Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-24 / 69. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 201 5. AAÁRCIUS 24. www.ujszo.com ■HM Cruz szenátor elnök akar lenni Washington. Ted Cruz ultrakonzervatív republikánus szenátor közölte, hogy elindul a 2016-os elnökválasztáson. A 44 éves texasi szenátor, aki első mandátumát tölti a szövetségi kongresszusban, az Obama-kormányzat egyik leghatározottabb bírálója. A struccbőrcsizmá- ban járó, kiváló szónoki képességekkel megáldott Rafael „Ted” Cruz ellenzi a bevándorlási rendszer átfogó reformját, felszámolná a szövetségi adóhivatalt és annak ügynökeit kirendelné az amerikai-mexikói határra (ő maga kubaiszármazású). (MTI) Már megint ukrán tűzpárbaj Kijev/Moszkva. Kelet- Ukrajnában tegnap a szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolták a tűzszünet megsértésével: az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban 52 alkalommal, míg a kijevi központi hatóságok szerint a szakadárok Lu- hanszk megyében 17-szer lőtték a másik felet. A szakadárok szerint az általuk nyilvántartott esetekből 24-szer aknavetőből, tízszer harckocsiból érte támadás állásaikat, míg két alkalommal harckocsi-el- hárító rakétával. Állításuk szerint a leghevesebb tűzpárbaj az Azovi-tengeri kikötővárostól, Mariupoltól néhány kilométerre fekvő Sirokine és Szpartak településnél volt. Kijev szerint Sirokine településnél az ellenség 82 és 120 milliméter kaliberű akna- és grá- návetőkből zúdított tüzet rájuk. (MTI) Az EU nem lép Líbiában Brüsszel. Nem tervez az unió katonai beavatkozást Líbiában, hiszen az ottani konfliktust nem katonai, hanem politikai eszközökkel kell megoldani - hangsúlyozta Fe- derica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mogherini elmondta: abban az esetben, ha Líbiában sikerül a belviszály politikai rendezésére rávenni az egymással szemben álló feleket, létrejön az egységkormány, és az abban részes tényezők immár egymással egyetértésben kívánnak harcot folytatni a magát Iszlám Államnak nevező szervezet ellen, akkor az unió kész lesz megfontolni különböző segítségnyújtási formákat ehhez a harchoz. (MTI) A Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép nyerte meg Franciaországban a helyhatósági választások első fordulóját Nem nyert Marine Le Pen pártja MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Szélsőségek sikere. Marine Le Pen, a szélsőjobbos Nemzeti Front elnökének pártja jól szerepelt, de nem nyert. Pablo Iglesias a szélsőbalos Podemos párt vezére. Andalúziában előrertörtek. (TASR/AP) Párizs/Madrid. A Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép nyerte meg Francia- országban a helyhatósági választások első fordulóját, maga mögé utasítva az élre várt szélsőjobboldali Nemzeti Frontot és a megosztott és népszerűtlen kormányzó szocialistákat. A jobboldali tábor a kisebb pártokkal együtt 37,5%-ot ért el, a baloldal összes pártja pedig együttesen 35 százalékot. A részvételi arány 50%-os volt. A fej fej melletti eredmény ellenére az elemzők szerint a második fordulóban jelentős jobboldali győzelem várható a baloldal megosztottsága miatt. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és két centrista párt, a Modem és az UDI közös listái a szavazatok 30,32 százalékát szerezték meg, a Nemzeti Front (FN) pedig 25,97 százalékot kapott. A szélsőjobboldal soha nem szerepelt még ilyen jól választásokon, de a felmérésekben jelzett 30%-os győzelemtől messze elmaradt. A Szocialista Párt 21,31%-os eredménnyel a választókörzetek háromnegyedében versenyben tudott maradni a 2. fordulóra. Ugyanakkor sorozatban ez volt a kormánypárt negyedik veresége a tavalyi önkormányzati, európai parlamenti és szenátusi választások után. A kétfordulós helyhatósági választásokon a franciák az évi 75 milliárd euróval gazdálkodó megyei tanácsok összetételéről döntenek hat évre, a második fordulót jövő vasárnap tartják. A helyi téteken túl országos szinten a vasárnapi első fordulót a két év múlva esedékes elnökválasztás fényében értékelik Franciaországban. A sikeres jobboldali összefogás elsősorban a politikai életbe tavaly ősszel visszatért Nicolas Sarkozy érdemének tekinthető. A volt államfő ezért 2016-ban jó eséllyel indulhat a jobboldal elnökjelölt-állító választásán. A harmadik helyre szorult Nemzeti Front is sikerként könyvelheti el, hogy 98 megyéből 43-ban az élen végzett, s nyolc választókörzetben már vasárnap nyerni tudott. A szocialista párt (PSOE) nyerte meg az előrehozott választásokat vasárnap Andalúziában, Spanyolország legnépesebb tartományában. A szocialisták a szavazatok 35,4%-át szerezték meg, ezzel 47 képviselőjük lesz az andalúz parlamentben - ugyanannyi képviselői helyet szereztek, mint a 2012-es választásokon. Az Andalúziát 33 éve kormányzó szocialisták ugyan győzelmet arattak, de nem szerezték meg az abszolút többséget, amelyhez 55 mandátum kell, így mindenképpen koalícióra kell lépniük más pártokkal. A konzervatív Néppárt (PP) 26,7%-kal a második legnagyobb frakciót alakíthatja meg 33 mandátumával - a párt 25 éve nem szerepelt ilyen rosszul e tartományban. Két, az országos politikában új párt is bejutott az andalúz törvényhozásba: a tavaly januárban alakult radikális baloldali Podemosra a szavazók 14,8%-a voksolt, ez nekik 15 képviselői helyet jelent. Az eredetileg katalán, magát középpártnak nevező Ciudadanos 9,2%-kal 9 mandátumot nyert el. Az andalúz választást tekintik a választási év nyitányának Spanyolországban, ahol május 24-én egyszerre 13 tartományban lesz helyhatósági választás, év végén pedig a parlamenti választásokat is megrendezik. Az már jól látható, hogy véget ért a szocialisták (PSOE) és a Néppárt (PP) uralta kétpárti politika, nemcsak ebben a tartományban, hanem országos szinten is. Berlin és Athén munkacsoportot hoz létre a 11. világháborús jóvátétel ügyének vizsgálatára - a hellének húsvétig húzhatják Ciprasz Merkel kancellárnál kalapozik Berlin. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tegnap bemutatkozó látogatásra utazott Berlinbe. Athén és Berlin viszonyában feszültségek keletkeztek a Sziriza németellenes választási kampánya és a jó- vátételi követelések ügyének a kormánypolitika szintjére emelése miatt. ÖSSZEFOGLALÓ Angela Merkel német kancellár tegnap este fogadta Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt, aki mindeddig hivatalosan nem tárgyalt az eurózóna vezető államának kancellárjával, miközben Athén helyzete már kétségbeejtő. A Financial Times hétfői értesülése szerint lehetetlenné válhat már a következő hetekben lejáró görög adóssághányad törlesztése is, ha az Európai Unió nem folyósít rövid távú pénzügyi segítséget Görögországnak - erre személyesen Ciprasz figyelmeztette Angela Merkelt. A londoni üzleti napilap birtokába jutott levélben Ciprasz azt írja, hogy kormánya választásra kényszerülhet: vagy hitelkötelezettségeit törleszti, vagy a rászorultak szociális juttatásait fizeti. „Mivel Görögországnak nincs hozzáférése a tőkepiacokhoz, viszont tavasszal és nyáron kiugró adósságtörlesztési kötelezettségei lesznek (...) világossá kell tennem, hogy a (külső pénzügyi segélyek) folyósításának késedelme lehetetlenné tenné az adósságszolgálat teljesítését” - írta Ciprasz a Financial Times által tegnap ismertetett levélben. A görög kormányfő szerint az adósságkötelezettségek törlesztése a görögországi szociális ellátások már most is igen rossz gazdasági hátterének drasztikus romlását eredményezné. „Arca kérem Önt: ne engedje, hogy egy kisebb mértékű pénzáramlási problémából és intézményi tehetetlenségből komoly baj váljék Görögország és Európa számára” - fogalmaz Ciprasz a német kancellárnak küldött levelében. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung lap közölte, az Európai Bizottság számításai szerint Athénnak április 8-ig van elegendő pénze, ám ezt követően Brüsszel szerint kritikussá válik a helyzet, mert a görög félnek 2,86 milliárd euró adósságot kellene törleszteni. Londoni gazdasági és pénzügyi elemzőházak legutóbbi helyzetértékeléseikben egyre jobban megkérdőjelezik Görögország adósságtörlesztési képességét - az egyik vezető citybeli elemzőház, a Capital Economics legújabb tanulmánya szerint most már 50%-nál nagyobb a valószínűsége Görögország távozásának az euróövezetből. A német és a görög kormány közös munkacsoportot állít fel a második világháborús német jóvátétel ügyének tanulmányozására és megoldási javaslatok kidolgozására, erről a két ország külügyminisztere állapodott meg Berlinben. Frank-Wal- ter Steinmeier német és Nikosz Kociasz görög külügyminiszter vasárnap este tárgyalt. Berlin arra törekszik, hogy szétválassza egymástól a görög államadósság-válság kezelésének kérdését és a náci megszállásból fakadó ügyeket. Ezt célozza a munkacsoport felállítása, amivel a jóvátétel témáját „kiszervezik” a politikai viták színteréről a szakértői szintre. A második világháborús német jóvátétel ügye a radikális baloldali Sziriza januári hatalomra kerülése óta központi téma a görög válság kezeléséről zajló diskurzusnak. (MTI, ú) Amerikai katonák fényképes adatait tette fel a világhálóra a magát az Iszlám Állam Hackerszervezetének nevező csoport Iszlamisták kiterjedt támadása a szíriai kormányerők ellen V / Szíriában már mindenki mindenki ellen harcol (SITA/AP-felv. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Washington/ Aden. Offenzívát indított az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet a szíriai kormányerők állásai ellen az ország nyugati részén, s a hadjárat keretében egy katonai repülőteret is megtámadtak Homsz tartományban. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) londoni civil szervezet arról számolt be, hogy a keleti és északkeleti országrészt uraló radikális iszlamisták már Hama, Homsz és Damaszkusz tartományban is harcokba bocsátkoztak a kormányhadsereggel. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű erőknek a szóban forgó térségből korábban sikerült kiszorítaniuk az IÁ-nál gyengébb kormányellenes milíciákat. Az OSDH szerint a szélsőséges szunnita csoport tegnap megtámadott egy katonai repülőteret a Homsz tartománybeli Tadmurban. Az Iszlám Állam az azt megelőző 24 órában a szír hadsereg több mind 70 katonájával végzett Homsz és Hama tartományban. Ugyancsak tegnap azt közölte a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, hogy a szíriai ellenzéki csoportok - a dzsihádisták mellett a Nyugat által támogatott erők is - válogatás nélkül lövik a kormányerők uralta területeket, számos civil halálát okozva. Mintegy száz amerikai katona nevét, fényképét és címét tette fel a világhálóra egy eddig ismeretlen, magát az Iszlám Állam Hackerszervezetének nevező csoport, és támadásokkal fenyegette meg őket - jelentette a CNN hírtelevízió. Egyelőre nem világos, hogy a csoport valóban kapcsolatban áll-e az Irak és Szíria nagy területeit megszállás alatt tartó IÁ szervezettel. A „halálíistához” csatolt üzenetében a szervezet közölte, azért szivárogtatta ki az információkat a katonákról, hogy „az Amerikában élő testvérei tudjanak velük foglalkozni”. Állítása szerint a listán olyan katonák adatai szerepelnek, akik részt vettek az Iszlám Állam elleni támadásokban Szíriában, Irakban és Jemenben. A hac- kercsoport közölte, a katonák személyes adataihoz az amerikai hadsereg adatbázisainak feltörésével jutott hozzá, de a CNN szerint a listán szereplő egyes információk szabadon hozzáférhetők közösségi portálokon. A síita húszi lázadók és az Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni elnökhöz hű milíciák előrenyomultak Dél-Jemenben: betörtek az Áden közelében lévő Taizz városába, majd elfoglalták Jemen harmadik legnagyobb települését. A felkelők vezetője, Ábdel-Málik al- Húszi a város elfoglalása után sugárzott beszédben azt hangoztatta, mozgósításukkal az al-Kaida terrorszervezet és az Iszlám Állam, valamint a „Jemen további destabilizálására törekvő” Abed Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű fegyveresekkel akarják felvenni a harcot.
