Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-04 / 52. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 4. www.ujszo.com KHB USA: Snowdent nem végzik ki Moszkva. Az USA államügyésze levélben vállalt garanciát arra, hogy nem végzik ki Edward Snowdent, ha az egykori amerikai titkosszolgálati alkalmazott visszatér hazájába és bíróság elé áll - közölte Anatolij Kucsere- na, az Oroszországban tartózkodási engedéllyel élő amerikai férfi ügyvédje. Védence akkor hajlandó visszatérni az Egyesült Államokba, ha biztosítják számára az elfogulatlan bírósági eljárást. Snowden 2013 júniusától van Moszkvában, ahova Hongkongból érkezett, miután brit újságíróknak sok leleplező dokumentumot adott át az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési programjairól. (MTI) A Boko Haram szintén lefejez Maiduguri. Két lefejezett túszt ábrázoló, az Iszlám Állam dzsihádista csoport propagandáját idéző videofelvételt tett közzé az interneten a nigériai Boko Haram szélsőséges szervezet. A videó jóval professzionálisabb, mint a Boko Haram korábbi hasonló propagandafelvételei, és az IÁ hírhedt toborzófilmjeinek egyes elemeit is alkalmazza. A hétfőn a Boko Haram Twitter-mikroblogján közzétett felvételen két állítólagos kém látható. A kivégzésük nem látható a videón, azonban - egy vágást követően - holttestük és mellkasukra helyezett levágott fejük igen. (MTI) Netanjahu a kongresszusban Washington. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tegnapi együttes gyűlésén köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet az USA az elmúlt évtizedek során „Trumantól Oba- máig” Izraelnek nyújtott. Együttes ülést az amerikai kongresszusban rendszerint csak elnöki beszédek alkalmából tartanak. A kormányfő bírálta Iránt, szerinte Teherán az atomprogramjával a világ békéjét fenyegeti. Netanjahu sajnálkozását fejezte ki, hogy kongresszusi beszédét sokan még annak elhangzása előtt politikailag megosztónak állították be. Netanjahut John Boehner, a képviselőház republikánus párti elnöke úgy hívta meg Washingtonba, hogy nem egyeztetett sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal. (MTI) Az orosz kormány tagjai megjelentek az ellenzéki politikus búcsúztatásán, viszont a lengyel szenátus elnökét távol tartották Tízezrek kísérték utolsó útjára Nyemcovot Hatalmas tömeg búcsúztatta tegnap Borisz Nyemcovot, akinek még a temetése is politikai töltetet kapott: az orosz hatóságok több lengyel és a lett politikust is visszatartottak a határon (TASR/AP) Moszkva. Tegnap óriási tömeg kísérte utolsó útjára Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust, akit pénteken éjjel öltek meg ismeretlenek Moszkva központjában. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap reggel 8 órától vehettek búcsút Borisz Nyemcov- tól tisztelői. Hosszú, kanyargós sorban várakoztak az emberek, és csak lassan jutottak be az épületbe, amelynek földszinti termében helyezték el fehér koporsóban a meggyilkolt orosz ellenzékit. A politikus holttestét csak melléig takarták le a nyitott koporsóban, amelyet Nyemcov családtagjai, köztük édesanyja és egyik fia, valamint politikustársai vették körül. Nyemcovot délután a moszkvai Trojekurovói temetőben, a jeles moszkvai személyiségek sírkertjében helyezték végső nyugalomra. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyik helyettese és kormánytisztviselők is lerótták kegyeletüket Borisz Nyemcov koporsójánál. Nyemcovtól végső búcsút vett Árkagyij Dvorko- vics miniszterelnök-helyettes, a miniszterelnök koszorút küldött. Vlagyimir Putyin orosz államfőt állandó parlamenti megbízottja képviselte a gyászszertartáson. Lerótta tiszteletét Borisz Nyemcov koporsójánál Szergej Kirijenko, a Roszatom állami atomenergiai vállalat vezetője, aki Nyemcowal együtt az 1990-es évek végén a „fiatal reformerek” kormányában dolgozott. Az orosz hatóságok ugyanakkor több politikustól megtagadták a beutazást, köztük Bogdan Boruse- wicztól, a lengyel szenátus elnökétől, aki küldöttség élén vett volna részt a temetésen. A temetést meg sem várva, még hétfőn éjjel elutazott Moszkvából Kijevbe Anna Du- rickaja, Nyemcov meggyilkolt orosz ellenzéki politikus ukrán barátnője - közölte az ukrán külügyminisztérium. A 23 éves modell, aki az egyetlen tanúja volt a péntek éjszakai gyilkosságnak, azóta állandó őrizet alatt állt. A nyomozók többször kihallgatták, átkutatták a holmiját, és lefoglalták a mobiltelefonjain található adatokat. Meggyilkolásának napján reggeltől kezdve követték a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezetőt. A Lifenews kormányközeli orosz internetes hírportál értesülése szerint egyebek közt ezt derítették ki a nyomozók, akik az orosz főváros térfigyelő kameráinak felvételei alapján igyekeztek rekonstruálni a végzetes nap eseményeit. Nyemcov Range Roverének már akkor a nyomában volt egy autó, amikor a politikus délelőtt a moszkvai seremetyevói repülőtéren felvette az Ukrajnából érkezett barátnőjét, Anna Durickaját. Összesen három kocsi követte az ellenzéki politikust, ezek a nap folyamán hatszor váltották egymást. (MTI, NOL) Az ukrán helyzetről legközelebb pénteken egyeztetnek Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország politikusai EBESZ-megfigyelők a kelet-ukrajnai harcok helyszínein MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Kijev. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetlenebb szerepvállalását kérik a „normandiai négyek”, azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna a keletukrajnai tűzszünet betartása érdekében - közölte a francia elnöki hivatal. Angela Merkel német kancellár, Francois Hollandé francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét tárgyaltak telefonon, és megállapították, hogy a február 12-i minszki megállapodásban foglaltak tekintetében „történt előrelépés, de a helyzet jobb is lehetne”. A négy ország vezetője úgy döntött: felkérik az EBESZ-t, vállaljon közvetlenebb szerepet annak érdekében, hogy a felek jobban tartsák magukat a tűzszünethez, valamint a nehézfegyverzet visszavonására vonatkozó vállaláshoz. „A tárgyalófelek támogatták azt az ukrán javaslatot, amelynek értelmében minden olyan helyszínre elküldenék az EBESZ megfigyelőit, ahol nem tartják be a fegyvernyugvást” - írták a közleményben. Legközelebb pénteken Berlinben tárgyalnak „normandiai formátumban” a kelet-ukrajnai válságról Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselői. Ezt Steffen Seibert német kormányszóvivő jelentette be tegnap. Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter leszögezte, hogy addig nem Valószínű az Ukrajna és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálása, amíg a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Krím félsziget vissza nem kerül Kijev fennhatósága alá. A tárcavezető emellett hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tartós megoldásához teljesen le kell zárni az Ukrajna és Oroszország közötti határszakaszt. „Mivel minden, ami destabilizálja a helyzetet Donyeckben és Luhanszkban, az orosz-ukrán határon keresztül érkezett - a zsoldosok, a pénz, a fegyverek, a nehézfegyverzet és természetesen az orosz lázadó csapatok is” - jelentette ki Klimkin. Az ukrán hadsereg egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője eközben azt közölte, hogy hétfőn három ukrán katona meghalt, kilenc pedig megsebesült az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai harcokban. További részleteket nem közöltek, egy katonai szóvivő azonban korábban arról számolt be, hogy a Moszkva-párti szeparatisták az előző napon tüzérségi ágyúkkal lőtték a kormányerők állásait. Ausztrália újabb 300 katonai kiképzőt küld Irakba - Washington a harctéren is megvédi az általa kiképzett szíriai lázadókat Sikeres az iraki haderő a dzsihádisták elleni offenzívában Füstfelhő Tikrít közelében. Az iraki hadsereg támadásba lendült, első célja visszafoglalni Szaddám Húszéin szülővárosát. (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington/Canberra. Az iraki hadsereg visszafoglalta tegnap a Tikríttől mintegy 40 km-rel keletre fekvő hamrini régiót, elkönyvelve ezzel az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szunnita szervezet ellen két napja indított nagyszabású offenzíva első jelentős sikerét. Az iraki hadsereg és a vele szövetséges síita milíciák és szunnita törzsi harcosok vasárnap kezdték meg az Iszlám Állam elleni hadműveletet a Bagdadtól északra lévő Szalá- heddín tartományban. A fő cél a dzsihádista szervezet harcosainak kiűzése Tikrítből, Szaddám Húszéin kivégzett iraki diktátor szülővárosából. Az offenzíva keretében a kormányerők mintegy 30 ezer embert mozgósítottak. Tikríttől délre, Daur határában heves összecsapások törtek ki a hadsereg és az IÁ fegyveresei között. Tikrít elérését lassítja, hogy a szélsőségesek pokolgépeket helyeztek el a városba vezető utak mentén, emellett a dzsihadis- ták a gerillaharc taktikáit alkalmazzák, orvlövészeket is használnak. Az USA és szövetségesei egyelőre nem segítik légitámadásokkal a dzsihádisták elleni iraki hadműveletet. Az amerikai védelmi minisztérium szerint eddig nem érkezett ilyen kérés az iraki kormány részéről. A síita Irán ugyanakkor Bagdadtól északra támogatja a hadműveletet. Az Egyesült Államok a hadszíntéren is védelmezni fogja azokat a mérsékelt szíriai lázadókat, akiknek a kiképzésére és felfegyverzésére készül mondta az IÁ szervezetének ügyében eljáró amerikai különmegbízott. „Egyértelműen az a tervünk, hogy nemcsak kiképezzük és felszereljük a legkorszerűbb fegyverekkel, de meg is védjük majd őket az adott pillanatban. Fontos, hogy ne gondolják azt, hogy ne támogatnánk majd ezeket a harcosokat” - magyarázta John Allen nyugalmazott amerikai tábornok. John Allen „kellemes csalódásként” említette az amerikai kiképzésre jelentkező szí- riaiak számát. Mint mondta, már közel 1500 jelöltjük van. A céljuk, hogy idén ötezer mérsékelt lázadót, három év alatt pedig 15 ezret részesítsenek kiképzésben. A kiképzőtáboroknak három ország, Törökország, Szaúd-Arábia és Katar biztosít majd helyet - tette hozzá. Ausztrália újabb háromszáz katonai kiképzőt küld Irakba, hogy segítse a közel-keleti országnak az Iszlám Állam elleni küzdelmét - jelentette be tegnap az ausztrál kormányfő. Tony Abbott arról számolt be, hogy az újabb kiképzők az Irakba vezényelt mintegy száznegyven új-zélandi katonához fognak csatlakozni a Bagdadtól 22 km-re fekvő Tadzsi városban. A kétéves küldetés idén májusban vagy júniusban veszi kezdetét. „Békeszerető népként természetesen vonakodva avatkozunk bele távoli konfliktusokba, de mint tudjuk, ez a konfliktus hónapok óta bennünket is érint” - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, „ez teljességgel és feltétlenül Ausztrália nemzeti érdeke”. A szigetországban nemrégiben megemelték a terrorfenyegetettség szintjét a dzsihádisták helyi támogatói, olyan ausztrál állampolgárok miatt, akik megfordultak külföldön szélsőséges iszlamis- ta szervezetekben.
