogy aláássa az amerikai dip­lomáciát” - nyilatkozta a rangos pénzügyi lapnak egy, a történ­tekről tájékoztatott vezető amerikai tisztviselő. Izrael hiva­talosan a történet mindkét rész­letét, vagyis a kémkedést és a megszerzett, titkos információk megosztását is tagadja. Az izra­eliek állítása szerint értesülése­iket a tárgyalásokról nem köz­vetlenül az amerikai tárgyalók megfigyelésével szerezték, ha­nem például a tárgyalások rész­leteiről tájékoztatott iráni veze­tők lehallgatásával. Az izraeliek tudomása szerint Irán 6500 urándúsító centrifu­gát üzemeltethet. Ennél konk­rétabb értesülések is szóba ke­rültek, például az, hogy Irán még a legfejlettebb, IR-4 típusú centrifugáit is üzembe helyez­heti, amelyekkel sokkal na­gyobb mennyiségben lesz képes uránt dúsítani. Ez a lobbizás, párosulva Benjamin Netanjahu szokatlan húzásával, hogy a Fe­hér Házzal nem egyeztetve szó­lalt fel az amerikai törvényho­zásban, minden korábbinál jobban megterhelték az amúgy legendásan baráti amerikai-iz­raeli viszonyt. „Ha az a kérdés, most valami komolyan megvál­tozott-e, a válasz igen. Az ilyen ügyek sebeket hagynak” - mondta egy amerikai tisztvise­lő, ráadásul sikerült magukra haragítaniuk a demokrata tör­vényhozókat. (444.hu, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom