Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-14 / 37. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ 2015. FEBRUAR 14. INTERJÚ 15 Külön szerepet kapnak a szimbolikus, ősi hitvilágot idéző cselekedetek: ha a háziak fösvénynek mutatkoznak, a meszelő kormos lével keni le a ház falát, rontást hozva ezzel a lakókra, viszont ha jónak mutatkoznak, tisz­ta vízzel űzi el a rossz szellemeket. A termékenységvarázslás megnyilvá­nulása a gazda által adományozott tojás: ezzel biztosítja a szaporulatot a jövőben. Viszont jaj neki, ha nem engedi be udvarára a dőréket: a dró­tos beszögeli a tyúkól ajtaját, hogy zápuljon meg a tojása, ezáltal válja­nak terméketlenné állatai és egész családja. Ha nem volt farsang idején esküvő a faluban, az utcákon végighúzzák a terméketlenséget jelképező száraz csököt, amellyel a legöregebb vén­lány kapuját torlaszolják el, figyel­meztetve a kisközösséget a szaporu­lat elmaradásának veszélyeire. A fordított ember az ókori Janus istenre emlékeztet, akinek egyik arca a rövidülő nappalokat jelképe­ző múltba, a másik a világosságot hozó jövőbe tekint. Az ősi magyar hitvilágra utal a dőrejárás két legfon­tosabb szimbolikus alakja, a szalma­ember és a szimki. Az előbbi a telet jelképezi, ezért a felvonulás végén az egyik ördög felgyújtja, hogy elpusz­tításával is jelezze, itt az ideje, hogy átadja a helyét az éltető tavasznak. Az utóbbi egy bátyus ember képé­ben van jelen, akit a dőrejárás végén az egyik hentes meggyilkol. A kite­rített szimkit megsiratják. Azonban a természet csak látszólag hal meg, tavasszal ismét feltámad, akárcsak az őt megszemélyesítő szimki, aki­nek csodás feléledésével kezdődik el a farsangi mulatság. Az idei rövid farsang miatt ma járnak a dőrék azokon a településeken, ahol a köz­elmúltban feltámasztották ezt a szép népszokást, köztük a Somorjához tartozó Tej fal un. A községben az eltelt sok évszázad alatt megszakítás nélkül minden évben megrendezik. Ma is örömmel várják a legszélesebb környékről, határainkon innen és túlról összesereglő, ősi hagyomá­nyok iránt érdeklődő közönséget. Ozogány Ernő Orosz tenger Egyen­letes Verset mond Libereci autógyár Újság T— Levél­író Kelemen Egye! ► Föl­tartja —'V— Plusz Aklór vegyjele Azono­sítója Menny­boltja Gazdára talál Kis víz ""T— Levegő ► Római félszáz Produk­ció: ...adás igyon cska :óka Hoeszú acél­idom Borsa iker­szava A színpad minden bajt feledtet Talán kezdjük elfe­lejteni? Őt, aki nemzedékeknek adott dúdolni valót, és szerzett örömet a fellépéseivel. Nap­jainkban keveset hallunk Harangozó Teriről, becenevén „Bimbam Terikéről” Lapunk megkereste az énekesnőt, aki ér­dekes információkat is megosztott mun­katársunkkal. azt mon­dom, hogy ___ ___ mosta­nában keveset hallani önről, igazat ad nekem? Örö mömre szolgál, hogy nem tudok önnek igazat adni. Inkább azt mondom, hogy nem volt közös utunk, hogy találkoztunk volna egymással. Szerencsére fo­lyamatosan van munkám, ami azt jelenti, hogy havonta álta­lában négy felkérést kapok. Tu­domásul kell venni, hogy már nem vagyok fiatal, az idő eljárt felettem. A velem hasonló korú énekeseket sem halmozzák el nagyon munkával. Tudnék töb­bet is teljesíteni, de sajnos csak ennyire van szükség, amit ettől függetlenül meg kell nagyon be­csülni. Napjainkban a celebek a menők. Azt se felejtsük el, hogy az idősebb műsorszervezők is kezdenek eltűnni, azok, akik ajánlották a művészeket. A fiatal szervezőket pedig nem érdeklik a múltbeli sikerek, és az örökzöld slágerek sem. Hatalmasat válto­zott a világ, és sajnos nem a jó irányba. (Fotók: képarchívum) velük. Télen marad az a néhány örökzöld, amit nagyon gondozni sem kell. A saját örökzöldjeit - természe­tesen dalokra gondolok - meny­nyire szereti? Főleg azokkal a dalaimmal va­gyok napi kapcsolatban, ame­lyeket a fellépéseim alkalmával előadok. A többi sok, sikeres da­lomat, bevallom őszintén, csak takarítás közben hallgatom. Sok bakelitlemezem van, amelyeket azért szívesen törölgetek. Ha jó a statisztikám, kislemezen száz dalom jelent meg, és négy nagy­lemezem. A rengeteg slágere között van kedvence? Nem szeretnék különbséget ten­ni a dalaim között. Valamennyit szeretem. Ettől fuggedenül, mivel a közönségem nagy úr, általában azt a 10-15 slágeremet éneklem a fellépéseimen, amelyeknek a máig is tartó ismertségemet köszönhe­tem. Aranylemeze is megvan még? Persze. Erre azért is vagyok kü­lönösen büszke, mert 1966-ban Magyarországon én voltam az első előadó, aki aranylemezt kapott. A dal címe: Minden ember boldog akar lenni. Hogy lehetséges az, hogy nincs kedvenc dala? Na jó, akkor van, de ez eléggé szo­morú történet. Szécsi Palikához kapcsolódik a történet, erről eddig nem sokat beszéltem. Mindenki tudja, hogy Palika sajnos 1974- ben, önkezűleg vetett véget az éle­tének. Korábban nyolc alkalom­mal került halálközeli állapotba. Akkori próbálkozásait valószínű­leg nem gondolhatta soha annyira komolyan, ugyanis mindig érte­sített valakit. Egy alkalommalén is kaptam tőle késő este egy tele­fonhívást. Közölte, hogy bevett rengeteg orvosságot, és alkoholt ivott rá. Azonnal riasztottam a mentőket, taxiba ültem, és siet­tem hozzá. Szerencsére akkor még megmentették az életét, de tíz na­pot töltött az intenzíven. Amikor pedig felépült, hálából írt egy dalt rólam, nekem, amit ő énekelt. Egy szál haragvirág volt a dal címe, és mivel az én névnapomon történt a szörnyűség, névnapi köszöntő lett belőle. Bármikor meghallom ezt a Szécsi-dalt, a mindig könnybe lá­bad a szemem. Valahol azt olvastam, hogy ko­moly betegségben szenved. Ké­rem, cáfoljon rá ismét! Sajnos nem tudom. Valóban be­teg vagyok, ami ebben a korban lényegében már nem is nagyon meglepő. A térdem nagyon fáj, orvosaim szerint csontritkulá­som és keringési problémám van. Őszinte leszek, van, amikor lényegében alig tudok lábra állni, de ha a színpadról van szó, az minden orvosságot, és háziorvost elfeledtet. Hogyan telnek a nyugdíjas évei? Ezek a napok mindenkinek úgy telnek, ahogyan az illető akarja, hogy teljenek. Néhány hete elkezdtem ismerkedni a számítógép rejtelmeivel, örömmel újságolom, hogy a gépet már be tudom kapcsol­ni. Van egy hatalmas tera­szom, amely nyáron tele van virágokkal. Csodálatos közér­zetet adnak ezek a virágok az embernek, én pedig törődök I 1 fn fchnodi .... MW Ot ­Ön fénysebességgel tört be a magyar táncdal világba. Igen, ez így volt, mivel az 1965-ös Ki Mit Tud? után, amelyet meg­nyertem, rögtön a közönség ked­vence lettem. Napjainkban is rengeteg „Ki Mit Tud?” van, csak teljesen másképp és mondhatni más­ról is szól. Fiatalon részt vett volna ilyen tebetségkutató ver­senyen? Ezt még soha senki nem kér­dezte tőlem. Jó kérdés. Minden kornak megvan a maga divatja, ahhoz, hogy 1965-ben énekesnő lehessek, a már említett tehet­ségkutatót kellett választanom. Napjainkban aki erre a pályára szeretne kerülni, a kereskedelmi tévék versenyeit választja, ame­lyeket valóban nem szeretek, és sajnálom a részt vevő fiatalokat. Azért kívánom nekik, hogy ők is élvezhessék ezt a pályát, akárcsak én már lassan ötven éve. Albert József

Next

/
Oldalképek
Tartalom