Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám, csütörtök
6 Külföld RÖVIDEN Visszaszorított iszlamisták Abuja. A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet legalább 300 harcosával végeztek a biztonsági erők a hét eleje óta Nigéria északkeleti részén. A hadseregnek az utóbbi napokban 11 település felett sikerült átvennie az ellenőrzést a dzsi- hádista erőktől, egyebek mellett a január 25. óta a Boko Haram kezén lévő, stratégiailag jelentős Monguno városban. A fegyveres erők közlése szerint a művelet folytatódik a csoport fellegvárának számító Borno szövetségi államban, a megtisztított területeken a hadsereg egységei járőröznek. A terrorcsoport már Kamerunra és Nigerre is kiterjesztette harcát, viszont ezzel párhuzamosan egyre több vereséget kénytelen elszenvedni. (MTI) Leáll Aleppó bombázása Damaszkusz. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja szerint a damaszkuszi kormány elkötelezte magát amellett, hogy hat hétre felfüggeszti az Aleppó nagyváros elleni légi csapásokat, hogy megvalósulhasson a világ- szervezetnek a városban dúló harcok befagyasztására irányuló tervezete. Az Aleppóban és környékén dúló harcokban a kormányerők offenzívájának keddi kezdete óta legalább 150 ember vesztette életét. A hadsereg és a vele szövetséges milíciák számos falut visszafoglaltak a város közelében. Az átfogó offenzíva célja az, hogy teljesen bekerítsék Aleppót, és elzárják a városból Törökország felé vezető, stratégiai fontosságú utat. A 2012 júliusa óta megosztott város nyugati részét a hadsereg, a keleti felét pedig a kormány megdöntéséért harcoló ellenzékiek ellenőrzik. (MTI) Carter áll a Pentagon élén Washington. Az amerikai haderő műszaki és stratégiai fölényének megőrzését ígérte béikta- tási beszédében Ashton Carter új amerikai védelmi miniszter, aki kedden Joe Biden alelnök előtt tette le a hivatali esküt. Barack Obama elnök negyedik védelmi minisztere, aki Chuck Hagelt váltja a Pentagon élén, nem szolgált a fegyveres erőknél, ám vezető posztokon hosszú időt töltött el a védelmi tárcánál. A 60 éves Carter a Yale-en és Oxfordban fizikát tanult. (MTI) ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com Kanada újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen - NATO-főtitkár: a szeparatisták veszélyeztetik a minszki szerződést Kijev feladta a kulcsfontosságú Debalcevét Kivonulnak a hetek óta ostromolt Debalceve városból az ukrán katonák. A kelet-ukrajnai vasúti csomópont elvesztése rendkívül meggyengíti Kijev pozícióját a szeparatistákkal szemben. (SITA/AP) Kijev. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap bejelentette, megkezdődött az ukrán katonák kivonása a szakadárok által bekerített és tartósan ostromolt Debalcevéből, állítólag halottak százait követelte a közlekedési gócpont bevétele. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Petro Porosenko ukrán elnök szerint a debalcevei kiszögel- lésben harcoló ukrán hadsereg nyolcvan százaléka - haditechnikai eszközökkel együtt - már elhagyta a szakadárok által ostromlott várost, amely Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja - ezen keresztül halad a Luhanszkot Donyeckkel összekötő vasútvonal. Az elnök azt hangoztatta, az ukrán katonák kivonása arról tanúskodik, hogy Debalceve térségében nem volt „katlan”, vagyis nem helytállóak a szakadárok által terjesztett hírek, amelyek szerint körgyűrűbe zárták a várost és környékét. Szemen Szemen- csenko, a Donbassz ukrán alakulat parancsnoka szerint a szakadárok harckocsikkal tüzet nyitottak a kivonuló ukrán katonákra. A támadásban többen meghaltak, illetve megsebesültek. A szeparatisták szerint mintegy 10 ezer ukrán katonát kerítettek be a városban és térségében, és az elkeseredett harcok során az ukrán vérveszteség nagysága elérhette akár a 2000-3000 főt is - ezt Kijev nem erősítette meg. Debal- cevénél a szakadárok vasúti és összekötő vonalakat robbantottak fel. A városra csak kedden öt ízben nyitottak tüzet a városra nagy szórású Grad rakéta-soro- zatvetőkkel. Emellett kétszer indítottak támadást a megye déli részén, Mariupol környékén ukrán állások ellen és a megyében összesen öt további településre nyitottak tüzet raké- ta-sorozatvetőkkel. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár aggodalmát fejezte ki a Debalceve környékén kialakult helyzet súlyosbodása miatt, és úgy vélte, az oroszbarát szeparatisták veszélyeztetik a minszki megállapodást azzal, hogy nem tartják tiszteletben a tűzszünetet. A NATO-főtitkár rámutatott, hogy az orosz erők továbbra is aktívak Ukrajnában. „Felszólítom Oroszországot, hogy a minszki megegyezéssel összhangban hagyjon fel a szakadárok támogatásával, és vonja ki csapatait és hadieszközeit Kelet-Ukrajnából” - mondta. Kanada újabb büntetőintézkedéseket fogadott el Oroszországgal szemben az ukrán válsággal kapcsolatban. A szankciók főleg az állami kézben lévő Rosztyeh fegyvervállalatot vezető Szergej Csemezovot és a szintén állami tulajdonban lévő Rosznyeft energiavállalatot sújtják. A kanadai lista 37 orosz és ukrán személy ellen léptet életbe gazdasági büntetőintézkedéseket és beutazási tilalmat. A szankciók emellett 17 orosz és ukrán céget sújtanak. A Rosznyeft és Csemezov mellett az orosz törvényhozás és a hadsereg egyes tagjai, a legnagyobb orosz motoros klub, az Éjjeli Farkasok elnöke, valamint do- nyecki és luhanszki szakadárok tagjai is felkerültek a listára. A DEBALCEVEERT VÍVOTT HARCOK KISIKLATHATJAK AZ UKRÁN BÉKEFOLYAMATOT Kijev. A minszki tűzszüneti megállapodás nem hozta meg a kelet-ukrajnai konfliktus várva várt enyhülését. A stratégiai fontosságú Debalcevé- ért vívott súlyos harcok akár teljesen kisiklathatják az ukrán békefolyamatot. Debal- cevének - amely a szeparatisták fő bázisainak számító két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk között félúton fekszik, a szakadárok területébe mélyen beékelődő területen - a stratégiai jelentőségét az adja, hogy a város Ukrajna egyik legnagyobb vasúti csomópontja. Elfoglalásával a szakadárok területe könnyebben elérhetővé válik Oroszország felől, másrészt új utak nyílnak a jelenleg még a kormányerők által ellenőrzött Artemivszk és Szlovjanszk városok felé. A múlt héten aláírt minszki megállapodás érvényesülését alapvetően az nehezíti, hogy miközben a kijevi Nyugat-barát vezetés szeretné újra ellenőrzése alá vonni a szakadárok kezén lévő területeket és mindenekelőtt az orosz-ukrán határt, addig az oroszpárti szeparatisták ezután is meg akarják őrizni területeik függetlenségét és terveik között újabb települések, köztük az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol megkaparintása is szerepel. Ebből adódóan a két fél eltérően értelmezi a tűzszüneti egyezményt. A különbség tetten érhető például a konfliktusban részt vevő feleknek beígért amnesztia és Debalceve kérdésében: a kijevi vezetés szerint a szeparatisták vezetőinek nem jár kegyelem, az ún. Donyecld Népköz- társaság első embere pedig úgy látja, a számukra stratégiai jelentőséggel bíró kelet-ukrajnai városra nem érvényes a szombaton éjfélkor életbe lépett tűzszünet. Debalceve sorsa kulcsfontosságú az ukrán válság további alakulása szempontjából. Ha feladja a várost (ez tegnap megtörtént), azt a kijevi keményvonalas erők árulásnak tekinthetik Petro Porosenko ukrán elnök részéről, ami belső feszültségekhez vezethet. Ha viszont Porosenko keménynek mutatkozik és az ígéretéhez híven bevezeti a hadiállapotot, a konfliktus várhatóan tovább mélyül és beláthatatlan következményei lehetnek. Ez esetben Washington ismét fontolóra veheti Ukrajna felfegyverzését, amelyet Oroszország bizonyosan fenyegetésnek venne. (MTI) Szervkereskedelemmel vádolta az Iszlám Államot Irak - Szíriába induló boszniai férfiakat fogtak el Állítólag 45 embert elégetett az Iszlám Állam ClA-kínvallatás Varsónak fizetnie kell Menetel az iraki hadsereg egysége. Az alaki kiképzés már megy, már csak harcolni kell megtanulniuk az iszlamisták ellen. (SITA/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Tunisz/Szarajevó. Az Iszlám Államhoz (IÁ) köthető dzsihádista fegyveresek halálra égettek 45 embert az Irak nyugati részén található al- Baghdadi városában. Az áldozatok kilétéről egyelőre semmit sem tudni, de az iraki hadsereg ezredese szerint többen a biztonsági erők tagjai lehettek. Az IÁ fegyveresei korábban már elfoglalták a város nagy részét az Ain al-Asadi-i amerikai bázis közelében. Kaszim al-Obeidi ezredes szerint a biztonsági erők családjainak lakhelyét most is támadják a terroristák, ezért nemzetközi segítséget kért. Al-Baghdadi városát hónapok óta tűz alatt tartotta az Iszlám Állam, mielőtt végleg sikerült elfoglalnia. A település egyike volt annak a kevés, An- bar tartományban található városnak, amit még képes volt az iraki hadsereg megvédeni a ter- 'roristáktól és a hozzájuk csatlakozó szunnita törzsek harcosaitól. Hosszú idő után tudott újabb területet szerezni az IÁ, ráadásul annak a bázisnak a közelében, ahol 320 amerikai tengerészgyalogos próbálja kiképezni az irald hadsereg katonáit - alig 8 kilométerre az iszlamisták frissen szerzett városától. Szervkereskedelemből finanszírozza tevékenysége egy részét az Iszlám Állam - állította Irak ENSZ-nagykövete. Mohamed Ali Alhakim arra kérte a világszervezet Biztonsági Tanácsát, hogy vizsgálja ki az ezzel kapcsolatos értesüléseket. A diplomata elmondta: az utóbbi hetekben hevenyészett tömegsírokban olyan holttesteket találtak, amelyeken műtéti beavatkozásra utaló nyomok voltak, hiányzott a veséjük vagy más testrészük. A nagykövet szerint tucatnyi orvost kivégeztek Moszulban, mert nem voltak hajlandók részt venni a szervek kioperálásában. A szíriai harctérre induló férfiakat fogott el a bosznia-herce- govinai rendőrség kedd este, a hat személyt a Damaszkusz fedőnevű akció keretében fogták el. A hatóságok szerint az iszlám szélsőséges ágához tartozó férfiak Szíriában az Iszlám Államhoz csatlakoztak volna. A gyanú szerint emellett terrorista akciókat pénzeltek, terrorista csoportokat szerveztek, valamint külföldi harcokban való részvételre buzdítottak és toboroztak embereket. A szíriai összecsapásokban bizonyítottan több tucat, a nem hivatalos becslések szerint pedig mintegy 200 bosznia-hercegovinai harcol a szélsőséges iszlám szerve- zeteksoraiban. Négy tunéziai katonát öltek meg az al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatba hozható szélsőséges fegyveresek. A terrortámadás az ország észak- nyugati hegyvidéki területén, az algériai határnál fekvő Ka- szeríne városánál történt. Varsó. Lengyelország 230 ezer eurós kártérítést fizet annak a terrorizmussal gyanúsított két, szaúdi és palesztin volt fogolynak, akiket 2002 és 2003 között az amerikai CIA titkos lengyel börtönében tartottak fogva - közölte tegnap Grze- gorz Schetyna lengyel külügyminiszter. Áz Emberi Jogok Európai Bírósága az előző napon elutasította a lengyel kormány fellebbezését és jogerőre emelte azon ítéletét, amely szerint Varsó jogsértést követett el a CIA lengyel területen folyó kínvallatásainak lehetővé tételével, és emiatt kárpótolnia kell az ügynökség két áldozatát. Ezzel a strasbourgi testület kimondta, Varsó bűnrészes volt a CIA által elkövetett kínzások során. 2001-ben, az Egyesült Államokat ért terrortámadások után Varsó egy olyan, „nyugodt hely előteremtéséről” állapodott meg Washingtonnal, ahol a CIA „információkat szerezhet meg együttműködésre kész forrásaitól”. (MTI)
