Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 19. Vélemény és háttér 7 Nehezen érthető a világpolitika fejleményeinek tükrében a magyar álláspont Európát kavarta fel Putyin Pesten Az orosz elnök budapesti látogatását a „meleg fogadtatásban részesült” szófordulattal írják le számos újságban. FELEDYBOTOND A sajtótájékoztatón csupán egy homályos utalás történt a török áramlatra, vagyis Törökországon keresztül érkező orosz gázra. Putyinnak a legfontosabb alighanem az lehetett, hogy egy NATO-tagállam fővárosából üzenhette Amerikának, hogy „nem fognak segíteni a fegyverek”, amelyeket Washington hajlandó lenne az ukrán hadse- regnekleszállítani. A magyar kormányzat Putyin érkezése előtt arról beszélt, hogy a találkozó apropója a gázszerződés a két állam között. A sajtó tele volt a gázimport összes részletével: tudjuk, hogy csökkent folyamatosan a magyar gázfogyasztás az elmúlt tíz évben, hogy több szomszédos országon keresztül elméletben behozható lenne földgáz, nemcsak az oroszok felől; és azt is, hogy Orbán Viktor ennek ellenére a rezsicsökkentést megint az orosz hosszútávú gázszerződéshez kötötte, miközben a világpiaci árak is épp meredeken lefelé tartanak. Ezzel a magyarázattal az a gond, hogy az orosz árak az elmúlt időszakban néha a Nyugatról behozható importgáz áránál is magasabban jártak. Úgy tűnik, a kormányzathoz közel álló üzleti kör kezében van a gázimportban központi szerepet játszó cég, így egészen más érdekek mentén dőlhetnek el a gázkereskedelem kérdései. Putyin azzal is felkavarta vendéglátóit, hogy a Fiumei úti szovjet haditemetőben az 1956-ban Magyarországon elesett katonák műemlékénél tisztelgett, amelyen az „ellenforradalom” szót nem változtatták meg a felújításakor. így azok előtt az elesett szovjet katonák előtt tisztelgett, akik a magyar szabadságharcot leverték. E szimbolikus aktus után ment Putyin az Országgyűlésbe tárgyni. Orbán hosszasan elemezte, hogy európai energiapiac nincs Oroszország nélkül. Azt is hozzá lehetett volna tenni, hogy Oroszország sem nagyon lenne az európai eladásokból származó bevétel nélkül. Az orosz költségvetés kétharmada származott energiahordozók exportjából 2013-ban, tehát nagyobb szüksége van Moszkvának az uniós piacra, mint fordítva. Ennek fényében a magyar kormánypárt oroszok iránti lelkesedése nehezen érthető. Sem pánszláv érzelmek nem fűtik a magyarokat (mint egyes szlovák vagy cseh politikusokat), és nemzetbiztonsági szempontból sem elfogadható a függőség meghosszabbítása. Ellenzékben a Fidesz is energiadiverzifikációról beszélt, ehhez képest most még a paksi erőmű bővítését is az unióból kitiltott vezetővel rendelkező Roszatomra bízta. Nehezen érthető a világpolitika fejleményeinek tükrében a magyar álláspont: a betartatlan második ukrajnai tűzszüneti megállapodás, az orosz elnök emberjogokat sértő csecsen háborúja, civil szervezetekkel és újságírókkal szembeni fellépésének hosszú története, a NATO- val és Washingtonnal szemben tett elítélő orosz nyilatkozatok egyáltalán nem teszik vonzó partnerré Moszkvát egy transzatlanti szövetségbe tartozó elkötelezett állam számára. Orbán Viktor ezt nem így látja: varsói és kijevi látogatása közt, minden német neheztelés ellenére kielégítette Putyint, aki be- tehette a lábát egy uniós fővárosba és onnan üzenhetett az Ukrajnában harcoló feleknek és a Nyugatnak. ...és '56 ellenforradalom volt, ha ez kell a rezsicsökkentéshez! (Cartoonizer) Nagy Imre forog a sírjában: a magyarok az '56-os emlékműhöz is odaengedték az orosz elnököt Putyin eltemette Orbán múltját és mítoszát FIGYELŐ Rendkívül kritikusan értékelik a lengyel lapok Vlagyimir Putyin budapesti látogatását. Orbán Viktor ma Varsóba utazik, s az egyik lap azt is felveti, Ewa Kopacz kormányfőnek kínossá vált most fogadni Orbánt. „Komoly következményei lehetnek a magyar és az orosz vezető kézszorításának. Putyin eltemette Orbán múltját, akit a Hősök terén mondott 1989-es beszéde tett híressé. Eltemette a szovjet, majd az orosz kísértésekkel bátran dacoló politikus.” - írta a jobboldali Rzeczpospoli- ta. A látogatás közönséges propagandaakció volt, hiszen semmi nem indokolta a felhajtást, a hatalmas küldöttséget, az új hosszútávú gázszerződés pedig még ráér, és nem is a legfelső vezetőknek kell tárgyalni róla. A jobboldal vezető napilapja ezen kívül úgy fogalmazott: Putyin bizonyítani akarta, hogy nem persona non grata az Unióban, Orbán pedig azt, hogy középen áll Kelet és Nyugat közt, ő Merkelnek és Putyinnak egyaránt partnere, bár inkább az utóbbit tartja követendő példának. A GazetaWyborcza azt hangsúlyozta, hogy „a magyarok olcsóbb gázt akarnak”, de egyelőre nem tudni, mi lesz az ár. A földgáz ára a rezsicsökkentés fenntartása miatt fontos a csökkenő népszerűségű Fidesznek. Ugyanakkor az újság idéz az orosz Kommerszantból, amely azt kifogásolja, hogy a magyar kormány nem vétózta meg Brüsszeíben az oroszellenes szankciókat. A lap egyik kom- mentelője megjegyezte, hogy Nagy Imre forog a sírjában, egy másik pedig gúnyos kérdést tett fel a jobboldali ellenzék vezérének: „No, Kaczynski úr, lesz Budapest Varsóban?” Ezzel arra utalt, hogy Jaroslaw Kaczynski sokáig példaképnek tekintette Orbán Viktort, és abban reménykedett, hogy ő is hasonló többséggel kormányozhat majd egyszer, de a magyar-orosz kapcsolatok alakulása megzavarta a jó viszonyt. A lengyel közrádió vitaműsorában Grzegorz Schetyna külügyminiszter úgy fogalmazott: Kockázatos, hogy Magyarország az orosz gazdasági kapcsolatokat helyezi előtérbe, és ennek érdekében még az 1956-ban elesett szovjet katonák sírját is engedi megkoszorúzni. A Wprost című jobboldali hetilap pimaszságnak minősítette a koszorúzást, melynek kedvéért Putyin orosz díszszázadot hozott magával. A lap szerint Magyarország javít egy véreskezű agresszor imázsán, ami nagy tapintatlanság. Maciej Gdula, a Krytyka Polityczna című liberális folyóirat elemzője a magyar miniszterelnök mai varsói látogatására utalt: szerinte Ewa Kopacz kormányfő kínos helyzetben lesz, mert vendéglátóként nem bírálhat élesen. De, tette hozzá, Orbánt amúgysem érdekelné a kritika, mert őt legfeljebb Merkel és Hollandé ijesztheti meg. Egy új dél-európai gázvezeték kereteinek a megrajzolása a legfőbb eredménye Putyin vitatott magyarországi látogatásának - véli a cseh Hospodárské Noviny. A Törökországon keresztül haladó vezetékhez Magyarország és Szerbia csatlakozna. A lap külpolitikai rovatvezetője magyar diplomáciai forrásokra hivatkozva azt úja, a látogatás forgatókönyvéről és tartalmáról Moszkva döntött. Orbán olyasmit tett, amit jelenleg minden normális politikus nagyon meggondolna: fogadta Putyint. Az orosz elnöknek ezzel lehetőséget adott megmutatni, hogy Európa nem egységes az Oroszország elleni fellépésében - írta a Mladá fronta Dnes. (MTI, hvg.hu) KOMMENTAR Táncórák nyugdíjasoknak KOCUR LÁSZLÓ 2016-ban parlamenti választások lesznek, a Smer a minimálnyugdíjjal is készül a megmérettetésre. Haaparlament elfogadja-naná, hogy elfogadja - Júliustól 269,50 euró lesz a legalacsonyabb nyugdíj, 45 ledolgozott év esetén pedig 340 euró. Akinek a nyugdíja ennél kevesebb, annak a Szociális Biztosító kiegészíti. És itt kezdődnek a problémák... A Szociális Biztosítónak ugyanis nincs pénze, csak a miénket - az enyémet, meg a nyájas olvasóét- osztja újra. Ha nyugdíjat emel, azt nem a sajátjából teszi. Az állam most éppen arra készül, hogy évi 30 millió euróval dotálja a nyugdíj nevű, már csak ideig-óráig fenntartható állami piramisjátékot. A Fico- kormány a magán-nyugdíjpénztári rendszert gúzsba kötötte, behatárolva működési lehetőségeit, ezáltal a hozamokat is. Bár a megtakarítások államosítására még nem vetemedtek, de ha kapnakmég négy évet, lehet, hogy megteszik. A nyugdíjrendszer problémái nagyok, ugyanakkor a nyugdíjasok kiterjedt és stabil szavazóbázist jelentenek,és egy emberi élet aktív periódusa során 10-12 kormány váltja egymást. Nem várhatjuk, hogy a saját, rövid távú politikai céljaikat szem előtt tartó kabinetek akár csak szembenézzenek ezzel, a megoldásról már nem is beszélve. Pedig az, hogy hogyan bánunk az idős korú emberekkel, sokkal inkább szociokultu- rális kérdés, nem pedig politikai és gazdasági, ahogy azt jelenleg próbálják beállítani. Ezt könnyen beláthatjuk, ha tudatosítjuk, hogyanyugdíjrendszeralapjaia 19. század végéna skandináv államokban keletkeztek. A jelenlegihez hasonló formában Magyarországon 1928-ban, Csehszlovákiában 1929-ben vezették be. Az emberiség az ezt megelőző időben sem halt ki, tehát - horribile dictu! - lehet élni nyugdíj nélkül is. Szintén szociokulturális kérdés, hogy mennyi állami beavatkozást akarunk a magánszféránkba beengedni. Hogy öreg napjainkban, amikor életünk aktív periódusánál sokkal kiszolgáltatottabbak leszünk, jólétünk nehezen befolyásolható, állami, vagy saját pénzügyi döntéseinktől függjön? Egyáltalán - a kevesebb, mint 90 éves szocializáción túl - miért gondoljuk, hogy az államnak „kellene” eltartani bennünket öreg napjainkban? Nyilván azért, mert pénzt gombol le rólunk! 2015-ben minden alkalmazott, alti -hogy könnyű legyen számolni -1000 eurót keres, 90 eurót fizet be a Szociális Biztosítóba, a munkáltatója további 242-t, azaz összesen 332-t, ebből 38 illetve 134 a nyugdíjbiztosítás, azaz 172 euró. A vállalkozók esetében még ennél is egyszerűbb a képlet, nekik megmondják, hogy legkevesebb 136,57 eurót toljanak be a Szociális Biztosítóba, akkor is, ha éppen suszterként dolgoznak egy kisvárosban, és jövedelmük nem éri a példában szereplő 1000 eurós alkalmazottét. A befizetések kötelezőek, így stabil, a továbbiakban az állampolgár számára gyakorlatilag ellenőrizhetetlen sorsú bevételt jelentenek az államháztartás számára, elmulasztásuk esetén a hatalom máris törött üveggel közelít a mulasztó, vagy akár csak késő ánusza felé, szinte ellehetetlenítve őt az állami ellátórendszerekben, így a fizetésen kívül nincs más lehetőség. Az egyik lehetséges kiút a fenntarthatóság irányába a nyugdíj- rendszer liberalizációja lenne. Azaz, ha - akár az állami nyugdíjrendszer fenntartása mellett- lehetővé tennék a magánnyugdíjpénztárak normális működését, ám a részvétel egyikben sem lenne kötelező. Választható lenne olyan opció is, hogy az állampolgár kapja meg azt az összeget, amelyet járulékként befizetne, és gazdálkodjon vele belátása szerint, rossz pénzügyi döntések sorozata esetén az időskori éhenhalás kockázatát is felelősen vállalva. A nagyfokú etatizmushoz szokott posztszocialista ember számára talán meredeken hangzanak a fent leírtak, ám az öngondoskodás lehetősége több szempontból is hasznos lenne. Az állam elengedhetne egy tevékenységi területet, ezáltal energiákat csoportosíthatna át. Az ember befolyásolni tudná a saját nyugdíja nagyságát. Az alacsony nyugdíjért pedig nem hibáztathatna mást, saját magán kívül. így mindenkijói járna. De mivel az államnak a befizetések egyelőre fontosabbak, az elmozdulás ezen a területen kevéssé valószínű. Marad a kábítás az állami minimálnyugdíjjal. FIGYELŐ DIE WELT A német lap szerint az orosz elnök nagyvonalú ajándékokat vitt magyarországi látogatására, viszont a Fiumei úti sírkert szovjet katonai emlékhelyének megkoszorúzása világos jelkép volt: az üzenete nem is lehetett volna világosabb: újra itt vagyunk. Ez keserű pillanat az 56-os veteránoknak és emigránsoknak -írta német lap. (MTI)
