Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-12 / 35. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com AJANLO Február 12. (csütörtök) Dunaszerdahely - 18.00: Dalaim negyvenöt éve, versválogatás versba­rátoknak - Dinnyés József „daltulajdonos”, énekes, gitáros előadói estje a Ba­csók utcai Csemadok-ház- ban. (ú) Pozsony - 16.00: Emlé­kezzünk, mert feledni bűn - emlékezés az 1919-es Vá­sárcsarnok előtti tüntetés áldozataira és koszorúzás a Csalogány-völgyi temető­ben. (va) Szene - 19.00: Belle Époque - építészek és építési vállalkozók Pozsonyban 1890 és 1914 között - könyvbemutató a Szenei Vá­rosi Múzeumban, (va) Balóny -9.15: Holle anyó - rendhagyó drámapedagó­giai foglalkozás az óvodá­ban. (ú) Komárom - 18.00: A törzs - Plemya - ukrán-hol­land koprodukciós film a Jókai Színház Vasmacska Filmklubjában. Miroslav Slaboshpitsky rendező, for­gatókönyvíró megtagadja a nézőktől a feliratot, a han­got; csupán a jelbeszéd nyelvezetével „mondja el” történetét, (vkm) Február 13. (péntek) Vágfarkasd - 9.30: Holle anyó - rendhagyó drámape­dagógiai foglalkozás az óvo­dában. (ú) Csicsó - 18.00: komoly­zenei koncert a református templomban, fellép: Nédó Olga hegedűművész, a Ma­gyar Vöröskereszt kulturális nagykövete, (vkm) Február 14. (szombat) Csallóköznádasd 15.00: a falu önkormány­zata, a helyi alapiskola és az óvoda farsangi álarcos­bált szervez a kultúrház- ban. Minden gyerek, aki álarcban érkezik, ajándék- csomagot kap. A gyerekek­re ügyességi vetélkedők és Lelkes Szimona zenés gyermekműsora vár. A tombolából befolyt össze­get a helyi alapiskola és az óvoda kapja, (ú) BEIRATKOZÁS Ógyalla - a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda első osztályába február 12-én és 13-án (csütörtökön és pén­teken) 13 és 17 óra között, február 14-én (szombaton) 9 és 12 óra között lesz a be­iratkozás. (vkm) Csilizradvány - a Kóczán Mór Alapiskola 1. osztályába a beiratkozás február 13-án, pénteken 14 órától lesz az iskola éttermében, (ú) Léva - a Juhász Gyula Alapiskolában február 13-án 14-től 18 óráig, és február 14-én 9-től 12 óráig tartják a beiratkozást. Kézműves-fog­lalkozásokra várják a csalá­dokat. (száz) Az iskolavezetők kérik a szülőket, vigyék maguk­kal személyazonossági igazolványukat és a gye­rek születési anyakönyvi kivonatát. A térségben sok a hátrányos helyzetű diák - a differenciálás volt a rendezvény központi témája Pedagógiai konferenciát rendeztek Királyhelmecen Bodrogközi és lIng-vidéki pedagógusok vettek részt a konferencián (A szerző felvétele) Királyhelmec. Esélyek és differenciálás címmel rendezett szakmai kon­ferenciát a magyar alap­iskolában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a társszervezők. LECZO ZOLTÁN Jókai Tibor, az SZMPSZ el­nöke lapunknak elmondta, a konferencia a Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpo­litikáért Felelős Államtitkársá­ga által támogatott 2014 - a külhoni magyar felsősök éve című tematikus programsoro­zat zárórendezvénye volt. A Ki- rályhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában Differen­ciálással az esélyek biztosításá­ért címmel előadást tartott Me­ző Ferenc, a Debreceni Egyetem docense, majd a bodrogközi és Ung-vidéki magyar pedagógu­sok Nagyné Kovács Emesének, a Hejőkeresztúri Általános Iskola igazgatójának A komplex inst- rukciós program a differenciált képességfejlesztés megvalósí­tásában című értekezését hall­gathatták meg. Szekcióüléseket is tartottak, melyek közül A si­keres tanulás stratégiái címűt Mező Ferenc, a Több mint cso­portmunka címűt Nagyné Ko­vács Emese vezette, A tanulói képességek megismerésének módjai címűnek pedig Mező Ka­talin egyetemi oktató volt a fog­lalkozásvezetője. A rendezvé­nyen a régió teljes szervezettségű magyar oktatási intézményeinek képviselői át­vehették azt a módszertani csomagot, melyet a magyaror­szági partnerek a tematikus év kapcsán állítottak össze. Jókai Tibor tájékoztatása szerint a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársá­ga először három évvel ezelőtt hirdetett meg ilyen rendez­vénysorozatot a Kárpát-meden­ce országaiban, akkor 2012-t a külhoni magyar óvodások évé­vé nyilvánították. 2013 a kül­honi magyar kisiskolások éve volt, melynek szlovákiai záró­rendezvényét Ipolyságon tar­tották. 2014-ben -a külhoni magyar felsősök évében - az or­szág több pontján rendeztek szakmai konferenciákat, to­vábbképzéseket és egyéb ren­dezvényeket, és időközben az is eldőlt, hogy az idei zárórendez­vénynek Királyhelmec ad ott­hont. Mivel a régióban viszony­lag sok a hátrányos helyzetű di­ák, kézenfekvő volt, hogy a helyi társszervezők a differenciált ok­tatást válasszák a konferencia témájául. Jókai Tibor elmondta, azt, hogy még nagyobb hang­súlyt szeretne fektemi a regio- nalitás elvének erősítésére, már akkor kijelentette, amikor át­vette az országos szervezet irá­nyítását. A következő időszak­ban ezért a közép- és kelet-szlo­vákiai településeken minél több hasonló rendezvényt, szakmai továbbképzést és előadást szer­veznének, hogy a régió magyar óvodáiban és iskoláiban dolgo­zó pedagógusok a gyakorlatban is hasznosíthassák a megszer­zett ismereteket. Erre egyéb­ként 2015-ben, a magyar kor­mány által a külhoni szakképzés évének nyilvánított időszakban biztosan lehetőség nyílik. Emelkedett a magyar iskolába íratott gyerekek száma Négy magyar első osztály lesz Párkányban Párkány. Az idei tanévhez hasonlóan szeptemberben is­mét négy első osztállyal kezdi a tanévet a párkányi Ády Endre Alapiskola. A korábbi évekhez viszonyítva Párkányban emel­kedett a magyar iskolába íra­tott gyerekek száma. Az Ady Endre Alapiskola ezt a tanévet nyolcvanöt elsőssel kezdte. Az iskolában hagyomá­nyos és a sportosztály, valamint egész napos iskola is van. Ez utóbbi szervezési forma nagyon népszerű a szülők körében, szeptemberben már két egész napos osztályt indítottak a ha­gyományos és sportosztály mel­lett. A szülők behatáskor kivá­laszthatják, melyik tanulás- szervezési forma felel meg leg­inkább gyereküknek. Az egész napos osztályt elsősorban a ké­ső délutánig dolgozó szülőknek javasolják. „Még nem döntöttük el, szeptembertől két egész napos vagy két sportosztályt indí­tunk-e a hagyományos szerve­zésű osztály mellett, ugyanis a sportosztály iránt is megnőtt az érdeklődés. Annyi bizonyos, hogy eddig 92 beíratott első­sünk van, szeptemberben há­rom szervezési formával négy első osztályt indítunk” - tájé­koztatta lapunkat Himmler Zsófia igazgatóhelyettes. A szombati Szöszmötölő is évről évre népszerűbb. A délelőtti programok alkalmával a gyere­kek és a szülők is közelebbről megismerhetik az iskolát és a pedagógusokat. A bátrabb gye­rekek akár maguk is részt ve­hetnek a foglalkozásokon, ahol játékos formában, kézműves­foglalkozások révén kóstolhat­nak bele az iskolás életbe. „Több óvoda is jelezte, hogy szívesen meglátogatnák az is­kolát a nagycsoportosokkal, akik be is ülhetnének egy-egy tanítási órára. Emellett lesz Mazsola-nap, amelyre hagyo­mányosan meghívjuk a város összes óvodáját” - tette hozzá az igazgatóhelyettes. MIÉRT A MAGYAR ISKOLA? Fehérváry Ferencz Judit orvos, Ipolyság Egy kisgyermek életében nagy változás az iskola. Más környezet, mások az emberek, más napirend. Felszínre kerül a bizonyítási, megfelelési vágy és a versenyszellem. Mindez könnyebben áthidalható egy ismert nyelvi közegben. Sokszor ez lehet az egyetlen biztos pont, kapaszkodó. Anyanyelvűnkön tanulni meg mindazt, amire egész éle­tünkben szükségünk lesz nagy előnyt jelent, már csak azért is, mert aki jól tudja és ismeri anyanyelvét, idegen nyelveket is könnyebben elsajátít. A mai világban az is nagyon fontos, hogy identitástudatunk legyen: tudjuk, kik vagyunk, honnan jövünk, mi a történelmünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy magyar iskolába íratjuk gyerekeinket, Anna most harmadikos, Flóra elsős. A férjem és én is magyar alap- és középiskolába jártunk, és szlovák egyetemen szereztünk diplomát, ahogy a családunkból még sokan mások. Egy jó alapokat adó ma­gyar iskolából induló ember előtt nyitva áll az egész világ, (guzsu) Hégli Marianna a Kisbojtár néptánccsoport vezetője, Párkány Azt szoktam mondani, hogy az az igazi magyar, akihez az unokái is magyarul szólnak. Nagy nyomás nehezedik a szülőkre, amikor arról kell dönteniük, milyen iskolát válasszanak gyerekük számára, hiszen mindenki a legjobbat szeretné neki. Jót pedig azzal tesz, ha megadja neki a lehetőséget, hogy anyanyelvén sajátítsa el az alapve­tő ismereteket. Az a gyerek, aki anyanyelvén tanulhat, olyan alapo­kat szerez, amelyekre a későbbiekben is építhet. Büszke vagyok arra, hogy unokáim is magyar iskolába jártak, ahol megkapták mindazt a tudást, amivel sehol a világon nem vesznek el. Büszke vagyok azokra a kisbojtárosokra és szüleikre is, akik a magyar nyelvű oktatást és a magyar kultúra ápolását is fontosnak tartják. Sok szlovák fesztiválon is megfordultunk, nyári táborainkat is szlovák közegben tartjuk, de sosem éreztem, hogy magyarságuk miatt hátrányos megkülönbözte­tés érné a gyerekeket. Persze ahhoz az is kell, hogy tiszteljék a többi nemzetet és azok kultúráját is. (guzsu) Istenes József tervezőmérnök, Érsekújvár A személyiségnevelés fontosságát tartottuk szem előtt, amikor a magyar iskolát választottuk gyerekeinknek. Comenius szerint az anyanyelven elsajátított tudás az, ami a legmélyebben elrak­tározódik és maradandó. A nyelv struktúráján keresztül szerezzük meg a tárgyi tudást a definíciókat fizikából, matematikából én is az anyanyelvemen sajátítottam el. Nem próbáltam meggyőzni másokat az igazamról, de ha kérdeztek, mindig elmondtam a vé­leményemet, és megfelelő érvekkel támasztottam alá döntésemet. Idejétmúlt nézet, hogy bele kell simulni a többség kötelékébe, mert az nagyobb biztonságot ad, és majd a gyerek eldönti, mit akar. Ez az egyik legnagyobb tévedése a szülőnek. Ha egy magyar szülő szlovák iskolába íratja gyerekét, többletmunkát vállal, hiszen teljes mértékben rá hárul a feladat, hogy megismertesse vele a magyar kulturális hagyományokat. A magyar iskolában ezt a munkát a szülő a pedagógussal karöltve végzi, (száz) Az Ady Endre Alapiskolába járó gyerekek fele beutazó (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom