Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-02 / 50. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 2. www.ujszo.com Egy kérvényt Budapesten adtak le Kilenc visszahonosítás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt hónap­ban kilencen igényelték vissza a korábban elvett szlovák állam- polgárságukat - adta hírül a bel­ügyminisztérium. A szaktárca rendelete alapján február elsejé­től azok kaphatják vissza állam- polgárságukat, akik úgy vették fel egy másik ország állampol­gárságát, hogy állandó lakhe­lyük volt az adott országban. A kérvényt a megyeszékhelyek já­rási hivatalaiban és a nagykövet­ségeken lehet leadni. A kilenc kérvény közül hármat a prágai, egyet a budapesti szlovák nagy- követségen, ötöt pedig szlováki­ai hivatalban nyújtottak be. Robert Fico első kormánya 2010-ben a magyar egyszerűsí­tett honosításra reagálva fogad­tatta el a szlovák ellentörvényt. Hatályba lépése óta 1010-en vesztették el szlovák állampol­gárságukat. A belügyminiszté­rium szerint közülük a legtöb­ben (360) a cseh állampolgársá­got vették fel. A sorban a német (199), az osztrák (145), a brit (93), a magyar (59) és az ameri­kai (29) állampolgárságot fel­vevők következnek. (TASR) Késve, terelőútvonalon jártak a vonatok Vonat siklott ki Párkánynál TASR-HÍR Párkány. A párkányi vasútál­lomás Magyarország felőli be­vezető szakaszán tegnap dél­előtt kisiklott egy tehervonat, amely Magyarországról szállí­tott kukoricát. Martina Pavlíko- vá, a Szlovák Vasutak (ŽSR) szóvivője szerint a 20 vagonból 5 siklott ki, megrongálódtak a sí­nek és a vezetékek is. A Magyar- ország felől érkező gyorsvona­tok emiatt kerülőútvonalon köz­lekedtek, a határt Komáromnál lépték át. A Csata-Párkány vo­nalon autóbusszal szállították az utasokat. Pavlíková szerint a felújítási munkálatok hosszabb időt vesznek igénybe, a ŽSR szó­vivője tegnap este ezért még nem tudta megmondani, hogy mikor nyithatják meg a közleke­dés előtt a lezárt szakaszokat. Szlovákia különböző részeiből kértek segítséget, olyan beren­dezésekre és speciális darura van szükség, amellyel az olda­lukra dőlt vagonokat meg lehet emelni. Előzetes hírlapi infor­mációk szerint a Párkányból Szob felé egy vágányon már teg­nap este megindulhatott a köz­lekedés. RÖVIDEN Tavaszi szünet három megyében Pozsony. Ma kezdődik a tavaszi szünet Pozsony, Nyitra és Nagyszombat megyében, Kassa és Eperjes megyében pedig a diákok visszatérnek a padokba. Legközelebb április elején, a húsvéti szünet miatt maradnak otthon a tanulók. (SITA) Pest-Nyitra megyei együttműködés Budapest. Határon átnyúló együttműködésről döntött a Pest megyei közgyűlés, az Európai Területi Társulást hoz lét­re Nyitra megyével. A későbbiekben Budapest, Vác, illetve Nyitra és Léva városa is csatlakozik. A társulás az Ipoly men­tét hozhatná leggyorsabban helyzetbe, a programokban híd- és útépítés, illetve a határ menti települések találkozói sze­repelnek. Az együttműködés lendületet ad a korábban elfo­gadott Duna-stratégiának is. (MTI) Alig tudják ideológiai irányzatokhoz kötni a választók a politikai tömörüléseket A pártoknak sem könnyű Pozsony. Melyik párt épít a keresztény elvekre? A KDH. Melyik párt számít liberálisnak? Az SaS. Mely párt konzervatív? A KDH. Ez eddig világos, ám a töb­bi pártot sokkal nehezeb­ben tudják besorolni az emberek- derül ki a Polis ügynökség felméréséből. ÚJ SZÓ-HÍR A Polis a fenti kérdéseket tette fel, egy-egy ideológiai „skatu­lyába” több pártot is bele lehe­tett helyezni. A válaszokból kitűnik, hogy az emberek jó ré­sze csak azokat a pártokat tudja így besorolni, amelyek az érték­rendbeli-ideológiai viták front­vonalán „harcolnak” - a KDH-t és az SaS-t. Előbbit a választók 67 százaléka kereszténynek, to­vábbi 41 százaléka konzervatív­nak tartja, utóbbit pedig 41 szá­zaléknyian vélik liberálisnak. A „keresztény” rangsor má­sodik helyén a Híd végzett (7,3%), amely sosem határozta meg magát ilyen pártként, ta­valy óta pedig a polgári párt sze­repel a nevében. A volt KDH-sok által alapított Sieť, valamint a Nova viszont csak a lista 5., 6. helyén található. Az MKP-t csak a megkérdezettek 1,6 százaléka tartja keresztény elvekre épülő, holott keresztény tagozata is van. Ennél még a Smert is többet tartják (3,8%) kereszténynek. Nehéz beazonosítani a pártokat (Képarchívum) ZŰRZAVAROS POLITIKAI PALETTA Kereszténynek tartott párt KDH 67,3% Híd 7,3% SNS 6,1% SDKÚ 5,2% OĽaNO 5,1% Sieť 4,9% Nova 4,2% Smer 3,8% MKP 1,6% Hasonlóan érdekes a „liberá­lis” lista is. A második helyen az OLaNO található, amelynek képviselői (egy kivételével) elő­re deklarálták, hogy részt vesz­nek a február eleji népszavazá­son és igennel fognak voksolni. A párt képviselőinek túlnyomó többsége egyértelműen konzer­vatív beállítottságú. A Hídra csak a válaszadók 2,8 százaléka mondta, hogy liberális, ez kb. Liberálisnak tartott párt SaS 40,9% OLaNO 14,1% Smer 4,9% Sieť 4,5% Híd 2,8% KDH 2,6% SDKÚ 1,2% ugyanannyi, mint a KDH eseté­ben (2,6%). A KDH után a Smert tartják legnagyobb számban konzerva­tív pártnak - pedig a kormány­párt nevében a szociáldemokra­tajelzős szerkezet is megtalálha­tó. A Híd (5,6%) ezen a listán „polgári párt” jelzője ellenére is megelőzte a Lipšic-vezette No- vát és a Procházka-féle Sieťet is. Az MKP-t csak annyian tartják Konzervatívnak tartott párt I KDH 40,9% Smer _____8,5% S NS 7,2% Híd 5,6% Nova 4,2% SDKÚ 3,3% Sieť 3,3% MKP 2,8% OLaNO 2,6% SaS 2,4% • Forrás: Polis konzervatívnak, mint az OLaNO-t vagy az SaS-t. Pedig a két, magyarokat megszólító párt közül egyértelműen az MKP számít konzervatívabbnak. So­kat elárul a választói érzékelés­ről az is, hogy a megkérdezettek 42 százaléka nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mely pártokat tartja konzervatívnak (a liberális besorolásnál ez az arány35százalékvolt). (MSz) A nyilatkozók többségé az objektiv es gyors nyomozás lefolytatását hangsúlyozza A hazai pártok elítélték a Nyemcov-gyilkosságot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A világ számtalan vezetője mellett a szlovákiai politikusok is elítélték, hogy szombatra virradóra Moszkvá­ban megölték az orosz elnök legnagyobb bírálójának tartott Borisz Nyemcovot. Robert Fico kormányfő, valamint a házel­nök, Peter Pellegrini is remé­nyét fejezte ki, hogy gyorsan és objektiven fogják vezetni az ügyben indult nyomozást. A miniszterelnökön kívül a szlo­vák külügyminisztérium is részvétét fejezte ki Oroszor­szág minden demokratikus érzelmű állampolgárának. Nyi­latkozatában a szaktárca a „brutális gyilkosságot” olyan csapásnak nevezte Oroszor­szágra nézve, amely veszélybe sodorhatja a politikai nézetek pluralitását az országban. A Híd is nyilatkozatban rea­gált az orosz ellenzéki politikus meggyilkolására. „Pártunkat sokkolja és mélyen megrendíti az ismert orosz ellenzéki poli­tikus meggyilkolása. Nyemcov a Híd szerint egyet jelentett a bátor polgári kiállással. Meg­gyilkolásával részben szerte­foszlott Oroszország reménye is, hogy egy szabad és demok­ratikus állammá váljon, ahol tiszteletben tartják a polgári jogokat. A Híd politikai gyil­kosságként tekint Nyemcov ha­lálára, amely a szovjet rezsim legrosszabb hagyományát folytatja” - áll a párt közlemé­nyében. (TASR, SITA) Azoktól a cégektől továbbra sem lehet majd információt kicsikarni, amelyek magánvállalatokként jöttek létre, és később kerültek az állam kezébe Módosul az információs törvény, de lehetne még jobb ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tárcaközi egyezte­tésre bocsátotta az igazságügyi minisztérium az információs törvény módosítását. A tárca szerint a tervezet átláthatóbbá teszi az állami szerződések és a funkcionáriusok fizetésének el­lenőrzését. 2001-ben hagyta jóvá a par­lament az információs törvényt. A jogszabálynak köszönhetően már számos előnytelen szerző­dés, korrupciós ügy és visszaélés került napvilágra. Két évig ké­szült a törvénymódosítás, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a Fair-Play Szövetség, a Transparency In­ternational és a Via Iuris is véle­ményezte. Tomáš Borec igaz­ságügyi miniszter szerint komp­romisszumos megoldás szüle­tett. Ha a parlament jóváhagyja a módosító javaslatot, akkor az év második felében hatályba léphet a törvény. Bár a tervezet több pozitívumot tartalmaz, több érzékeny területtel nem foglalkozik. Továbbra sem lesz nyilvános a botrányos ügyek rendőrségi kivizsgálása, s azt sem tudhatjuk meg, miért állíta- nakle egy-egy vizsgálatot. Pozitív változások „Teljes egészében nyüvános lesz az állami cégek menedzse­reinek, felügyelő bizottsági tag­jainak életrajza, végzettsége, bérük, egyéb jutalmazásuk, le- lépőjük összege” - mondta Ró­bert Dobrovodský, az igazság­ügyi tárca munkatársa. Átláthatóbb gazdálkodástígémek Az önkormányzatoknak és a megyéknek nyüvánosságra kell hozniuk az üléseken elhangzot­takat, a szerződéseket, azok módosítását. A kis települések weboldalain nehéz megtalálni ezeket a dokumentumokat, számukra lehetővé tesszük, hogy a Kereskedelmi Közlöny­ben (Obchodný vestník) tegyék közzé szerződéseiket - közölte Tomáš Borec. A hivatalok oldalanként 5 centet kérhetnek az olyan in­formációk kiadásáért, melyek terjedelme meghaladja a 200 oldalt. Az infotörvényre hivat­kozva kikért információkat az igénylő nyilvánosságra hozhatja majd, ez most nincs pontosan szabályozva, korábban eljárás indult emiatt egy újságíró ellen. A faliújságtenderből tanulva kiküszöbölik az információk ki­adásának szándékos késlelteté­sét. Akkor is nyilvánosságra kell majd hozni egy-egy szerződést, ha még tart annak ellenőrzése. Atervezetpontosan definiálja az információ fogalmát, és azt is, ki és milyen információt köteles kiadni. Előfordult ugyanis, hogy egy-egy hivatalnak óriási mennyiségű adathalmazt kellett összegyűjtenie egy-egy kérés miatt. Negatívumok A hivatalok 8 napon belül kö­telesek voltak kiadni a kért in­formációt, különben 1650 euró büntetést kaphatnak. A javaslat indokolt esetben 20 napra tolná ki a határidőt. „Minden igyeke­zetünk ellenére nem sikerült el­érnünk, hogy az olyan állami vállalatok adatai is nyilvánosak legyenek, amelyek több millió eurós vagyonnal rendelkeznek. A törvény nem fog vonatkozni olyan cégekre, melyek magán- vállalatokként jöttek létre, és később kerültek az állam, a me­gye vagy az önkormányzat ke­zébe. Ilyen például a JAVYS atomenergetikai cég - mondta Peter Kundera Fair Play Szövet­ség munkatársa. Sok állami vál­lalat arra hivatkozva nem adja ki a szerződésekkel kapcsolatos in­formációkat, hogy „üzleti titokról” van szó. Ezen nem sike­rült változtatni, a módosítás után is így marad. Jozef Dvonč, a ZMOS elnöke pozitívan értékeli, hogy az ön- kormányzatoknak nem kell majd nyilvánosságra hozniuk olyan hétköznapi szerződése­ket, mint például a sírhelyek bér­leti szerződése. Az viszont még nem dőlt el, milyen összeg alatt nem kell nyilvánosságra hozni a szerző­déseket, megrendeléseket. Ez a kiskapu lehetőséget ad a kis megrendelések célzott szétosz­tására és a korrupcióra. Továbbra sem lesz nyilvános, hogy a rendőrség milyen okból szüntet meg egy-egy eljárást. A Fair-Play Szövetség szerint a tervezet ugyan megold néhány hiányosságot, de messze van a tökéletestől, mert a polgár szá­mos területről nem kap hasz­nálható információt a közügyek ellenőrzéséhez. (ie,TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom