Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-21 / 43. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com Magyar rajzfilmek Pozsony. A Lumiere mo­ziban rendezik meg a vi­segrádi országok animáci­ós filmterméséből válogató Animation in Action című szemlét. A projekttel gyer­mekeknek készült, mára klasszikussá vált magyar, szlovák, cseh és lengyel animációs filmeket kíván­nak népszerűsíteni. Hol­nap 15 órától magyar fil­mekből látható összeállí­tás. Levetítik Macskássy Gyula A telhetetlen mé­hecske (1958), Peti és a gépember (1961), Uhuka, aki egész nap a tévét nézte (1969) című alkotásait, va­lamint Csermák Tibor A pi­ros pöttyös labda (1961), Richly Zsolt A hétpöttyös autó (1973) és Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni az oroszlánt? (1980) című munkáját, (tb) Blomkampé az új Alien-film London. Neill Blom- kamp, a District 9 és az Elysium - Zárt világ ren­dezője készíti az ötödik Alien-filmet, amelynek munkacíme Alien: Xeno­morph. A dél-afrikai ren­dező ' Instagram-oldalán erősítette meg a hírt. Ja­nuár elején egy sor vázla­tot tett közzé, amelyeket egy esetleges Alien-film- hez készített, de akkor azt írta a rajzok mellé, hogy bár nagyon szeretett ezek­kel foglalkozni, nem hiszi, hogy lesz folytatás. (MTI) Dégner Lilla a kassai Thália Színház minden szegletét, zugát szereti, és könnyen beilleszkedett a társulatba „Megfertőzött a zene és a színház” Dégner Lilla (if|. Szaszák György felvétele) A fiatal színésznő, Dég­ner Lilla az idei évadban lett a kassai Thália Szín­ház társulatának a tagja. Azonnal bedobták a mélyvízbe, sőt az elmúlt hónapokban énektudá­sát is megcsillogtathatta. JUHÁSZ KATALIN Emlékszik a pillanatra, amikor eldöntötte, hogy szí­nész szeretne lenni? Már kisgyerekkent megfer­tőzött a zene és a színház, hála szüleimnek és a család többi tagjának, akikkel színházba, koncertekre járhattam. Ponto­san nem tudom meghatározni a pillanatot, de azt hiszem, mindig is tudtam, hogy alkotni szeretnék. Szüleim beírattak rajz- és zeneiskolába. Mivel a suliban az irodalomórákon kí­vül más nem nagyon érdekelt, hamar világos lett mindenki számára, hogy matematikus biztosan nem lesz belőlem. Már csak az volt a kérdés, hogy a képzőművészet irányába vagy konzervatóriumba me­gyek-e tovább. Tanulmányai során Auszt­riában is megfordult, aztán mégis Budapest mellett dön­tött. Miért? Miben különbö­zik a két intézmény, amelye­ket látogatott? Igen, Eisenstadtban tanul­tam a Haydn Konservatorium opera szakán. Nagy remények­kel, tervekkel, álmokkal vág­tam neki a főiskolai tanulmá­nyoknak. A győri konzervató- rimban négy éven keresztül szigorú napirend szerint él­tünk, minden percünk be volt osztva, tanultunk, gyakorol­tunk. Ezzel szemben a főisko­lán már lazábbak voltak a min­dennapok, és ezt nagyon nehe­zen viseltem. Úgy éreztem, ha­szontalanul telik az idő. Nem fejlődtem, az énektanámőm- mel sem sikerült egy hullám­hosszra kerülnünk. Nem talál­tam a helyemet, és úgy döntöt­tem, elmegyek. Szinte mene­kültem, egyik napról a másikra hagytam ott mindent. Ebben az időszakban kezdtem el éneket tanítani a bősi művészeti alap­iskolában, ahol csodálatos kol­légák és tehetséges gyerekek között tölthettem el négy évet. Talán ennek köszönhetem, hogy nem hagytam abba végleg az éneklést. És ekkor találkoz­tam Andor Edit operaénekes­nővel, aki a a Théba Művészeti Akadémia vezetője. Meghívott egy énekórára, aztán arra bizta­tott, hogy próbáljam meg a fel­vételit. Klasszikus ének és szí­nész szakra jelentkeztem. Bát­ran állíthatom, hogy ez volt ed­digi életem legboldogabb, leg­aktívabb három éve. Sokat kö­szönhetek tanáraimnak, akik­kel a mai napig jó viszonyt ápo­lok, sőt énekórákra is vissza­visszajárok. Meséljen első tháliás sze­repéről, a Kassai polgárok Genovévájáról! Nagyon féltem az egésztől. Akkor még iskolába jártam, hirtelen csöppentem bele a professzionális színházi világ­ba. Csak kapkodtam a fejem. Egy teljesen új életformát, na­pirendet kellett kialakítanom. Ingáztam az iskola és a színház között. De a beilleszkedés könnyen ment, mindenki na­gyon segítőkész, türelmes volt velem. Genovéva a darabban egy 14 éves kislány, aki meg­babonázza a férfiakat. Beke Sándor rendezőnek határozott elképzelései voltak a karakter­ről, ez nagyban segítette a munkámat, de néha meg is ne­hezítette. Meg kellett szaba­dulnom a görcsöktől. Ezután az Égig érő fa című zenés mesejáték következett, amelyet ketten játszanak Ha­vasi Péterrel. Hogyan birkó­zott meg ezzel az összetett, sokféle tudást igénylő sze­reppel? Az első pillanattól kezdve él­veztem a munkát. Forgács Mik­lós rendezővel és Havasi Péter­rel sokat agyaltunk a karaktere­ken, tanultuk a dalokat, a ko­reográfiát, ismerkedtünk a ren­geteg kellékkel. Hasznos próba- folyamat volt, nagy odafigye­lést igényelt. Az elején akadtak gondjaim, hajlamos voltam el­kalandozni. De aztán persze helyre állt a rend a fejemben, ahogy fokozatosan állt össze az előadás. Különösen megérin­tett, hogy gyerekeknek játsz­hattunk, hiszen a tanítás során a gyerekek szerves részét képez­ték az életemnek. A boldog, csil­logó kis szempárok mindig el­varázsolnak. Mit szeret a Thália Szín­házban? Mindent. Minden szegletét, zugát, az illatát, minden egyes embert, aki része ennek a kis vi­lágnak. Nagyon szerencsés va­gyok, hogy egy üyen csapat tag­ja lehetek, hiszen a kollégáim egytől egyig fantasztikus em­berek, akiktől rengeteget ta­nulhatok. Milyen szerepre készül je­lenleg? Kerékgyártó István Rükverc című művét próbáljuk Czajlik József rendezésében. Izgatot­tan várom már a március 5-ei bemutatót. A regényt, amely­ből a darab készült, még isko­láskoromban olvastam, és mély nyomokat hagyott bennem. Szerintem arra tanít, hogy ne ítéljünk első látásra. A darab főszereplője egy hajléktalan, aki ugyanolyan ember volt, mint bármelyikünk. Ahogy ha­ladunk visszafelé az időben, rá­jöhetünk arra, milyen apró dolgokon múlik, hogy egy em­ber élete tönkremenjen. Majdnem biztosak a színésznői kategóriák győztesei: mellékszereplőként Patricia Arquette, főszereplőként Julianne Moore a legnagyobb esélyes Az Oscar-díjas kérdés: Linklater vagy Inárritu filmje lesz a befutó? Richard Linklater 12 éven át forgatta Sráckor című filmjét, vé­gigkísérve a főszereplő (Ellar Coltrane) felnőtté válását. Sokak szerint ez 2014 legfontosabb filmje. TALLÓS1 BÉLA Bárhogyan alakul is az idei Oscar-díjak sorsa a holnap esti Oscar-gálán Los Angelesben, holtbiztos, hogy női rendező nem nyer. A rendezők mező­nyében ugyanis nincs nő (ahogy a forgatókönyvírók között sincs). Ugyanígy mérget lehet venni arra, hogy egyetlen fekete színész sem kap idén Oscar- szobrocskát. Sem a fő-, sem pe­dig a mellékszereplők kategóri­ába nincs színes bőrű színész és színésznő sem. Minden más vi­szont lehetséges az idei díjsze­zont lezáró nagy filmünnepen. A találgatásoknak és a jósla­toknak főként az Oscar előszo­báinak nevezett díjkiosztókon szerzett elismerések szolgálnak alapul: köztük a Golden Globe díj vagy az egyes hollywoodi szakmai céhek díjai, de mérv­adók lehetnek a BAFTA-díjak, vagyis a brit filmakadémia dön­tései is. Ezek alapján a legjobb rendező kategóriában Alejand­ro González Inárritu és Richard Linklater között dől majd el a verseny, mivel az idei holly­woodi díjszezonban fej-fej mel­lett gyűjtötték a trófeákat: az előbbi a Birdman avagy a mel­lőzés meglepő ereje, utóbbi a Sráckor című produkcióval. Ha merészebbek akarunk lenni, akár szűkíthetjük is a kört abba a ténybe kapaszkodva, hogy az Amerikai Filmrendezők Céhé­nek (DGA) fődíját, amely igen nagy presztízsű elismerésnek számít, Inárritu nyerte el. A sta­tisztikák pedig azt mutatják, hogy a rendezők céhének vá­lasztása az utóbbi 11 díjszezon­ban 10 alkalommal helyesen je­lezte előre a rendezői kategória Oscar-díjasát, mi több, 1948 óta csupán hétszer fordult elő, hogy az a játékfilmrendező, akit a DGA díjazott, nem kapta meg a rendezői Oscart. Alegjobb film Oscarjára jelölt nyolc produkció közül az eddigi elismerések alapján a nagy esé­lyesek között is vezető helyen szerepel a Birdman és A Grand Budapest Hotel, továbbá a Sráckor, amelyet az év legfon­tosabb filmjeként emlegetnek. Labdába rúghat még az Ameri­kai mesterlövész és a Kódjátsz­ma. Az előbbinél kérdés, hogy Clint Eastwood filmjének meg­osztó alakja, Chris Kyle tenge­részgyalogos kommandós me­lyik oldalra állítja az akadémia tagjait. Arra, ahol amerikai hős­ként ünnepük, vagy ahol nem. A Kódjátszma esélye pedig attól függhet, hogy a testület nagy öregjei mennyire lettek elfoga- dóbSak Ang Lee Túl a barátsá­gon című filmje óta, amelyben a két cowboy szerelmének bemu­tatását tartották túl erősnek ah­hoz, hogy a legjobb film Oscar- jával merjék minősíteni. A Kód­játszma ugyanis a homoszexua- litása miatt meghurcolt mate­matikus, brit kódfejtő, Alan Tu­ring történetét mutatja be. Elemzők szerint az Oscar- show a színészi alakítás kategó­riákban nem hoz meglepetést. Majdnem biztosra vehető, hogy a mellékszereplők közül Patri­cia Arquette-nek és J. K. Sim- monsnakjelent majd dicsőséget a gála. Mindketten kimagasló alakítással kerültek a jelöltek közé: Arquette a Sráckorban egyedülálló, keményen dolgo­zó édesanyát kelt életre, Sim­mons pedig a Whiplash kőke­mény, szadista zenetanárát formálja meg úgy, hogy kiráz tőle a hideg. Julianne Moore-t már most sokan friss Oscar-dí- jasként ünnepük a Still Alice című Alzheimer-dráma fősze­replőjeként. A legjobb színész kategóriának két favoritja van: a Birdman főhősét alakító Mi­chael Keaton és A mindenség elmélete című, Stephen Haw­kingról szóló életrajzi dráma fő­szereplője, Eddie Redmayne. Mostanáig felváltva győztek a díjátadókon. Az utóbbi filmet még nem láthattuk a hazai mo­zikban, ám az előzetese és a fia­tal színész korábbi alakításai (pl. a Kegyetlen báj című 2007-es dráma) alapján ítélve, ha Redmayne kapja, a legjobb kezekbe kerül a legjobb főszere- lőnekjáró Oscar-díj. A Birdman főhősét alakító Michael Keatont a legjobb színész ka­tegóriában esetleg Eddie Redmayne előzheti meg (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom