Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-17 / 39. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 201 5. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com Szocdem-siker Hamburgban Berlin. Nagy fölénnyel a szociáldemokrata párt (SPD) nyerte meg a német Hamburgban vasárnap rendezett helyi törvény­hozási választást, de ab­szolút többségét elvesz­tette. Az SPD 45,7%-kal végzett az első helyen, ami 58 helyet jelent a tar­tományi rangú Hanza-vá- ros 121 tagú törvényhozá­sában (Bürgerschaft). A párt a legutóbbi, 2011-es választáson a szavazatok 48,4%-ával 62 helyet szerzett az egyik legkisebb és leggazdagabb német tartományban. A második a konzervatív CDU, amely minden korábbinál gyen­gébben szerepelt, a szava­zatok 15,9%-át kapta meg, szemben a 2011-es 21,9 százalékkal. (MTI) Menekültek ezrei jönnek Róma. A hétvégén több mint 2750 menekültet mentett ki a Földközi-ten­geren az olasz parti őrség. A Líbia felől érkező mene­kültek 12 hajón próbáltak eljutni Európába, de már Lampedusa szigetétől dél­re, nem messze Líbia part­jaitól bajba kerültek. A mentőakcióban a máltai hadsereg is részt vett. Szombaton 600 menekül­tet mentett ki az olasz par­ti őrség a Földközi-tenge­ren hánykolódó hat gumi­csónakból. Az elmúlt hét folyamán javuló időjárás felbátorított sok embert, hogy nekivágjon a veszé­lyes útnak Európa felé Eszak-Afrikából, ahol a Líbiában uralkodó teljes zűrzavar miatt csaknem lehetetlen gátat szabni a rozoga hajókat telezsúfo­ló embercsempészek te­vékenységének. (MTI) Ebola: kiirtják április végéig Conakry/Freetown/ Monrovia. Április közepé­re ki akarja irtani a jár­ványt az Ebola által legin­kább sújtott három nyu­gat-afrikai ország. Guinea, Libéria és Sierra Leone el­nöke vasárnapi, Conakry- ban tartott találkozóján megegyezett abban, hogy az elkövetkező 60 nap so­rán nullára csökkenjen az új ebolás megbetegedések száma. Hat hónap után hétfőn újrakezdődött a ta­nítás az Ebola-járvány mi­att bezáratott libériái isko­lákban. A belépés előtt ezentúl mindenkinek test­hőmérséklet-mérésnek kell alávetnie magát az érintett oktatási intézmé­nyekben. Az Ebola 2013 decemberi kitörése óta csaknem 9200-an haltak meg a térségben. (MTI) Egyiptomi gépek tegnap támadást intéztek Líbiában az Iszlám Állam terrorszervezet bázisai ellen - újabb túszok veszélyben Kopt keresztényeket fejeztek le Líbiában Az Iszlám Állam líbiai hóhérai a tenger partjára vezették és lefe­jezték az egyiptomi koptokat, mint „a kereszt népét" (SITA/AP) Kairó. Az Iszlám Állam líbi­ai szárnya videofelvételt tett közzé vasárnap este 21 egyiptomi kopt keresz­tény kivégzéséről. Egyip­tomi harci gépek támad­ták tegnap Líbiában az IÁ bázisait, megtorlásul azért, mert az lefejezte egyiptomi túszait. A ter­rorszervezet időközben újabb egyiptomi vendég- munkásokat ejtett foglyul. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az Iszlám Állam líbiai szár­nya, a Vilájat Tarábulusz (Tri­poli Tartomány) vasárnap este közzétett ötperces felvételén látható, ahogy a tenger partjára vezetik, térdre kényszerítik és lefejezik őket mint „a kereszt népét, az ellenséges egyiptomi egyház követőit”. A videofelvé­telen beszélő terrorista észak­amerikai akcentussal beszélt, és többek között azt mondta: ,Allah segedelmével leigázzuk Rómát”. Az Iszlám Állam (IÁ) líbiai ága január elején jelentet­te be, hogy foglyul ejtette az egyiptomi keresztényeket, akik a líbiai Szírt városában az építő­iparban dolgoztak. Szírt a radi­kális csoportok egyik fellegvára Líbiában. Ráadásul újabb 21 egyiptomi vendégmunkást, ez­úttal halászokat hurcoltak el lí­biai szélsőségesek, szintén Szíriből. Az észak-afrikai or­szágban egyre gyakoribbak a kopt keresztény közösség tagjai elleni támadások, de az egyip­tomi állampolgárok vallási ho­vatartozástól függetlenül is célponttá váltak Líbiában, ami­óta Kairó támogatást nyújt a lí­biai hadseregnek az iszlamista milíciák elleni küzdelemben. A líbiai forradalom előtt becslé­sek szerint egymillió egyiptomi vendégmunkás dolgozott a szomszéd országban, így bizto­sítva hátrahagyott családjuk megélhetését. Sajtóértesülések szerint ma is több ezer egyip­tomi tartózkodik a polgárhábo­rús vidéken a rájuk leselkedő veszélyek ellenére. A kopt keresztények lefejezé­sének hírére az egyiptomi kor­mány hétnapos gyászt rendelt el, Abdel-Fattah esz-Szíszi el­nök pedig összehívta a nemzet- biztonsági tanácsot. Ezt köve­tően egyiptomi harci gépek tegnap támadást intéztek Líbi­ában az Iszlám Állam terror­szervezet bázisai ellen, A harci gépek kiképzőtáborokat és fegyverraktárakat támadtak, majd sértetlenül visszatértek Egyiptomba - mondta a hadse­reg főparancsnokságának szó­vivője. Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök vasárnap éjjeli televíziós beszédében már je­lezte, hogy Egyiptom megtorol­ja a mészárlást. Hivatalosan az 1991-es öbölháború óta ez az első alkalom, hogy Egyiptom az ország határain túl hajt végre hadműveletet. Sokak szerint az észak-afrikai ország az Egyesült Arab Emírségekkel közösen már tavaly augusztusban is in­tézett légitámadásokat Líbiá­ban tevékenykedő iszlamista milíciák ellen. A jelenlegi egyiptomi vezetést aggoda­lommal töltik el a közvetlen szomszédságában egyre na­gyobb teret nyerő iszlamisták. A Líbiában aktív számtalan szél­sőséges csoport között megve­tette a lábát az Irakban és Szíri­ában hatalmas területeket uraló Iszlám Állam is, miközben a ter­rorszervezet egy másik ága Egyiptom északkeleti részén, a gázai határ mentén hajt végre pusztító merényletsorozatokat. Biztonsági források szerint az iszlamisták uralta egyiptomi kormány 2013-as megdöntése óta számos egyiptomi is a líbiai félkatonai szervezetekhez csat­lakozott. Abdel-Fattáh esz-Szí- szi egyiptomi államfő tegnap te­lefonon arról egyeztetett Fran­cois Hollandé francia elnökkel, hogy kezdeményezik az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését a líbiai biztonsági helyzet megvi­tatására. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor Moszkva átfogó politikai és ka­tonai támogatásáról biztosítot­ta egyiptomi kollégáját. Az egyiptomi csapások után néhány órával líbiai harci gépek bombázták az IÁ állásait -jelen­tette Szakar el-Dzsurúsi, a líbiai légierő parancsnoka. Dzsurúsi rámutatott, a hadműveletet a két ország szoros együttmű­ködésben hajtotta végre, a dzsihádisták Derna kikötőváros (Kelet-Líbia) körüli állásait vet­ték célba. Elmondása szerint 40-50 szélsőséges halt meg. Ellenőrizetlenek a fegyvert is szállító segélykonvojok - két orosz védelmi miniszterhelyettes is rákerült az uniós feketelistára Szakadatlanul lövik a szakadárok Debalceve városát MTl-ÖSSZEFOGCALÓ Kijev/Brüsszel. Harckocsik ágyúival lövik az oroszbarát szakadárok az ukrán katonák állásait a Donyeck megyei De­balceve térségében - közölte tegnapra virradóan Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szó­vivője. Hozzátette, hogy a tá­madásokra tüzérségi csapások­kal válaszolnak az ukrán egysé­gek. ,Álláspontunk egyértelmű. A katonáink ott maradnak, ahol eddig voltak. A támadásokra a tüzérségünk válaszol. Ha a sza­kadárok támadnak, akkor erre válaszolunk” - szögezte le Sze­leznyov. Debalceve a szepara- tisták fő bázisainak számító két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk között félúton, a sza­kadárok által megszállt terü­letbe beékelődve fekszik. A vá­rost múlt nyáron foglalták vissza az ukrán erők. Azóta szakadárok hasztalan lőtték, a vasárnap életbe léptetett tűzszünetig nem sikerült a terü­letet újra elfoglalniuk. Kijevben továbbra is cáfolják - és hely­színi beszámolók is ezt erősítik meg -, hogy Debalcevénél a szakadárok körbezárták volna a várost védő ukrán egysége­ket, mint ahogy azt állítják. A város stratégiai jelentőségét az adja, hogyjelentős közlekedési csomópont, vasúton köti össze Donyecket, Luhanszkot, vala­mint az oroszországi Rosztov- na-Donu városát. A TSZN uk­rán hírtelevízió arra hívta fel a figyelmet, hogy vasúton lénye­gesen nagyobb mennyiségű, úgynevezett humanitárius se­gélyszállítmányt juttathat Moszkva a kelet-ukrajnai sza- kadár területekre. Mivel az uk­rán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltéte­lezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a sza- kadároknak. Gyanújukat erősí­ti az, hogy a segélyszállítmá­nyok érkezése után rendre in­tenzívebbekké váltak a szaka- dár támadások. Az orosz rend­kívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt jutattak Kelet-Uk- rajnába, ami a TSZN televízió szerint körülbelül ezer teherau­tó rakományának felel meg. Az orosz védelmi miniszter első helyettese, valamint egy további helyettese is rákerült az Európai Unió tegnap nyilvá­nosságra hozott bővített feke­telistájára. A listán szereplő természetes, illetve jogi szemé­lyeket az ukrajnai válsággal összefüggésben folytatott te­vékenységük miatt az Európá­ban elérhető javaik, így például bankszámláik befagyasztásá­val, a természetes személyeket pedig ezen felül az unió terüle­tére való beutazás tilalmával is sújtják. A korábbi lista kibőví­téséről - legfőképpen a Mariu­pol ukrán város elleni, sok pol­gári lakos halálát okozó táma­dássorozat miatt - az előző hét­főn döntöttek az EU-országok külügyminiszterei. Ismét tanácskoztak az eurózóna pénzügyminiszterei Görögországról A határidő Athén ellen dolgozik Csökkentsék az adósságot! Athén, Szaloniki és Párizs mellett a pénzvilág fővárosában, Londonban is ezrek támogatták vasárnap a „görög Dávid" harcát a „pénzügyi körök Góliátja" ellen. (SITA/AP) Azonosították a dán terrortámadás elkövetőjét Rendőrkézen a tettestársak ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Görögország teg­nap estébe nyúlóan tárgyalt az eurózóna pénzügyminiszterei­vel az ország további finanszí­rozásáról. A görögök egy áthi­daló hitelt szeretnének feltéte­lek nélkül, az eurózóna tagjai viszont a megszorítások folyta­tásához kötik a további hitele­ket. A következő forgatóköny­vek lehetségesek: 1. Athén megkapja a feltételek nélküli hi­telt. 2. Athén fenntartja a meg­szorításokat. 3. Kompro­misszum születik. 4. Elodázzák a probléma megoldását. 5. Nem tudnak megegyezni, Görögor­szág végül kilép az eurózónából - az utóbbinak talán nem len­nének olyan durva pénzügyi következményei, mint az előző, 2011-es adósság-átstrukturá­láskor, de a politikai és hangula­ti utóhatásokat nagyon nehéz előre felmérni. Hivatalosan feb­ruár végéig kell meghozni a döntést. Az igazi probléma a va­lutaunió, azaz az euró maga, ami teljesen más szerkezetű és fejlettségű gazdaságokat fűz össze. Mivel egy valutát hasz­nálnak és közös a jegybankjuk, ezért nem lehet Németország és Görögország gazdaságának sorsát - és a rendszer többi tag­jáét - teljesen egymástól elkü­lönítve nézni. (444.hu, 0-0) ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Azonosították a hétvégi koppenhágai kettős terrortámadás elkövetőjét. A helyi média szerint a 22 éves fi­atalember, Omar Abdel Hamid el-Husszein két héttel ezelőtt töltötte le börtönbüntetését, amelyet egy erőszakos bűn- cselekmény miatt szabtak ki rá. A férfi több bűnözői csoporttal kapcsolatban állt, erőszakos bűncselekményekért és fegy­verkereskedelemért ítélték el. Egy dán lapra hivatkozva a Sky News azt írta, hogy 2013 no­vemberében egy vonaton meg­késelte egy utastársát, ezért le­töltendő büntetésre ítélték. A dán rendőrség elfogott két embert azzal a gyanúval, hogy segítették a szombati koppen­hágai terrorcselekmények el­követőjét. A rendőrség tegnapi közleménye szerint a két férfit előző nap fogták el, és azzal gyanúsítják őket, hogy „taná­csokkal és tettekkel” segítették a koppenhágai támadások el­követőjét. Hétfőn állítják őket bíróság elé. Szombat délután kettős terrortámadás történt Koppenhágában: egy fegyveres lövéseket adott le egy kulturális központ kávézójára, amelyben rendezvényt tartottak a szólás szabadságáról, majd néhány órával később egy zsinagógánál lövöldözött. A támadó két em­berrel végzett, ötöt megsebesí­tett. A rendőrök vasárnap kora reggel tűzharcban agyonlőtték a merénylőt. A nyomozók sze­rint az elkövető a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni ja­nuár eleji párizsi merényletet akarta utánozni. (MTI, Index)

Next

/
Oldalképek
Tartalom