Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-26 / 71. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 26. Vélemény És háttér 7 Ásító padsorok - tucatnyi honatya méltatta csak figyelemre az emberjogi biztos éves jelentését Bunkó képviselők Körülbelül tucatnyi parlamenti képviselő árválkodott az ülésteremben, amikor Jana Dubovcová ombudsman éves jelentését ismertette. K0CUR LÁSZLÓ Az, hogy egy képviselő ott van-e az ülésteremben, önmagában nem szükségképpen minősíti a munkáját, lehet éppen bizottsági ülésen vagy egy olyan külföldi úton, amelyből a hazának több java származik, mintha az ülésteremben mélázna. (Különben is, tavasz van, ki szeret ilyenkor egy ablaktalan helyiségben lenni..., ám az empátia csak a szintén ablaktalan helyiségekben minimálbérért dolgozó szalagmunkások esetében indokolt.) Vannak azonban olyan alkalmak, amikor illenék az ülésteremben tartózkodni. Biztosan ilyenek az államfő parlamenti megnyilvánulásai, de talán az emberjogi biztos jelentését is ide sorolhatjuk. Egyrészt nincs olyan gyakran, évente egyszer, azt ki lehet bírni, másrészt Jana Dubovcová nem jókedvéből van ott, tavasszal bizonyára ő sem favorizálja az ablaktalan helyiségeket. A munkaköri leírásában is benne van: az állampolgári jogok biztosa. Értünk, helyettünk megy az ablaktalan, napfénytelen helyiségbe a madárcsicsergős tavaszi napon. És ebből a szempontból teljesen mindegy, mit tartalmazott a jelentése. Azáltal, hogy a parlamenti képviselők nem tisztelték meg a mi jogaink biztosát, valójában velünk, állampolgárokkal szemben viselkedtek tiszteletlenül. Persze, ingoványos terület ombudsmannak lenni. Mert miről is van szó valójában? Első látásra úgy tűnhet, az állam a saját ellenségét fizeti. Az emberi jogok ugyanis a foglalkoztatáson kívül jellemzően olyan területeken sérülhetnek, amelyeket az állam felügyel, legyen az az igazságszolgáltatás, az egészségügy vagy éppen a közigazgatás. Kell tehát egy intézmény, amely segít a „törvény kapuján” átjutott, s annak labirintusában bolyongó állampolgárnak. Az pedig, hogy az állampolgár jól érezze magát a bőrében, termeljen, szaporodjon, sokasodjon, az állampolgár mellett elsősorban az állam érdeke. Aki tehát ebben segít neki, nem lehet az állam ellensége. Az ombudsman intézménye viszonylag új, Jana Dubovcová csak a második emberjogi biztos, elődje, Pavel Kandráč két cikluson át töltötte bé a tisztséget. Először 2002-ben választották meg. Azaz az önálló szlovák államiság kilencedik évében. A hivatalhoz fordulók nagy száma jelzi, hogy az elmúlt tizenhárom évben az emberek felfedezték maguknak ezt az intézményt, és vannak olyan esetek, amelyekben, főleg gazdasági okokból, csak az ombudsman segítsége reális. Ráadásul Dubovcová lényegesen aktívabb is, mint elődje. Nem meghallgatni őt tehát nettó bunkóság. Dubovcová jövőre már az új parlament előtt fogja ismertetni jelentését 2015-ről. A részvételi arányon a választásokon javíthatunk.- Ugyanez, csak nagyban - beszedik, elköltik. Meg valami befektetési tanács. Még sose gondolt rá egyikük se, hogy brókerház-igazga- tó legyen? (PeterGossányi rajza) Csalók, prostituáltak, alvilági figurák és politikusok - keleti nyitás Felcsapott a mocsár szaga FELEDY BOTOND Van egy ügy, amely csendben aknákat telepít a legszűkebb magyarországi politikai elit közelébe, s az aknák bármikor robbanhatnak. Szövevényes, sok- szereplős, csalókkal és prostituáltakkal bőven megpakolt történet, és már a brókerbotrány is bekanyarodott ebbe az utcába. Az Index díjnyertes oknyomozó újságírója által összegereblyézett, a Kiss Szilárd és köre által vélhetően elkövetett bűn- cselekményekről van szó. Nagyon fontos cikksorozat, mert a közép-európai politikai elitek működésébe enged elrettentő bepillantást. Kiss Szilárd egykori keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, illetve a moszkvai magyar nagykövetség egykori agrárattaséja előzetes letartóztatásba került. A rendőrség gazdaságvédelmi osztálya vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsítja: Kiss Szilárd és két bűntársa egy több százmillió forintos tartozást némi kenőpénzzel gyakorlatilag majdnem teljesen leírt. Ezzel még nem lenne főszereplő, egy egyszerű gazdasági bűnözőről lenne szó. Kiss azonban ennél jóval fontosabb szerepet töltött be, hiszen gyakorlatilag a magyar külpolitika keleti nyitás programjának egyik motorja volt. De nem makulátlan tisztaságú motorja. Az oknyomozó újságíró értesülései szerint két alkalommal is átvilágították nemzetbiztonsági szempontból Kisst, és mindkétszer elbukott az orosz alvilági kapcsolatai miatt. A Fidesz által korábban megváltoztatott törvény szerint azonban ez nem járt automatikus leváltással vagy kinevezése elmaradásával, így Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mindennek dacára kiküldte Moszkvába Kisst. A rendőrség ezután telefon- lehallgatások útján is folytatta a nyomozást, a jegyzőkönyvek egy része a portálon napvilágot látott. Azóta kiderült, hogy évek óta orosz prostituáltakat és alvilági figurákat juttatott schen- geni vízumhoz a magyar nagy- követség moszkvai vízumközpontján keresztül, többek közt a spanyol hatóságok is jeleztek, hogy gond lehet a vízumkiadásnál. A vízumközpontot nem mellesleg Kiss részben orosz állampolgár élettársa, Jeleňa Cvetkova birtokolja. 60 százalékban pedig annak a Tarsoly Csabának egy cége tulajdonolja a központot, aki a Quaestor cég vezetője volt, és a brókerbotrány miatt napok óta róla szólnak a hírek. E céggel működött együtt számos projektben a magyar külügyminisztérium, a szerződéseket Tarsoly bukásakor bontotta fel, és még időben kivette a külügy pénzét a Quaestorból. Ez a cégcsoport építette a győri ETO-stadiont is. De Kiss Szüárdnak nemcsak a bukott brókerrel vannak érdekes kapcsolatai, hanem Mészáros Lőrinccel is. Utóbbi Felcsút polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa. Nos, Kiss Szilárdnak és Mészáros Lőrincnek közös tulajdonú orosz- országi cége van az orosz nyilvántartás szerint. Ez persze lemaradt a vagyonnyilatkozatáról a keleti nyitás szelében. Hogy az orosz kapcsolatok milyen szintre érnek, milyen mélyre nyúlnak Magyarországon, arról oknyomozás folyik - közéleti párbeszéd nem nagyon. Kár. KOMMENTAR Véleménykiszorítósdi MÓZES SZABOLCS „Meleg vagyok, és nem lehetnek gyerekeim. Úgy gondolom, hogy az embernek nem lehet meg mindene az életben... Az életnek van egy természetes folyása, és vannak dolgok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, az egyik ilyen a család.” Puff! ADolce&Gabbana divatmárka két alapítója - korábban a magánéletben is párt alkottak - mondta ezt két hete, kijelentéseik nyomán egyesek nyomban „meleg dzsihádot” hirdettek ellenük. Ha egy „hideg” pár mondana ilyet, nyomban rásütnék a homofób jelzőt, ám ebben az esetben ez ugye nem megy. Az, hogy melegek ilyet nyilatkoznak, csak azok számára lehet új, akik szivárványszínű szemüvegen keresztül pislognak a világra, esetleg az átkosban bejáratott képlet alapján - haladók kontra reakciósok - skatulyázzák az embereket. (Két zamatos párhuzam: ’89 előtt és most is az egyházak voltak a „fejlődést” gátoló reakciósok, a napilapok közül pedig ebben a „harcban” ismét a Pravda a „leghaladóbb”, amely a népszavazás előtt szerkesztőségi cikkben nyilatkoztatta ki véleményét - nesze neked semleges tájékoztatás és pluralitás). Máshol teljesen normális, hogy a melegházasságok mellett konzervatív politikusok, sőt akár keresztény aktivisták is felszólalnak, és fordítva: hogy a házasság radikális átkeretezését a liberális gondolkodók és a melegaktivisták egy része is ellenzi. Színes a világ. De lépjünk tovább, mert a nyilatkozatnál sokkal tanulságosabb annak fogadtatása - az pedig komoly aggodalmakra ad okot. Hírességek egy csoportja rögtön a világmárka bojkottjára szólított fel jogvédők szerint pedig a két sztártervező „kirekesztő” nyilatkozatai „gyűlöletet” terjeszthetnek. És jobb lenne, ha minél hamarább hamut szórnának a fejükre. Nem előzmény nélküliek a reakciók- pont egy éve történt az Egyesült Államokban egy hasonló, ám szomorúbb végkifejle- tű eset, amely megosztotta az amerikai társadalmat. Az egyik legismertebb internetes böngészőprogramot gyártó Mozilla vezérigazgatójának azért kellett lemondania, mert közel egy évtizeddel ezelőtt ezer dollárral támogatni merte a házasságról szóló kaliforniai népszavazáson a konzervatív oldalt. A máskor a szólásszabadságról regélő liberális civil és melegszervezetek a cég termékeinek bojkottjára szólítottak fel, egyben nyomást gyakoroltak a vállalatra, hogy váltsa le az igazgatót. Aki egyébként az egyik legjobb szakembernek számít, a cég meleg dolgozói szerint pedig soha nem diszkriminálta őket. Bő egy hét után mégis mennie kellett. A cég vezetősége pedig „önkritikát” gyakorolt. Távoli történetek, mondhatnánk, ám a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás korlátozása nem vicc, az erre irányuló tendenciák az elmúlt egy-két évben hozzánk is kezdtek beszivárogni. Tavaly az Európai Parlamentben az egyik ír képviselő egy helyi jegyzetírót idézett, aki szerint „a melegházasság egyfajta szatíra”, majd hozzátette: bízik benne, hogy hamarosan az ilyen „homofób” emberek eltűnnek a pokolba. Még közelebbi példa: az egyik, magát emberjoginak nevező szervezet évente megrendezi az Év homofóbja szavazást, amely során olyan kijelentéseket is listára vesznek, amelyeknek közük sincs a homofóbiához. Vagyis annak eredeti jelentéséhez, a probléma ugyanis az, hogy a skatulya - célzatosan - egyre tágul, hogy minél többféle véleményt meg lehessen bélyegezni. Nem nehéz belátnunk, hogy ez a trend hová vezet: a valós társadalmi párbeszéd ellehetetlenítéséhez, amely során az egyik oldal száj át befogják vagy minimum öncenzúrára kényszerítik, s csak az juthat szóhoz, aki a „helyes véleményt” fogalmazza meg. Ha nem, akkor önkritikát gyakorolhat - ahogy ’89 előtt is lehetett. Azt a meccset a legkönnyebb megnyerni, amelyről diszkvalifikálj uk az ellenfelet. FIGYELŐ Dzsihádista rendszámok Az osztrák közlekedési minisztérium megtiltotta az IS betűjel - az Iszlám Állam angol rövidítése - használatát az egyedi rendszámtáblákon. Az osztrák hatóságok rendre szembetalálják magukat olyan rendszámtáblaigénnyel, amely a náci múltat idézi. Ezeket mindig elutasítják, s ez az első alkalom, dzsihádista rendszám- tábla elutasítására. Az osztrák szabályozás tüt olyan betűket, amelyek meghökkentő üzenetet hordoznak, elutasítja a náci pártra utaló NSDAP vagy az Adolf Hiüer nevének kezdőbetűit tartalmazó AH és az SS betűjelű táblákra vonatkozó kéréseket. A listát kiegészítik mintegy 30-40 jel- vagy betűkombinációval, amelyek dzsihádista kódokra utalnak. Az egyedi rendszámtáblák nagyon népszerűek Ausztriában, mintegy 550 ezret adtak ki belőlük 1989 óta. Áruk 228 euró, az osztrák államnak 85 millió euró bevételt jelentenek évente. (MTI)
