Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-14 / 37. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2015. FEBRUAR 14. 14 FARSANG www.ujszo.com A tavaszvárás ünnepe T öbb mint egy évezrede a húsvéti böjtöt meg­előző időszak végén, farsang farkán karne­válokat rendeznek, amelyek felszabadítják a jókedvet, a féktelen mulatozás' utáni vágyat. Egy utolsó alkalmat nyújtva a földi örö­mökben való tobzódásra az egyház által meghirdetett, 40 napig tartó tes­ti-lelki önmegtartóztatás előtt. Bő két évezreddel ezelőtt Szaturnusz isten tiszteletére nagyszabású ünnep­ségeket rendeztek az eljövendő tavasz üdvözlésére az ókori római biroda­lomban, amelyek fő jellemzője volt, hogy az élet a visszájára fordult: az urak vendégelték meg szolgáikat, a mesteremberek gúnyt űztek saját te­vékenységükből, az utcára kivonulva a legvadabb bolondságokra ragadtatták magukat, bevonva különös mulat­ságukba a járókelőket. A távoli múlt homályába vész a számtalan télteme­tő, tavaszváró mitikus játék, amellyel a pogány istenek kegyét próbálták az emberek megnyerni, hogy a sötét, hi­deg, kopár időszakot végre felváltsa a rügyfakasztó, kellemes meleget hozó, bő termést Ígérő évszak. A farsangvégi népi téltemető szoká­sok, mulatozások egykor Európa- szerte meglehetősen népszerűek vol­tak, csak a polgári társadalom meg- jelenésvel szorultak háttérbe, némely vidékeken teljesen kihaltak. Magyar nyelvterületen, különösen a Kisalföld északi részén, a Csallóköz­ben és a Mátyusföldön még néhány évtizeddel ezelőtt is húshagyókedden általánosan sort kerítettek a dőrejá- rásra, amely a későbbiek folyamán áttevődött farsangvasárnapra, majd legújabban -szombatra. A hagyományos népszokáshoz a jó­kedvet a cigányzenekar szolgáltatja, amely az esemény egész ideje alatt a bolondok esküvőjének aláfestéséül a Lakodalom van a mi utcánkban dalt játssza. A különös menet fő jellemző­je, hogy már a nász előtt megszületett gyermeket a karján viszi a menyasz- szony, miközben a hentesek és a tojás­szedők a mulatságra való elemózsiát gyűjtik össze a falu népétől. A bolondozó mesteremberek - akár­csak egykori őseik - a falu népét és az összesereglett vendégeket szórakoztat­ják: a borbély hatalmas fáborotvájával „szőrteleníti” még az asszonyokat is, a medve és a majom táncba viszi a menyecskéket, hogy jót hemperegjen velük a hóban, az ördögök és a kram­puszok a rossz gyerekeket kergetik meg. A játék ősi jellegének egyik bi­zonyítéka, hogy csak férfiak vehetnek benne részt - akárcsak az ókori nyil­vános fellépéseken -, a női szerepeket is ők játsszák. Lakodalom van a mi utcánkban. (Fotó: Somogy MAGYAR FESTŐK: GLATZ OSZKÁR II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom