Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-12 / 35. szám, csütörtök

• Melyik volt az eddigi legnagyobb munkád? Egy gyöngyhímzéses mellény, amely két hónapig készült. A végén már sírtam. Kétszáz kis türkizkövet kellett külön-külön körbehímezni. A versenyen pedig az első kör után kiestem vele. A Bor- neóval viszont ugyanazon a versenyen jóval tovább jutottam. • Melyik a kedvenc technikád? A gyöngyhímzés. A mellény és a Borneo is ezzel a technikával készült. Valamilyen tárgyat körbefű­zök, hímzek gyöngyökkel, a hátlapját pedig befedem bőrrel vagy más fedőanyag- gal, hogy az öltések ne látszódjanak. • Szoktál megrendelésre dolgozni? Sajnos megrendelésre nem tudok dolgozni. Pontosabban úgy nem, hogy a vásárló pontosan elmondja, milyen ékszert szeretne és miből. Nekem muszáj, hogy a saját fantáziámat használjam egy- egy darab kitalálásakor és elkészítésénél. • Mit tanácsolnál azoknak, akik kézműves munkákkal foglalkoznak • Mivel inspirálódsz? Főleg utazásokkal, helyek­kel, hangulatokkal, motívu­mokkal. • Innen van a La peregri- na név is, amelyet márka­névként használsz? Igen, ez vándort jelent. • Melyik országok érde­kelnek? Az utóbbi időben Délkelet- Ázsiában, Indiában tettünk utazásokat. Az egyik ékszere­met, amely a Borneo nevet viseli, Borneó szigete inspi­• Magyar szakon végeztél. Az egyetem évei alatt nem emlékszem, hogy terjedtek volna rólad olyan hírek, hogy ékszereket készítesz. Honnan jött az ötlet? Az utolsó évfolyamban kezdődött ez az érdeklődés, amikor az államvizsgára készültem, és szükségem volt arra, hogy valami olyasmivel foglalkozzak, ami kikapcsol. Kis idővel később pedig már tudtam, hogy komolyabban is szeretnék foglalkozni ezzel, sőt, főleg ezzel szeretnék foglalkozni. • Hogyan sajátítottad el a technikákat? Főleg az internetről. Tanfolyamokra nem jártam, csak magamtól próbálgattam, kísérletezgettem. • Amikor hat éve meg­nyílt a bolt, még elég ritkák voltak a hasonló üzletek, ma viszont már több helyen is megvásárolhatóak az ék­szerkészítés, gyöngyfűzés alapanyagai Pozsonyban. Van forgalom? Szerencsére van. Figyelünk ugyanis arra, hogy ne csak azt nyújtsuk az embereknek, amit a boltok 99 százaléka, hogy a vásárló bejön, fizet, elmegy. Nálunk nyugodtan leülhet az érdeklődő beszélgetni, kér­dezni, egy tea mellett elbeszél­getünk. És ezt a hozzáállást nagyon tudják értékelni. • A bolt Pozsonyban van, nagyrészt viszont Prágában élsz. Mennyi időd marad ékszereket gyártani? Szerencsére marad. A bolt­tal kapcsolatban leginkább a kommunikációt és a mar­ketinget csinálom, és bízom abban, hogy egy idő után már a bolt mellett a saját ékszereim eladásából is megtudok majd élni. hobbi szinten, és szeretné­nek belevágni egy vállalko­zásba? Hogy tegyék magasra a lécet, a tervekben és a profizmusban is. Ne úgy álljanak hozzá, hogy jaj, csak az anyagköltség megtérüljön. Ne adjanak kedvezményeket abban a reményben, hogy így több vásárlójuk lesz, mert ez nem így működik. Az igényes munkának mindenhol meg­kérik az árát, ezt az igényes vásárló is tudja. De emellett a profizmus is nagyon fontos, mert ha valamiért elkérjük a pénzt, annak tényleg jó minőségű munkának kell lennie. Fontos továbbá, hogy minőségi alapanyagokat használjunk. Apróságokon nem érdemes spórolni. • A legismertebb és legnagyobb, kézműves munkákat bemutató hazai portálon is találunk minden­féle minőségű ékszereket. A tanfolyamokon is sok­szor szomorúan kérdezik: ezt a részt most tényleg fejtsem ki? Hisz annyi munka volt vele. Ilyenkor azt mondom: ne sajnáljuk kifejteni, mert a következő próbálkozásra biztos, hogy sokkal tökéletesebb, szebb lesz. Veres István Somogyi Tibor felvételei Minden ékszere megalkotásánál t j személyes élmer inspirál Kevés olyan ember akad, aki képes megélni a hobbijából. Sándor Erika gyöngyhímzés­sel kapcsolatos tippjeit korábban már láthat ták a Hobbi olvasói. Erikát, bár Prágában él, Pozsonyban nemrég sikerült elcsípnünk a Lavender kávézóban, ahol jól ismerik, hiszen kézműves ékszerekre, gyöngyfű­ző kellékre szakosodó boltja csak né­hány lépésre található. rálta. Egy sziget, körülvéve tengerrel - ezt próbáltam visszaadni az ékszerben is: a központi kő körül a kisebb, háromszög alakú kövek a cápákat jelentik, amelyek a tengerben a sziget körül úszkálnak. Egy másik szo­kásom, hogy fém pénzeket hozok egzotikus országok­ból, és azokat építem be az ékszerekbe, például úgy, hogy körbefűzöm őket. • Hogyan lesz egy él­ményből ékszer? Nemrég Kambodzsában voltunk, elkezdett érdekelni a történelmük, a 70-es évek­beli vörös khmerek tragikus időszaka. Az egyik szigeten olyan csigákat gyűjtöttünk, amelyek sérültek, töröttek, valamiért hiányosak. Ennek az ékszernek az lesz a neve hogy The soul is broken (A lélek eltörött). Azt fogja jelké­pezni, hogy egy társadalom életére mennyire rányomta bélyegét az említett négy év, és ennek hatásait most is nyögik. • Arannyal vagy drága­kövekkel is dolgozol? Annyiban, hogy a fül­bevalók akasztói lehetnek ezüstből vagy aranyból. De én nem hagyományos ékszerkészítési technikát használok, nem forrasztok, hanem gyöngyöt fűzök, gyöngyöt hímzek. A kris­tályok és a féldrágakövek varázserejében sem hiszek, sem abban, hogy ezek valamilyen hatással lennének a viselkedésünkre. Azért sze­retem őket, mert a természet alkotta őket, tehát mindegyik egyedi. • Hordasz saját készítésű ékszereket? Igen, de vannak állandó vásárlóim, akiktől én is rend­szeresen vásárolok ékszert. I HOBBI új szó 2015. február • www.ujszo.com Interjú | ^ £

Next

/
Oldalképek
Tartalom